Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 5. szám - A moratóriumról általában és az egyéni moratóriumról (Pp. 397. § I.2.). 1. r.

e MISKOLCI JOGASZÉLET (50) zetközi törvényhozói és kormányzati rendszer fölállításához. Mindazonáltal a másik feltétel, a nemzetközi vonatkozások tudományának jelentőségét sem szabad alábecsülni. A nemzetközi tudományok fejlettségének hiánya miatt hanyatlott le a görög államrendszer, mielőtt a macedón és római kialakulhatott volna. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a nemzetközi kor. mányzat tudományának elégtelensége miatt milliók haltak meg Európa harcmezőin 1914.—18-ban. Bár a nemzetközi organizáció feltételeinek jelentékeny része a tökéletes fejlettségű államok nagy csoportja és nem politikai jellegű nemzetközi kapcsolatokkal szorosan összefűzött állam létezése adva van, a világ számára még mindig hiányzik az az államkormányzó művészet, mely az igazság és béke követelményeinek leginkább megfelel. Irodalom: Bums,, C. D., World of States. London, 1917. Diekinson. E. De W. Equalűty of States in International Law. Gamfbridlge, Sünsaacbuseitts, 1920. Foster J. W. Practice of Dip'.o niavv, New York lílOH. HuHhan J. W., Study of lnternatiomal Uosvei.nment New Yvaflt, I!>23. Oppemhoim, L„ International Law. ed., Londlo/n 1!)21. Potter |»\ B. An introduction, to the >tinly OÍ intermational oiifjanisation. London, 1928. Drucker György dr. A moratóriumról általában és az egyéni moratóriumról (Pp. 397. § 1.2.) Miután a moratórium intézményével elméletileg foglalkozó külföldi és belföldi szakirodalom igen csekély, sőt majdnem semmi, szükségesnek látszik minfiejiekelőtt a moratónum intézményével általában — úgy jog1, mint gazdasági szempontokból vizsgálva — nagy vonásokban megismerkedni. Rá kell mutatni a moratórium fogalmára, különösen jellemző alkotóelemeire, történeti kifejdődésére, a közgazdaságban és jog világában való szerepére, érvényesülési módjaira, lehetőségeire és fajtáira. A moratórium szó nagy általánosságban fizetési halasztást jelent. A jog világában azonban nem lehet ilyen bizonytalan, tág értelmezéssel operálni. Közelebbről megvilágítva tehát: moratórium alatt azt a halasztást értik, amely a teljesítőképességet korlátozó okokból, közvetlenül a törvény erejénél fogva, vagy bírói rendelkezés következtében lép hatályba. (Ottó Fischer, Lehrbuch d. deutsch. Zivilprozess- u. Konkursrechts. Berlin 1918. J. Guttentag. 338 o.) Vagyis fizetési halasztás, amely esedékes adósságok teljesítését államhatóságilag felfüggeszti. (Halász.) Röviden: — az adósnak a törvény által engedélyezett fizetési halasztás. — Olyan törvényben gyökerező tilalomról van tehát szó, amely a magánjog értelmében a hitelező javára szabályként már lejárt és érvényes követelések nem teljesítését bizonyos időre lehetővé teszi, s így rendszerint a követelések felmondását sem veszi tekintetbe, illetve annak jogi hatályt nem tulajdonít. Minélfogva a hitelező magánjoga kétségtelen jogsérelmet szenved, amely azonban ebben az esetben nem részesül jogvédelemben, mert lejárt és valódi követelései a tilalom fennállásáig bírói úton sem lesznek érvényesíthetők. — Ez a törvényes tilalom azután a hitelező terhére és az adós javára vagy közvetlenül és rögtön, a törvény erejéből kifolyóan érvényesül, vagy pedig közvetve, mikor a moratóriumot rendelő törvényes intézkedés a bíróságra bízza a törvényes tilalom fennforgásának megállapítását, ±21. annak alkalmazását. A hitelezőnek, mint magánfélnek az adós részére adott fizetési halasztást is szokták moratóriumnak nevezni. Ez azonban a hitelező szabad akarata alapján nyugvó halasztás, amely nem hordoz magában semmi magánjogi sérelmet sem; noha az ilyen halasztás szintén köti a hitelezőt, amennyiben a halasztás lejárta előtti érvényesítés esetében az adós exceptio dilatoria alakjában a jogvédelmi szükségesség (időszerűség) kérdését sikerrel vetheti fel. A hitelező saját akaratával nyújtott fizetési halasztás (Stundung; Zahlungsfristung), mégha azt így is neveznék gyakrabban, nem valódi moratórium, mert nem tartalmazza hiánytalanul azokat a kísérő és alkotó motívumokat, amelyek a jogéletben a valódi moratórium fogalmát szabályként elhatárolják. így első sorban mindig hiányzik az a fő alkotó vonás, hogy a valódi moratórium törvényes tilalmat tartalmaz, amely felfüggeszti, illetve nem veszi figyelembe, de csak egy bizonyos irányban; — a lejárat tekintetében, vagy részben, vagy egészen a magánjog világában megnyilvánuló akaratautonómiát, a fél diszpozitiv hatalmát és az ilyen módon létre jött megállapodásokat. A moratórium másik érdekes lényeges tulajdonsága, hogy az a halasztás alá kerülő követeléseket az ö magánjogi vonatkozásaiban egyébként a lehetőség szerint nem kívánja érinteni; nem akar azokban végleges változásokat előidézni és végérvényes rendelkezéseket foganatosítani: különösen nem akarja pedig a követelések mértékét revízió alá venni. Vagyis a moratórium a magánjogrend világában nyüzsgő és vele kapcsolatba jövő jogviszonyok alakulásába, fejlődésébe, jellegébe kényszerítően lehetőleg nem avatkozik bele, legfeljebb annyiban; (feltéve, hogy ezt egyáltalában ide lehet sorolni), hogy bizonyos követelések teljesítése terén a magánjogrend működését bizonyos időre megállítja, kikapcsolja, illetve az időmúlás jogi következményeit a törvényes tilalmi időre megszünteti. A moratórium tehát a magánjog értelmében kialakított jogviszonyok integritásét a fenti kivétellel rendszerint tiszteletben akarja tartani. A moratóriumnak ezt a tulajdonságát szem előtt tartva, — nem tekinthető moratóriumnak, mint azt igen sokan vallják, a csődönkívüli kényszeregyesség kapcsán (1916:5. t. c; 1410/1926. M. E. r. és az azt köv. rendeletek) az adósnak részletfizetés alakjában nyújtott halasztás. — És pedig nem azért nem. amiért a fizetési halasztás részletekben történik, mert az érvényesítési tilalom a követelések bizonyos részeire fokozatos megszűnés mellett is elképzelhető; ellenben azért, mert a csődönkívüli kényszeregyezség kapcsán nyújtott fizetési halasztáson kívül a beavatkozás a követelés mértékére is történik, ami pedig az előbbi fejtegetéseink szerint a valóságos moratórium fennforgását kizárja, lényegét túlhaladja. (A moratórium szukcesszív, részletfizetést eredményező érvényesülésének alátámasztására 1. Bozóky F.,Magy. váltójog. 1926. I. 204. o.) Kétségtelen u. I, hogy a kényszeregyesség kapcsán igen sok moratoriális rendelkezés mutatkozik, de míg ezek a moratóriummal számos rokon vonást eláruló intézkedések rendszerint a magánjogrend által létrehozott magánjogi konstrukciókba is véglegesen megváltoztató módon beavatkozhatnak, többek közt és főként a követelések eredeti mértékét is leszállítván, — addig a valódi, bár kétségtelenül szintén magánjogi sérelmet jelentő moratórium a puszta fizetési halasztáson tű!