Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 4. szám - Miskolcz lakossága 1930-ban. 2. r.

(35) MISKOLCI JOGASZÉLET 7 esetében is, ha a következtetési alapul szolgáló s a perben észlelt tényeket (bizonyítékokat) a hiteltérdemlőség szempontjából mérlegelni nem kell. Tehát csak a kötött bizonyítás eseteiben. Emellett azonban a fellebbezési bíróság mérlegelését, ha ez utóbbi ok adatolva van. felül nem bírálhatja. A felülvizsgálat legújabb szabályozása még közelebb viszi a felülvizsgálati eljárást a fellebbezési eljáráshoz, mert most már a felülvizsgálati bíróság a hivatalból nem észlelhető, perenkívüli történeti (észlelhető, érzékelhető) tényeket még akkor is megállapíthatja, ha ebből a célból mérlegelnie kell. Ennek a Pp. 534. §-ának szem előtt tartásával az a feltétele, hogy olyan tényállítás valóságáról, vagy valótlanságáról legyen szó, amelyre vonatkozólag a fellebbezési bíróság ítélete ténymegállapítást nem tartalmaz. Ezt u. is a felülvizsgálati bíróság a Pp. 535. és 537. §§-ainak esetein kívül (hivatalból észlelendő körülmények) is megállapíthatja, ha ezt a bizonyításnak közvetlen észlelése nélkül az iratok alap ján, a bizonyítás mérlegelésével, vagy a feleknek teljesen egybehangzó előadása alapján megteheti. (T. E. 40. §.) Az előbbi szempontból tehát, ha két tanú ellenkező, egymást kizáró vallomást tesz s a fellebbezési bíróság az egyik tanú vallomása alapján a tényállí tás valóságát, pld. azt, hogy a felperes az alperesnek kölcsönt adott, megállapította, a másik tanú vallomá sára, pld. hogy az alperes a kölcsönt visszafizette, az ítélet nem nyilatkozik, a felülvizsgálati bíróságnak ténymegállapítási joga nincs, mert a fellebbezési bíróság ítéletében valónak elfogadott tény megállapításában, implicite benne van az azzal ellenkező tény valótlanságának megállapítása is, már pedig a fellebbezési bíróság mérlegelése — ha az okadatolva van — felül nem bírálható. Ha ellenben a különböző tanúvallomások egymást nem zárják ki, pld. a felleb bezési bíróság az egyik tanú vallomása alapján megállapítja, hogy felperes az alperesnek kölcsönt adoti, a másik tanú vallomására, mely szerint a felperes az alperesnek a kölcsön visszafizetésére halasztást adott, ítéletében nem nyilatkozik, a felülvizsgálati bíróság, az iratokból észlelhető tanúvallomás hiteltérdemlőségét mérlegelve, azt következtetési alapul (bizonyítékul) veheti s megállapíthatja az abban igazolr tényállítás valóságát, mert ez a fellebezési bíróság ténymegállapításával nem ellenkezik. Az utóbbi szempontból viszont most már csupán a felülvizsgálati bíróság előtt tett elismerés, lemondás, beismerés, stb. is figyelembe vehető a tényállás megállapításánál, holott, miután ezek az ügy érdemére vonatkozó tudomáskijelentések s miután a Pp. rendelkezései szerint nóvumok az ügy érdekében fel nem hozhatók, nézetem szerint eddigelé nem voltak figyelembe vehetők.12) A felülvizsgálati eljárásban szünetelésnek a felek kölcsönös megegyezése alapján sincs helye (T. E. ") EHMIÍ indokolását I. Szerző: i. Tatnfcömyv. 64. & k. L Ellicinik. Hellwig: i. SyStem. 442. L s 13. jegyz. s -nálunk a bírni gyakorlat, pl<l- Budapesti T. G. 1377/1014. Temesvári T. Fa 12tt/1914i IP. D. T. 37. éta 23. 11. Hojp' a beismerés 1% elismerés fogatonitag. a ner nézöpo.ntjáib(ii]|. nem különbö/n^k egymástól, arra miézve I. Magyary: A perbeli •beisme.mV. Budapest. IOO8.1 116. 1 k. 11. és 192. s k. II. Efcae] elílonk. Gaár Vitamos: A bizonyítás a polgári pemben. Budapest. 1907. 102. s k. 11.. aki W pl ismerés fogalmát egészen önátlóain' állapítja meg. a./, alatt a felperes által ptyTW akart jogi előnyt, tehát nem mindig a joff. elismerését érti. 41. §.), ami a felülvizsgálati eljárás természetéből következik. Míg eddig a felülvizsgálati bíróság a felülvizsgá lati, illetőleg csatlakozási kérelem indokolása és különösen a felhozott jogszabály iránti határozatának indokaiban nyilatkozni volt köteles, most már csak a szükséghez képest nyilatkozik. (T. E. 42. §.) Amenynyiben pedig a fellebbezési, illetőleg ugró felülvizsgálatnál, a elsőbíróságot további eljárásra és újabb határozathozatalra utasítja,, ez az utasítás nem terjedhet ki arra, hogy a fellebbezési bíróság a bizonyí tást mikép mérlegelje (T. E. 43. §.), sem a hitelt érdemlőség, sem a bizonyítékból vonható következtetés szempontjából. Amennyiben a konkrét esetben nem a pertárgy értéke jön figyelembe, a felülvizsgálati kérelem akkor intézendő el nyilvános előadás útján, ha a felülvizsgáló érték 4000 P-t meg nem halad. (Pp. 545. és T. E. 44. §§.) XIII. Á fellebbviteli perorvoslatok közé tallózik a felfolyamodás és az előterjesztés is. A T. E. azonban az utóbbira semmi, az előbbire pedig mind össze azt az újítást tette, hogy a felfolyamodási eljárás előfeltételeit, ép úgy, mint a fellebbezésnél és felülvizsgálatnál, elsősorban az a bíróság vizsgálja, amely a megtámadott végzést hozta s éppen azért már ez a bíróság hivatalból utasítja vissza azt a fel folyamodást, mely elkésett, vagy olyan végzés ellen irányul, amely ellen felfolyamodásnak nincs helye. (T. E. 45. §. 1. bek.) A visszautasító végzés ellen felfolyamodásnak van helye, de ha az nyilvánvalóan alaptalan, bírság alá esik. Úgy a bírság kiszabása, mint a felfolyamodási határidő elmulasztása miarti igazolási kérelem felett való határozás, a felfolyamodási bíróságot illeti. (T. E. 45. §. 2. és 3. bek.) XIV. Ezekben foglaltam ösze nagy vonásokban fellebbvitelünk újabb szabályozását. Vájjon az új rendelkezések megvalósítják-e a kitűzött célt, a fellebbviteli bíróságok tehermentesítését, az eljárás egyszerűsítését, a fellebbezési eljárás megrövidítsél s nem mennek-e a percél rovására, nem szapoiíiják-e a perújítások számát s nem áll-e elő újabb szabályozás szüksége, az élet fogja megmutatni Bacsó Jenő dr. Miskolcz lakossága 1930*ban. (Főbb demográfiai eredmények) (Folytatás.) VI. Kormegoszlás. Nincs a demográfiának még egiy vizsgálati tere, amely az időbeli ingadozások, a normálistól való kilengések akkora mértékéi mutatná, mint amekkora a háborúban résztvett társadalmak koreloszlása tekintetében észlelhet" immár közel kél évtizede. A születések száma több, mint 4 éven át szinte felényire olvadt. A véres veszteségek, a fogságban elhaltak fájdalmasan nagy résekel ütöttek a népességben. Ez alatt az elhalálozás rendje idehaza sem volt a megszokott (spanyol járvány .stb.). Majd jöttek a menekültek, akik felszívódtak a lakosságba, de — lévén korösszetételük a normálistól eltiértö, a fiatal é.s meglett produktívak nagyobb s a gyermekek, aggoik kisebb arányát mutató — e felszívódás is tulajdonképen tovább