Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 4. szám - A fellebbvitel ujabb szabályozása a polgári perben

ő MISKOLCI J OGASZÉLET (34) visszautasító végzés ellen felfolyamodásnak van helye, de ha a felfolyamodás alaptalan, bírságolás alá esik. Az elfogadott s a fellebbezési határidő alatt bejelentett csatlakozást — a mennyiben a fél fellebbezéssel is élhetne — önálló fellebbezésnek kel] tekinteni s így akkor is megáll, ha a bíróság a fellebbezésr visszautasítja, vagy ha a fél a fellebbezését visszavonja, feltéve, hogy a visszavonás a csatlakozási kérelemnek a fellebbezési határidő alatt való beadása után történt. Ha azonban a csatlakozási kérelmet a válasziratban terjesztik elő, az mindenekben a fellebbezés sorsát osztja, vagyis hatályát veszti, ha a bíróság a fellebbezést visszautasítja, vagy a fél a fellebbezését visszavonja. Előnye a csatlakozásnak, hogy azt a fellebbezésről való lemondás sem gátolja, s helye van akkor is, ha a fél az ítélet ellen önálló fellebbezéssel nem élhetne, (T. E. 30. §.) továbbá, ha a fél a fellebbezésről lemondott, vagy fellebbezését a bíróság visszautasította, a másik fél fellebbezéséhez még csatlakozhatik. A csatlakozás folytán a bíróságnak módjában áll, hogy az ítéletet megfelelő esetben, a nem fellebbező (csatlakozó) fél javára változtassa meg, amit pedig csatlakozás nélkül nem tehetne. X. Miként az első, úgy a fellebbezési bíróság is a tényállást — a kötött bizonyítás eseteitől eltekintve — szabad mérlegelés útján állapítja meg, köteles, azonban azokat az okokat, melyek a bizonyítás mérlegelésével meggyőződését előidézték, úgyszintén azokat az okokat, melyek miatt a bizonyítást elégtelennek tartja, vagy a féltől ajánlott bizonyítást mellőzte, az ítéletben tüzetesen előadni. (T. E. 33. §. 1. bek.) Ez egyébként a Pp. 270. §-ából is következik. Ha pedig az elsőbíróság ítéletében foglalt tényállást és indokait helyesnek találja, ítéletének indokolásául arra szorítkozhatik, hogy az elsőbíróság ítéletét indokainál fogva helyben hagyja. (T. E. 33. §. 2. bek.) XI. A fellebbezés nyílványos előadás útján való elintézése esetében újítás az, hogy a pertárgy értéke helyett — megfelelő esetben — itt is a fellebbezési érlék veendő figyelembe s nemcsak a járásbíróság, hanem általában az elsőbíróság ítélete elleni fellebbezésnél, t. i. azt szóbeli tárgyalás kitűzése nélkül kell elintézni akkor, ha a fellebbezési érték nem haladja meg a fellebbezésnek szóbeli tárgyalás nélkül, nyilvános előadás útján való elintézésére irányadó értékhatárt (T. E. 35. §.), tehát ezidő szerint a 2000 P-t. Ahol azonban a fellebbezési érték nem irányadó, ott a pertárgy értékét kell figyelembe venni. A bíróság tehermentesítését célozza, hogy nyilvános előadás esetében jegyzőkönyvet csak akkor kell felvenni, ha a bíróság azt szükségesnek tartja (T. E. 36. §.). így pld. szükséges lehet, ha a bíróság bizonyításfelvételt rendel el s általában a Pp. 517. §-a esetében. XII. A felülvizsgálati bíráskodást a kir. ítélőtáblának, mint fellebbezési bíróságnak ítélete felett továbbra is a kir. Kúria gyakorolja. De már a törvényszéknek, mint fellebbezési bíróságnak ítélete felett, azokban a perekben, melyekben a felülvizsgálati érték meghaladja a felülvizsgálati bíróság meghatározására irányadó értékhatárt, a felülvizsgálati bíráskodás a kir. Kúriát, minden más esetben a felettes kir. ítélőtáblát illeti. Az értékhatár ezidő szerint 5000 P. (49000/1. M. r.) Ebből a szempontból is azonban nem a felülvizsgálati érték, hanem a pertárgy értéke lesz irányadó a jogállapotváltoztató s a megállapítási perekben, továbbá a pergátló körülmény tárgyában hozott ítéletnél, a közbeszóló ítéletnél. Részítéletnél, kiegészítő ítéletnél s a beszámítási kifogásnak, vagy viszontkeresetnek egészben, vagy részben helytadó ítéletnél a felülvizsgálati bíróság meghatározása szempontjából is úgy kell az értéket megállapítani, mint azt fentebb, a fellebbvitel lehetőségére, illetőleg megengedhetőségére nézve mondottaim. Ha már most a felülvizsgálati érték az egyik félre nézve meghaladja, a másik félre nézve ellenben nem haladja meg a kir. Kúriát illetően megállapított felülvizsgálati értékhatárt, bármelyik fél éljen is felülvizsgálati kérelemmel, a kir. Kúriának kell eljárni, tekintettel a másik fél csatlakozási jogára. A felülvizsgálati kérelmet a fellebbezési bíróságnál kell benyújtani s az újabb szabályozás folytán, ha az elkésett, vagy ha felülvizsgálatnak, tekintettel a felülvizsgálati értékre, helye nincs, vagy ha a felülvizsgálati kérelmet nem ügyvéd nyújtotta be, azt már a fellebbezési bíróság (illetőleg ugró felülvizsgálatnál az elsőbíróság) hivatalból visszautasíthatja. A visszautasító végzés elleni felfolyamodás s a felülvizsgálati határidő elmulasztása miatti igazolási kérelem felett valamint alaptalan felfolyamodás esetében a bírságolás kérdésében, a felülvizsgálati bíróság határoz. (T. E. 39. §.) A felülvizsgálat, mint harmadfokú perorvoslat szabályozásánál elsősorban az volt az eldöntedő kérdés, hogy vájjon az csak a jogkérdésre korlátozott perorvoslat legyen, vagy bizonyos vonatkozásban a ténykérdésre is kiterjesztessék. Mint másutt1 '/a) kifejtettem, a jogkérdésben helyesen dönteni a ténykérdések bizonyos vonatkozásban való felülbírálása nélkül nem is lehet. Ez még a törvénysértés megállapítására és az ítélet megsemmisítésére szorított francia pourvoi en cassation-nál sem lehetséges. Még kevésbbé ott, ahol mint nálunk — a felülvizsgálat reformatorius jellegű s a felülvizsgálati bíróság az ügy érdekében ítélkező bíróság. Ugy hogy a Pp. újítása, szemben az 1893:XVIII. tc. rendelkezéseivel, csupán abban áll, hogy a felülvizsgálati bíróság ténymegállapítási jogát kifejezetten szabályozza, sőt azt a tényállás megtámadásának feltétele alatt, a tulajdonképpeni bizonyítás körébe eső, de hivatalból nem észlelhető körülményekre vonatkozó, perenkívüli történeti (t. i. észlelhető, érzékelhető) tények kiderítésére is kiterjeszti, amennyiben ebből a célból tárgyalást tartani és a bizonyítást mérlegelni nem kell. Pld. a rosszhiszeműség, a színlegesség, az életmód feslettsége, a gazdálkodás okszerűsége, vagy okszerütlensége olyan ténykérdések, melyeket a reformatorius jellegű felülvizsgálatnál a bíróság akkor is megállapíthat, ha e miatt a tényállás nincs megtámadva, illetőleg az ilyen tényeket, melyek megállapításában, élettapasztalatunk alapján, ténybeli ítélkezésünk, felfogásunk jut kifejezésre, a megfelelő anyagi jogszabály alkalmazhatása végett hivatalból köteles megállapítani. De már a külvilág, bárki által érzékelhető változásait, tehát a történteket, pld. adott-e a felperes az alperesnek 10000-et, haszonbérbe adta-e a felperes az alperesnek a földjét, fizetett-e az alperes, stb., stb., csak úgy állapíthatja meg, a Pp. 534. §-ában meghatározott, feltétel és alap fennforgása "/a) L- ráazLetcaen Szerzfi: i. 1AM ül vizsgáltat. 87. s ík. U,