Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 4. szám - Miskolcz lakossága 1930-ban. 2. r.

12 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (40) szárnyalja a bevándorlások többlete. Ebben az évtizedben azonban — mint láttuk —a helyzet Miskolczon más volt. Az aktív vándormozgalom Miskolczon kevesebbel járult a népszám növeléséhez,. mint a természetes szaporodás s így fokozott jelentőségei nyert ebben az évtizedben az egyes felekezetek születési többletének a vizsgálata; ez ugyanis eldöntheti a kérdést: vajjon minek tulajdoníthatók a felekezetek gyarapodásában észlelt rendkívül nagy különbségek? Megjegyzendő ugyan, hogy a kifogástalan válasz nem, éppen könnyű. Nem szabad ngyanis felednünk azt, hogy a népmozgalmi esetek számai közt szerepelnek a közkórházakban előforduló idegen községbeli anyáktól származó gyermekszülések és az ugyanott elhalt nem miskolezi tartózkodási egyének, akiknek felekezeti megoszlását nem tudjuk. Tényhogy az idegen halottak felekezeti megoszlása — pl. Budapesten —nem fedi a helybeli halottak felekezetenként kimutatott részesedését. Igy azután a felekezetek természetes népmozgalmát nyomon kísérő vizsgálódás nem lehet százszázalékos sikerű. Nagyjában azonban mégis tájékoztat. A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal elnökének és népmozgalmi osztályvezetőjének lekötelező előzékenységéből módomban áll Miskolcz 1921 — 1930 közötti népmozgalmi eseteit az ezideig még nem publikált felekezeti részletezésben is közölni. Az eredmények a következők; Volt Miskolczon 1921—1930 közt az oldalt jelzett felekezetü születések halálozások születések 100 lélekre számítva többlete szül. hal. term. szap r. kath. 6643 5533 1110 26. 3 21. 9 4. 4 gör. kath. 722 522 200 33. 2 24. 0 9. 2 református 4161 3489 772 27. 9 22. 8 5. 1 ág. h. ev. 471 517 —46 16. 9 18. 6 —1. 7 gör. kel. 28 11 17 20. 9 8. 2 12. 7 izraelita 1816 1317 499 16. 1 11. 7 4. 4 egyéb és ismeretlen 17 31 —14 21. 0 38. 3 -17. 3 összesen 13985 11420 2538 24. 4 20. 0 4. 4 A kisszámú gör. keletiek és egyéb vallásúak adatai! mellőzendőknek tartjuk és amellett — az idegen halottak felekezeti megoszlásiát sem tudván — különösebb oksági összefüggések magyarázatában sem bocsátkozunk12) Mind ezt a már említett nagyobb munka számára fenntartva, itt esak megállapítjuk, hogy a felekezetenként észlelt népszám-változás elég lényegesen eltér a természetes szaporodás alapján várható alakulástól. Még legkisebb az eltérés az evangélikusoknál, az egyetlen felekezetnél, amely deficittel zárta természetes népmozgalmának a mérlegét. Ezt a hiányt még egy kevéssé tetézte is az elvándorlásoknak a beköltözésekkel szemlben mutatkozó többlete avagy — bár hihetőleg kisebb részben — az áttérésekből származó veszteség. A zsidóságnak az átlaggal egyező szaporodást kellett volna produkálnia a természetes szaporodás alapján, és e helyett ime érzékeny fogyást mutatott. A többi felekezetek a városi szaporodás-typusnak megfelelően bevándorlási 12) Annál kevésbbé gondolunk erre, mivel a viszonyítás alapját — a tényleges szaporodással s a 10 éves vándormozgalommal való összehasonlítás érdekében — tudatosan kifogásolható módon választottuk meg. E 10 esztendő népmozgalmi eseteit tulsjdonképpen az egyes felekezetek 1925. XII. 31 érc kiszámított népességéhez kellene viszonyitanunk, feltéve, ha itt a népmozgalmi statisztikába való valamelyes elmélyedés szándékunkban állana. többletet mutatnak A gör. katholikusokén kívül feltűnő a vándormozgalomhói eredő jelentős nyereség a reformátusoknál, akik e téren túlszárnyalják a római katholikusokat. A vándormozgalomnak és a természetes szaporodásnak felekezetenként) mérlegét a következő táblázat világítja meg: Volt az Oldalt jelzett felekezetek 1921—1930 között tényleges születési vándorlási nyeszaporodása többlete resége, illetve szaporodása vesztesége róm. kath. 2401 1110 1291 gör. kath. 544 200 344 református 2049 772 1277 ág. h. ev. —80 —46 —34 gör. kel. 85 17 68 izraelita —438 499 —937 egyéb és ismeretlen 16 —14 30 100 1 élekre számítva ( 1920 XII. 31. ) róm. kath. 9. 5 4. 4 5. 1 gör. kath. 25. 0 9. 2 15. 8 református 13. 4 5. 1 8. 3 ág. b. ev. -2. 9 —1. 7 —1. 2 gör. kel. 63. 4 12. 7 50. 7 izraelita -3. 9 4. 4 —8. 3 egyéb és ism. 19. 8 —19. 3 37. 1 összesen 8. 0 4. 4 4. 6 Mindég szem előtt tartva azt, hogy a vándorlási mérleget az áttéréseknek egyelőire ismeretlen egyenlege is színezi, mondhatjuk, hogy a számottevő felekezetek közt egyedül a zsidóság az, amely igen jelentékeny veszteséget szenvedett a vándorlások révén. Ugyan egyáltalában nem tartjuk valószínűnek azt, hogy az áttérések valamennyire is. jelentős szerepet játszottak volna a miskolezi zsidóság létszámának kedvezőtlen változáséiban. A kivándorlás vagy elvándorlás szállította le számukat, mert természetes úton — szemben pl. a már kimondottan fogyó fővárosi izraelitákkal13) — számuk még szaporodik, bárha a feltűnően alacsony halandósággal párhuzamosan csekély születési arányuk előre vetíti a közel jövőben beálló stagnálás árnyékát. Ha a négy népesebb keresztyén felekezet hívőit szembeállítjuk a zsidóság számával s a fejlődés ütemét megrögzítjük az utóbbi öt népszámlálás közt eltelt deeenniumok alatt, akkor a zsidóság szaporodásának az újabb évtizedekben feltűnő hanyatlása még jobban szembeszökik. Volt ugyanis a szaporodás %-a a lóm. kath., gör. kath., ref. és ág. h. ev. vallásuak egyesített népességében az izraeliták között 100-nak véve a zsidóság lélekszá mát, volt a keresztyéneké 1890—1900 31. 914) 43. 314) 1890 41614) 1900—1910 19. 1 20. 3 1900 402 1910—1920 11. 1 9. 8 1910 397 1920—1930 10. 8 —3. 915) 1920 1930 402 464 Ha a többi vidéki város hit felekezeti viszonyait Miskolczéval összevetjük, akkor első pillantásra kitűnik, 13) Lásd: Thirring bajos Budapest népességéinek anyanyelvi és vallási megoszlása. Magyar Statisztikai Szemle 1932. 6. sz. 465. I. 14) Polgári népesség. 15) Nagy-Miskolcz népessége e. kis tanulmányomban a Miksolczi Jogászélet Könyvtára 63. sz. 43. lap, 1930. ) megjósoltam, hogy a lefolyt évtizedben a katholikusok már nem a protestánsok, hanem a zsidók rovására, fognak terjeszkedni.