Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 4. szám - Miskolcz lakossága 1930-ban. 2. r.

(39) MISKOLCI JOGASZÉLEI 11 Nagy-Mikolcz népessége családi állapot szerint jóformán teljes egyezést mutattnak a vidéki thj. városok átlagvál. VIII. Anyanyelv. E tekintetben; az egyöntetüség Miskolczon hosszú idő óta oly nagy, hogy említésre méltó újabb momentum alig állapitható meg. A 61. 559 lakos közül a magyarok száma 60. 468 (98. 3%); 564 német, 255 tót, 10 oláh és 7 horvát jelentik — a 233 „egyéb"8) anyanyelvün kívül —. a nemzetköziséget. A magyarok arányszáma 1920 óta 97. 2%-ról emelkedett fel az említett 98. 3%-ra. A németek száma 1920-ban még 867, a- tótoké 486 volt; tenhát mindkét valamelyest szóbajövő nemzetiség képviselői további számszerű apadást mutattak (1910-ben még 948 német, illetve 749 tót volt). Az egyéb anyanyelvűek száma a háború alatt elköltözött bulgár-kertészek visszatérte révén emelkedett 30-al. A lengyelek száma felére csökkent, a cseh-morvák és oroszok töredékeikre olvadtak le. A nem magyar anyanyelvű népességből ugyan most kevesebben (84. 4%) tudtak magyarul, mint 10 évvel ezelőtt (91. 0%), de ennek már csak az abszolut számok csekélysége folytán sincs je lentősége. 9) Ma Miskolcz a magyarság, képviselete tekintetében a thj. városok között közepes helyet foglal el. Nagyobb a magyar anyanyelvűek arányszáma: Hódmezővásárhelyen 99. 5 % Debreczenben 99. 3 % Kecskeméten 99. 5 % Székesfehérvárott 98. 7 % Szegeden 98. 6 % Kisebb a magyarság számaránya, minit Miskolczon: Györött 97. 9 % Pécsett 92. 7 % Budapesten 94. 3 % Baján 87. 6 % Sopron 56. 6 % IX. Vallás. Amennyire egyöntetű a helyzet az anyanyelvi megoszlás terén, oly nagy tarkaság uralkodik a különböző vallásfelekezetek számaránya és számbeli fejlődése tekintet ben. A város légebben túlnyomólog református többségü volt. Ha a régebbi, talán nem teljesen megbízható adatoktól eltekintünk, (amikor is a lakosságnak mintegy ²/3 ad részét a reformátusok tették ki, 10) és csak az 1857-es öszszeírástól kezdöleg kísérjük figyelemmel a város lakosságának hitfelekezet, szerinti megoszlását: azt találjuk, hogy a kezdetben 41. 1%-os református relaítiv többség fokozatosan sűlyedt és 1890-ben már szerepet cserélt a római katolikus vallásfelekezettel, amelynek hivői ekkor jutottak viszonylagos többségre. Innen kezdve 1920-ig kezdetben gyorsan s újabban is lassan-lassan növekedett a távolság a két felekezet számereje között, mialatt a Miskolczon messze az országos átllagon felül képviselt izraelita lakosság állandóan 20% körüli aránnyal foglalta le magának a harmadik helyet. A három népes felekezet melletti két: kisebb felekezet játszik még jelentős szerepet: az ág. h. evangélikus és a görög katholikus. De míg az evangélikusság 1869-től 1920-ig 7. 3%-ról lehanyatlotlt, 4. 9%-ra, addig a kezdetiben el8) Ezek között 130 bolgár és 56 lengyel van. 9) A magyarul nem tudók zömét hihetőleg a német, fran cia nevelőnőknek a háború véigiétől újra megnövekedett száma idézte elő. 10) Kovács Alajos: Miskolcz lakosságának összetétele. Kü lönlenyomat a Magyar Statisztikai Szemle 1930. 5. számából ). és köv. 1. enyésző aránnyal képviselt (1. 6%) görög katholikusság már 1920-ig is 3. 8%-ra javította pozicáóját. Az 1930-as népszámlálás eredménye Miskolczon a felekezetek eddigi erőviszonyai és a fejlődés tendenciája terén bizonyos fokig forduló pontot jelent. Amióta megbízható statisztikai adataink vannak, először fordult elő, hogy a törzslakosságott reprezentáló reformátusság aránya megerősödött és pedig nem is jelentéktelenül; első eset. hogy szaporodásuk nagyobb, mint az idáig rovásukra folytonosan tértfoglaló római katholikus lakosságé. Először fordult elő az is, hogy a zsidóság nemcsak viszonylag, de albszolut számban is megfogyatkozott. Az, abszolut számok és arányszámok a következők: A régi tendenciához képest észlelt és fentebb már említett változáson kívül feltűnik az ágostai hitv. evangélikusok számbeli fogyása, különösen mivel c felekezet hívei — ha mérsékelten is — állandóan gyarapodtak 1857 óta. Ezzel szemben a múltban néha feltűnő lendületet, néha pedig rapszodikus megtorpanást mutató görög katholikus lakosság nagyon erőteljes gyarapodásáról adhatunk számot ezúttal. A régen erősen hanyatló, majd stagnáló gör. keletiek feltűnő szaporodása a bolgár kertészek visszatérésére vezethető vissza. Hogy a múlttal szemben az újabb változások tényleg bizonyos fokú fordulatot jelentenek, azt az alábbi visszatekintés kétségtelenül igazolja: Volt 100 lakos közül Azokat a számbeli eltolódásokat, amelyek az egyes felekezetek népességében időről-időre beállanak, elsösorban az illető felekezetek természetes szaporodása és vándormozgalma okozza. Az áttéréseknek országos s helyi viszonylatban egyaránt kisebb a jelentősége. A gyermekek vallására nézve történt megegyezések ugyan szintén színezik az erőviszonyok alakiilását, ámde e megállapodások a természetes szaporodásban már kifejezésre jutnak, minthogy a különbözői felekezetek születési arányát bizonyos fokig módosítják; hatásuk tehát csak közvetve és statisztikailag pontosan le nem mérhetően jelentkezik. A városokban általában a természetes szaporodásnak a lélekszám növekedésében s így a felekezetek erőviszonyainak módosulásában nincs oly nagy jelentősége, mint országos viszonylatban; ennek oka az, ihogy a születéseknek a városokban mutatkozó, többnyire szerény többletét rendszerint tetemesen túl11) 1900-tól kezdve az összes, míg odáig csak a polgári népesség adatai.