Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 5. szám - A nemzetközi organizáció kialakulása

(47) MISKOLCI JOGÁSZSLET 3 idézik elő s egyben felborítják a termelés és fogyasztás, ezzel kapcsolatban a kínálat és kereslet harmonikus viszonyát: akkor a termelők és a termelt javakat közvetítő kereskedők előbb-utóbb monopolisztikus helyzetbe kerülnek, mellyel szemben a fogyasztók túlnyomó része védtelen, különösen a közszükségleti cikkek tekintetében. Ha pedig a termelő vagy a kereskedő meg ,nem engedett mértékben kihasználja a fogyasztónak eme inferioris helyzetét és oly árat követel az áruért, mely annak előállítási, illetve beszerzési költségeit és a tisztességes polgári haszno' aránytalanul meghaladja, akkor nyilvánvaló, hogy a fogyasztót kiuzsorázza, vagyis ilyenkor lép fel a/ áruuzsora. Ebből látható, hogy áruuzsoráról csak a közszükségleti cikkek keretében lehet szó; fényűzési cikkeknél fogalmilag ki van zárva. Hogy mi a közszükségleti cikk, ezt a jogirodalom és a bírói gyakorlat meglehetősen egyöntetűen fogja fel, bár a nálunk e tárgyban hozott törvények") ugyanúgy mellőzik a fogalom definitióját, mint az e tárgyban kibocsátott kormányrendeletek9). E szerint közszükségleti cikkek kétségkívül és elsősorban az emberi és állati élelmiszerek, a ruházkodáshoz, fűtéshez, világításhoz szükséges cikkek, polgári lakberendezési tárgyak, mezőgazdaság és ipar folytatásához szükséges eszközök és így tovább. Hogy a törvények és rendeletek mellőzik a definíciót és azt inkább a bíróra bízzák, abban leli magyarázatát, mert a fogalom bizonyos mértékben rugalmas és relatív, életkörülmények szerint változik10). Az osztrák 1917. évi március 24_én kelt császári rendelet 1. §-a szerint közszükségleti cikkek alatt oly ingó dolgok értendők, amelyek emberek és háziállatok életszükségleteinek kielégítésére közvetlenül vagy közvetve szolgálnak. Ez a fogalomnak legtágabb körű meghatározása. Az elkövetett áruuzsora következményei kétfélék: büntető jogiak11) és magánjogiak: a vevő az utólagos árleszállítást, illetőleg az adott ellenszolgáltatás többletének visszatérítését vagy megtérítését követelheti12). Az áruuzsora legflagránsabb esete az, amidőn a közszükségleti cikkek ára hatóságilag maximálva van, de elkövethető a nélkül is s ez utóbbi a mai jogállapot. Igaz viszont, hogy a gazdasági viszonyok arányos konszolidálása folytán a bírói gyakorlatban ma már csak elvétve fordul elő. Az áruuzsora gondolata — átvezet tágabb értelemben'— a kizsákmányoló ügyletekhez, amelyek semmisek, illetve megtámadhatók13). Ez a tilalom nemcsak ingókra, hanem ingatlan ügyletekre g minden eg>éb szolgáltatásokra is kiterjed és kihat mindkét félre egyaránt. Dezső Gyula. ') M16:1X. t. c, 1919:XII. mApl-iinvny. I920:XV. t. c, az ezt niK'xlioisító 1920:XXVI. t. Cfc 7. é» 8. j, ó-s az ann,ak hatályát iw,gihw.*za'blbító 1£)23:XXXTT. t. c. 21. $i *) 4207I/3915. H E. r., 3678/1917. M. E. (ú. n. lánckoroke-dlclmti) r., 80881/1917., N. B. a& K. M. r., 67546/1918. K. M. !»„ 67.818/1918. K. M. 67.820/1918. K. M. r. stb. V) Pl. a sör egy miálsodr-piniil ü. vettidqg^hc.n kiízwzütaégjpti cikk, eiMeimbcn egy zsoílés kávétóziban. nem az. *) (PónlbiiatPtás, íqghájZ., eHikobzás, iparengeilóly mtegvo náiítt sth. ") 1920:XV. t. a i. 8 , elévül 3 év alatt. ") M. M. T. tj. 977. fiV 2, 'btefle., N. P. Tik. 138, §. 2, bak,, .svájci 1911. évi köt. jogi tölrv. 21. {. etect. A nemzetközt organizáció kialakulása Mint ismeretes, az államoknak mindsűrübb érintkezéséből létrejött a nemzetközi organizáció. A/, eszme, mint pedig annak megnyilvánulása legalább is olyan jelentőségű, mint maga a nemzetközi jog, sőt mint azok az intézmények, amelyeket az „önkormányzat", illetőleg annak magasabb fokaként jelentkező „államkormányzat" kifejezéssel jelölünk és amelyek maguk is egy történeti fejlődés eredményei. Legtöbb ideje tehát, hogy ama intézmények és eljárás: formák iránt is kellő figyelemmel legyünk, amelyeket szerte a világon acélból alkalmaznak, hogy a kormányzati ténykedés végsősorban az államok felé helyezkedjen. Tanulmányunk anyaga rendkívül szétágazó forrásokból táplálkozik, amellett tárgyának újszerűsége miatt nagy a bizonytalanság a tekintetben is, hogy a rendelkezésre álló anyag mennyiben vonatkozik tanulmányunk tárgyára. Ép ezért szükségesnek mutatkozik néhány fogalommal tisztába jönni. Mindenekelőtt különbség teendő a nemzetközi, érintkezés és a nemzetközi organizáció között. Előbbi az államok közötti a nem politikai és törvényhozó tevékenység egész rendszerét jelenti. E tevékenység rendkívül tág értelemben a kereskedelmi, pénzügy; és kulturális érintkezés megjelölésére szolgál és magában foglal számos, a forgalomra, hírszolgálatra, művészetre, tudományra stb. vonatkozó működés kifejlesztését, melyek a hivatalos törvényhozói és politikai gyakorlat területén kívül fekszenek. A nemzetközi érintkezésnek ez a hálózata adja meg azt az alapot, amelyen a tulajdonképeni (szűkebb értelemben vett) törvényhozói és politikai nemzetközi organizáció nyugszik és amely a nemzetközi érintkezéstől élesen elhatárolandó, bár a kettő élénk kölcsönhatással van egymásra. Utóbbit tágabb értelemben vett nemzetközi organizációnak is nevezhetjük és az előbbiekkel együtt a nemzetközi szervezetek (organizációk) gyűjtőfogalmába sorozhatjuk. A legvilágosabb mód annak megállapítására, hogy a nemzetközi érintkezésnek erre a hálózatára hogyan hat a törvényhozói és politikai tevékenység ama törvények körülhatárolása és formulázása, melyeket oly személyek vagy személycsoportok létesítettek, melyek ennél az érintkezésnél érdekelve vanvannak. így volt ez az elmúlt három századon át, most pedig már az elveknek és jogszabályoknak egész sorával rendelkezünk, melyeket közmegegyezéssel elfogadtak és amelyek többé-kevésbbé közvetlenül és részleteiben is a nemzetközi élet egész területét betöltik. Ez elvek és jogszabályok együttese a nemzet, közi jog, melyet a nemzetközi organizációtól szintén meg kell különböztetnünk. A nemzetközi jog szabályai elvontak. Az államok és hivatalos nemzeti képviselői egymásközti kapcsolatait szabályozzák és a gazdasági és kulturális érintkezésre csak közvetve vonatkoznak. E szabályok jogtudósok munkáiban, különféle hivatalos dokumentumokban (különösen szerződésekben), bírói döntvényekben stb. keresendők. E jogszabályok csak csekély érvényűek, ha őket kormányzati (adminisztratív) szervek nem támogatják. A nemzetközi érintkezést igazgató nemzetközi jog szabályainak létesítésére és végrehajtására hivatott intézmények és működések rendszere alkotja a fennálló nemzetközi organizációt. Minthogy a nem-