Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 4. szám - A fellebbvitel ujabb szabályozása a polgári perben

(33) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 5 kintve fellebbezéssel nem élhet, ha a bíróság a kereseti kérelemnek mindenben helyt adott.1" ;|) Ebből a szempontból azonban — úgy gondolom — különbséget kell tenni a között, hogy az ítélet a leire nézve hátrányos-e, vagy sérelmes. T. i. joghátrány és sérelem nem azonos fogalmak.1"/')) Igaz ugyan, hogy a sérelmes ítélet a félre nézve hátrányos is, azonban fordítva már máskép áll a dolog, mert az ítélet hátrányos lehet a félre nézve, anélkül, hogy sérelmes lenne. így hátrányos az ítélet, ha a fél jogvédelmet nyert ugyan, azonban a jogvédelem nem a perjogi szabályok szerint adatott, viszont sérelmes lehet az ítélet, ha a jogvédelem megadása, vagy megtagadása nem az anyagi jogszabályok szerint történt. Éppen ezért — nézetem szerint a sérelem nem előfeltétele a fellebbezés sikerének. Ha pld. a bíróság az alperes pergátló kifogásának helyt adva, a pert megszűnteti, a jogvédelem kérdésében nem határoz. Ez a perbeli állapot a felperesre hátrányos ugyan, de nem sérelmes, a felperes fellebbezése azonban mégis sikerrel járhat, vagy ha a bíróság felperes keresetének mindenben helyt ad, sérelemről nem panaszkodhatik s mégis sikerrel fellebbezhet, ha a jogvédelem megadása olyan perjogi szabálysértéssel történt, mely a másik féljavára is perorvoslati jogot keletkeztet. Sőt mikor az alperes pergátló kifogást emel, tehát perorvoslattal él,10/*) sérelemről még nem panaszkodhatok, de joga lehet, a pergátló kifogáshoz, mert a perbeli állapot reá nézve hátrányos. Azokban a perekben, melyekben a T. E. az ítélet fellebbezhetőségét a fellebbezési értéktől teszi függővé, a sérelem — látszólag — a fellebbezés anyagi előfeltétele, mert a fellebbezési érték — mint láttuk — a pertárgy értékének az a része melyre az ítélet neheztelt, tehát sérelmes része vonatkozik. Ámde csak látszólag, mert, ha a fellebbezési érték nem haladja meg a fellebbezés kizárására irányadó értékhatárt, fellebbezésnek akkor sincs helye, ha egyébként sérelem van is. És látszólag azért is, mert ez az újabb törvényhozási intézkezés nem elvi, hanem célszerűségi szempontokból történt, t. i. a törvénykezés egyszerűsítése, a fellebbezések lehető korlátozása végett. Ez pedig következik abból is, hogy bár a fellebbezés ki van zárva, a törvény a csatlakozást megengedi, ami pedig nem egyéb, mint a fellebbező ellenfelének fellebbezése. (T. E. 30. §.) A fél tehát csatlakozhatik akkor is, ha a fellebbezés az ítélet ellen, az ő részéről, ki van zárva, sőt csatlakozhatik akkor is, ha az ítélet az ő kérelmét mindenekben fedi, ha tehát sérelemről nem panaszkodhatik, amit egyébként bírói gyakorlatunk szerint eddig is megtehetett.11) Csatlakozásnak tehát helye lehet azért is, hogy a fél pld. kereseti kérelmét felemelje. Azokban a perekben azonban, melyekben a fellebbezhetőség nem a fellebbezési érték szerint igazodik, a sérelem még látszólag sem előfeltétele a fellebbezés '"/a) V. <>. Kovács M.: L mj. 992. 1. s 1. a. ott a l)írói gyakorlatot. Továbbá Stein-Jonas: Dle Zivilprocessonliuing für das Dmxtáqhe Reieh, XII. és XITL kiad. EL >k. Tühimigeii. 1926. 9. a k. II., a k. II., 2821 s k. L A aaövégben mom/loittaikikal egyezően Seuffert: i. m. 35. k Hellwig: i,. m. S36. 1. & 12. jegyz. Weismaiin: Lebrbach (les (Icutsohon Zivi]prociessroehte,s. Stuttgart. I9Ó3L r. k. 480. [.. w/b) V. ö. Plósz: öas&eigyűjitötf Dolgozatai. Budapest, 1927. .324. s k. Hl. ,0/c) A per^átLo Tcifogási :is porouvosliat, mert annak folytán a pe.rre visszaható lap adatilk oirvioislás. L. fentebb ia szövegben. ") L. pbl. ív. P. IV. (1370/1924. (P. 1). T. X. k. 67. 1. sikerének. Sőt az is, hogy az ítélet a félre nézve hátrányos legyen, csak az esetben szükséges, ha ennélkül a fellebbezés tárgytalan, következőleg céltalan volna, ha tehát az ítélet a félre nézve nemcsak most nem hátrányos, de a jövőben sem válhatik azzá. Pld. a pernyertes felperes fellebbezhet azért, mert az elsőbíróság ítéletének meghozatalában törvénynél fogva kizárt bíró vett részt, hogy megszüntesse a másik fél perujítási jogát, habár ez a szabálysértés az anyagi jogszabály alkalmazását nem is befolyásolta. VIII. A fellebbezést az elsőbíróságnál ügyvéd által ellenjegyezve, írásban kell benyújtani. (T. E. 25. §. 1. bek.) Azokban a járásbírósági perekben azonban, amelyekben az ügyvédi képviselet nem kötelező, a járásbíróság ítélete ellen a fellebbezést, az ügyvéd által nem képviselt fél, jegyzőkönyvbe is mondhatja. (T. E. 26. §.) Míg a Pp. szerint a fellebbezés elfogadása, vagy visszautasítása felett csak a fellebbezési bíróság határozott, addig az újabb szabályozás folytán a fellebbezést már az elsőbíróság hivatalból visszautasítja, ha az elkésett, vagy olyan ítélet ellen irányul, mely ellen a fellebbező fél fellebbezéssel nem élhet, vagy ha kötelező ügyvédi képviselet esetében a fellebbezést nem ügyvéd nyújtotta be. A visszautasító végzés ellen felfolyamodásnak van helye, mely felett, valamint a fellebbezési határidő elmulasztása miatti igazolási kérelem felett a fellebbezési bíróság határoz. Az alaptalan felfolyamodás bírságolandó. (T. E. 27. §.) Egyébként a fellebbezést, a fentebbi szempontokból, másodsorban a fellebbezési bíróság is meg< zsgálja. IX. Lényeges újításon ment keresztül a csatlakozás intézménye is, mellyel a törvényhozó a fellebbezéseket akarja korlátozni. A csatlakozás voltaképpen nem egyéb, mint a fellebbező ellenfelének fellebbezése, miért is abban az ítélet megváltoztatására irányuló kérelmet kell előterjeszteni, különben az csatlakozásnak nem tekinthető. A csatlakozásnak azonban különböző jelentősége van aszerint, hogy azt a fél mikor terjeszti elő. A csatlakozás u. is csak feltételes természetű, járulékos intézmény s mint ilyen, elvileg a fellebbezés sorsát osztja, de bírhat esetleg önálló fellebbezés jellegével is. Csatlakozásnak elvileg a szóbeli tárgyalás bezárásáig van helye, míg azonban a Pp. szerint ez minden feltétel nélkül történhetett, addig most már a szóbeli tárgyaláson is csak válaszirattal lehet azt előterjeszteni, ámde a szóbeli tárgyaláson pótolt válasziratban foglalt csatlakozási kérelmet csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a fél a tárgyaláson valószínűvé teszi, hogy válasziratával hibáján kívül késett. (T. E. 28. §. ut. bek.) A fellebbezési eljárás új szabályozása folytán u. is az ellenfél csatlakozását a fellebbezéshez, a fellebbezési határidőben, írásban, ügyvéd álta] ellenjegyezve, az elsőbíróságnál is bejelentheti, vagy ha a perben az ügyvédi képviselet nem kötelező, a járásbíróságnál jegyzőkönyvbe is mondhatja. A csatlakozás járulékos természetéből következik, hogy annak előfeltétele az ellenfél fellebbezése s így ilyennek hiányában a csatlakozás hivatalból visszautasítandó. Visszautasítandó akkor is, ha elkésetten, t. i. a fellebbezési határidő eltelte után, vagy olyan esetben jelentették be, amelyben a csatlakozás ki van zárva (V. ö. Pp. 692. §.), vagy ha kötelező ügyvédi képviselet esetében a csatlakozást nem ügyvéd nyújtotta be. A