Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 4. szám - Miskolcz lakossága 1930-ban. 2. r.

8 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (36) torziltottia az egyes korcsoportok egymáshoz viszonyított arányát s az össznépességben való részesedlését. Miskolcz — mint ahogy áltáléiban a városok — valahogy kevésbbé vette ki részét e folyamatból, mivel a háború alatt a születések száma nem csappant meg itt annyira, mint az ország egészében, több volt a felmenteti s kevesebb a véres veszteség. Azonban természetesen észlelhető a változás itt is. Az egyes jellegzetesebb korcsoportok egymáshoz való viszonyszámai eltolódtak. S igen élesen észlelhető a legújabb évtizednek a városok megcsökkent felszívóképességéből, valamint feltűnően csökkenő születési arányából eredló1 és valószínűleg az elvándorlási mozgalom állal is tetézett ama jelensége, amilyet más helyütt a szenilis kortagozódás typnsa felé irányuló tendenciának neveztem. A korosztályok rendjének a mai nyugtalan korunkat is valahogy szimbolizáló ingadozásait eléggé szemlélteti a/, alább következő táblázat, amely az új*bb adatokat nemcsak az 1920-as, hanem a régi békebeli (1910) adatokkal is egybevveti. Volt Miskolczon az oldalt, jelzett korúak száma és 1910 o/o 1920 °/o 1930 °/o t 1910 ányszán altozása -l9!0-i 3 éven aluli 3450 6.8 2731 4.8 2879 4.7 —2.1 3—5 éves 3165 6.1 2238 3.9 2855 4.6 —1.5 H-9 „* 3992 7.7 4494 7.9 4087 6.6 —1.1 10-11 „ 12—14 „ 1^097 4.1 234H 4.1 2094 3.4 —0.7 10-11 „ 12—14 „ 3438 6.7 3478 6.1 2278 3.7 —3.0 15-1!) ., 5837 11.:; 6041 10.6 6671 10.'.) -0,1 20 —2!» .. 10672 20.8 13130 23.0 12504 20.2 —0.6 30-39 „ 6954 13.5 8351 14.7 9722 15. S + -.3 +2.3 40-49 „ 5214 10.1 6014 10.5 7635 12,1 + -.3 +2.3 50—59 .. 3585 7.0 4251 7.5 5484 8.9 +1.9 ü0 éven felüli 3049 3.9 3882 6.8 5313 8.7 +2 8 Ismeretlen 7 0.0 32 0.1 37 O.l +0.1 Ha a régi, normálisnak mondható korössze tételű 1910-es eredményekkel hasonlítjuk össze a mostani adatokat', akkor világlik ki még esak igazán a háború utáni időszak deformáló hatása. Ma — jóval nagyobb lélekszám mellett — absolute is sokkal kisebb a gyermekek száma, mint 20 esztendővel ezelőtt. Pedig a nygiene emelkedett, a csecsemő- és gyermekhalálozás még javult is. Tehát tisztán a születési arány erős hanyatlásának eredménye a gyermeklétszám megfogyatkozása. Ha csak az első három kategóriát vesszük tekinteti)', amelyek 1930-ban már egyaránt mentesek a háború alatti nagy születés-hiány zavaró hatásától, azt, látjuk, hogy ezek egyesített létszáma ma 9.821, míg 20 évvel ezelőtt — 10.000-nél kixebb össznépesség mellett — 10.607 volt a számuk; nmek megfelelően a 10 éven aluli gyermekek részesedése 20.6%-ról 15.9%-ra hanyatlott. Hogy azután a következő két kategóriában a visszaesés még kifejezettebb, az természetes, mert hiszen az 1915 májustól 1919 júliusáig bezárólag abnormisan lecsökkent születési arány évjáratai jutottak immár a 12—14 évesek s kis számban a Ki-11 évesek sorába. Országos viszonylathoz mérten - ismételjük - még nem is nagy e hanyatlás. Tgy pld. a születések csökkenése által leginkább érintelt csoport (1916—1918. évek szülöttei) < részesedése. Miskolczon 6.1%-ról 3.7%-ra esett, vissza, mialaltit, országos átlagban 6.5%-ról 3.1%-ra hanyatlott a 12—14 évesek aránya-. A produktív korúak közül a munkabírás és a fajfenntar tás tekintetében legértékesebbnek mondható 20—29 évesek számaránya a múlthoz és kivált a legutóbbi népszámláláshoz mérten Miskolczon határozottan romlott. Ellenben innen kezdve egészen a kor-piramis csúcsáig felmenve fokozatosan telítődnek a sorok a múlthoz képest. Minél idősebb csoportról van szó, viszonylag annál nagyobb az arányszám javulása. Tehát a lakosság öregesebb összetételűvé válik. Ennek a jelenségnek a népesedési mozgalom majd! minden területén érezhető szövevényes következményeivel és jelentőségével e helyütt nem foglalkozunk, csak azon inkább mellékesen említett véleményünknek adunk kifejezést, hogy a jelzett öregedési folyamatot csak ki* részben vezetjük vissza a 1 közegészségügyi viszonyok javulására; a fóokol a születési arány visszaesésében keressük, amelynek természetes velejárójaként jelenIkezik az idősebb rétegek súlyának növekedése. f A különböző korosztályok egyenlőtlen gyarapodását illetve fogyását jól szemlélteti az alábbi táblázat: Volt az oldalt jelzett korcsoporthoz tartozók °/°-os növekedése 1010—1920-ig 1920-1930-ig 1910-1930-ig Összes népesség 10.7 8.0 19.6 3 éven aluli — 20.9 5.4 —16.5 3—5 éves -29.3 27.5 - 9.9 6—9 . 12.6 - 9.1 2.4 10-11 : 11.6 -10.5 - 0.1 12-14 „ 1.2 -34.5 -33.7 15—19 _ 3.5 10.4 14.3 20-29 „ 23.0 - 4.8 1T.6 30-39 20.1 16.4 39.8 40-49 15.3 25.9 46.4 50-59 . 18.6 29.8 52.9 60 é. felüli 27.3 36.9 74.2 Összefoglalás 15. é. a. - 5.3 7.1 12.1 15—39 éves 17.3 5.0 23.2 40-59 „ 16.3 27.8 49.1 60 é. felüli 27.3 36.9 74.2 Az elöregedés folyamata a most eltelt évtizedben jóval fokozottabb és követikezetesebb volt, mint a háborús decennium alatt. A kis gyermekek számában a háborús születések meggyérülése következtében beállott hiány nem pótolódott ki. Ha a születések aránya a háború után nem szállott volna le jelentékenyen, akkor a háború alatt rendkívül megritkult születések száma kiegyenlítődött volna s így 1920—1930 közt a megfelelő korcsoportokiban kb. ugyanolyan erősbbödésre számíthattunk volna, mint amennyire meggyengültek 1910— 1920 között, a zsenge évjáratok. Erről — sajnos szó sincs. .Még leginkább a 3—5 éveseknél mutatkozik a kiegyenlítődés, de itt sem 100%-ig. Ellenben a 1 háború u áni viszonylagos meddőségei élénken illusztrálja az. hogy a 6—11 éveseik (1919—1924 évi születésűek) a megnagyobbodott népesség mellett is 9—10%-al kevesebben vanak, mint 1920-ban a megfelelő évjáratnak. A gyermek szó sokkal ritkább lett, a koi-piramis talpazata meggyengült, M csaknem I megrendült s az utánpótlás, vagyis a jövő Miskolcz népeségének Leendő' törzse olyan szerény, mintha egy. a mainál sokkal kisebb varasra volna már méretezve. Hogy a bevándorlási többlet 10—10 év múlva miképpen fog alakulni, azt nem tudjuk, de tény. hogy — ha nem lesz e többlel nagyobb, mint a most lefolyt évtizedben — akkor a most még telitett középkorúak fokozatos kihalásával >s a mostani ló éven aluliaknak s az aligha erősebben telitett eljövendő évjáratoknak a produktív csoportokba leendő elhelyezkedése után Miskolcz népessége számba vehetően kisebb lesz, mint ma. Ez persze csak feltételes jóslat, merthiszen egy meré'ben ismeretlen faktortól: a bevándorlási többletnek a városokban közismerten döntőiem érvényesülő alakulásától is függ.