Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 4. szám - A fellebbvitel ujabb szabályozása a polgári perben

(3t) MISKOLC- JOGASZÉLET 3 elutasít tátott, illetőleg melyben az alperes elmarasztaltatott (T. E. 37. §. 1. bek.). A felülvizsgálat kizárására irányadó értékhatár pedig 3000. illetőleg 5000 P. (49000/1930. I. M. r.) Amennyiben tehát a felülvizsgálati érték a kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság ítéleti rendelkezése szerint a 3000 P-t, a kir. ítélőtábla ítéleti rendelkezése szerint pedig az 5000 P-t nem haladja meg, felülvizsgálatnak nincs helye. E szabály megfelelően alkalmazandó akkor is, ha az elsőbíróság ítélete ellen a fellebbezés elhagyásával (1925 :VIII. t. c. Pn. 18. §.) — közvetlenül élnek felülvizsgálattal. Ez a korlátozás azonban nem terjed ki a kir. ítélőtáblának, mint fellebbezési bíróságnak olyan perekben hozott ítéletére, melyek elsőfolyamodásulag tekintet nélkül a pertárgy értékére, a kir. törvényszék hatáskörébe tartoznak (T. E. 37. §. 2. bek.). Ez zel a felülvizsgálat lehetősége szemben a Pp.-del — bizonyos vonatkozásban kiterjesztetett. A korlátozás egyébként itt is a marasztalási perekre szorítkozik, ami a T. E. rendelkezéséből, mely elutasított és megítélt követelésről és követelésrészről beszél, következik s így nem a felülvizsgálati érték, hanem a pertárgy értéke lesz irányadó a megállapítási perekben. A jogállapotváltoztatási perekben pedig vagy a pertárgy értéke, vagy más okok alapján kell a felülvizsgálat megengedhetőségét megállapítani. Ugyancsak a pertárgy értéke veendő figyelembe — a fentebb mondott okból — a Pp. 691. §-a esetében s felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha a pertárgy értéke az 5000 P-t meghaladja. (49000/1930. I. M. r.) Az érték valószínűvé tételére és megállapítására a Pp. 476. §-át kell megfelelően alkalmazni. (T. E. 37. §. 3. bek.) A felülvizsgálat a perköltség viselésének és mennyiségének kérdésében is meg van engedve, de — s ez az újítás — csak akkor, ha az egyúttal az ítéletnek olyan része ellen is irányul, amely ellen egymagában is felülvizsgálatnak van helye. (T. E. 37. §. 4. bek.) Ki van zárva a felülvizsgálat házassági peiben a házasságvédő részéről. A Pp.-nek a felülvizsgálat kizárására vonatkozó egyéb rendelkezései hatáiyban maradnak. Amiket fentebb a fellebbezés lehetősége szem pontjából az egy eljárásban egyesített több perben hozott közös ítéletre, az alperes vagylagos marasztalására, az elkülönített végítéletre, részitéietre, közbenszóló ítéletre s a pergátló körülmény tárgyában hozott ítéletre (perítélet) s a viszontkereset, vagy beszámítási kifogás kérdésében hozott ítéletre mondottam, megfelelően alkalmazandók a felülvizsgálat kizárása, vagy megengedhetősége szempontjából is. VI. Fellebbezésnek az elsőbíróság, felülvizsgálatnak pedig a fellebbezési bíróság — kivételesen, a felek megegyezése alapján, a fellebbezés elhagyásával — az elsőbíróság ítélete ellen van helye. Ez utóbbi a Pn. újítása. Az ilyen ú. n. ugró felülvizsgálatnak azonban feltétele 1. hogy az ügyben a fellebbezési bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak lehetne hehe. 2. hogy a fellebbezés elhagyásához az ellenfél írásbeli beleegyezését adja. 3. és hogy a tényállás vitás ne legyen. Az ilyen felülvizsgált u. is nem alapulhat az eljárásra vonatkozó valamely szabály megsértésén s az elsőbíróság ítéletében megállapított tényállást sem a felülvizsgálati kérelemben, sem a válasziratban nem lehet megtámadni. Azokban az esetekben, amelyekben a felülvizsgálati bíróság az ügyet további tárgyalás és ítélethozatal végett az alsóbírsághoz visszaküldi, az ügyben eljárt elsőbíróság helyett, ahhoz a bírósághoz is küldheti, amelynek hatáskörébe a fellebbezés elintézése tartozott volna. (Pn. 18. §.) A fellebbezési és a felülvizsgálati határidő 15 nap, mely az ítélet közlésétől számít, ha azonban a fél a végítélet ellen — figyelemmel a fellebbezési, illetőleg a felülvizsgálati értékre. — fellebvitellel nem élhet, azonban kiegészítési eljárás van folyamatban, az annak során hozott kiegészítő ítélet rendelkezéseinek alapján, a végítélet ellen is helye lehet a fellebbvitelnek, mikor is a végítélet elleni fellebbviteli határidő a kiegészítő ítélet közlésétől számítandó. VII. A fellebbezési eljárás a mi Pp.-ünk szerint ismétlése és kiegészítése az elsőbírósági eljárásnak s a fellebbezési bíróság abból a célból, hogy határozhasson, ugyanazt a gondolatbeli műveletet végzi, mint az elsőbíróság, vagyis annak úgy ténybeli, mint jogbeli következtetését megismétli s feladata lényegileg nem a megtámadott határozat felülbírálásában áll, hanem — mint mondani szokták — a fellebbezés nóvum judicium.5) Ebből következik, a) hogy a fellebbezési eljárásban új tények és bizonyítékok korlátlanul érvényesíthetők, amennyiben a fellebbezést szóbeli tárgyaláson intézik el. A fellebbezésnek ezt a jellegét a T. E. i'gyan érintetlenül hagyja, az eljárás szóbeliségét azonban lényegesen megváltoztatja s az eljárást ebből a szempontból közelebb hozza a felülvizsgálati eljáráshoz. Most már t. i. az eljárás nem tisztán szóbeli, mert a szóbeliség itt is. mint a felülvizsgálati eljárásban, csak kisegítő, illetőleg kiegészítő. így maga a fellebbezés nem pusztán előkészítő, hanem érdemleges perirat, mely bírói cognitio alapjául szolgál. Ebből következik, hogy a fellebbezést most már indolkolni kell, t. i. elő kell adni azokat az okokat is, melyek alapján a fél az, elsőbíróság ítéletét megtámadja, úgy. hogy nincs különbség ebből a szemponból, hogy fellebbezést szóbeli tárgyaláson, vagy nyilvános előadás útján intézik-e el. A T. E. hiányos rendelkezés folytán azonban e tekintetben kételyek is merülhetnek fel.fi) Emellett, ha a fél nóvumokat, t. i. az elsőbíróság előtt fel nem hozott tényállításokat, ténybeli nyilatkozatokat, vagy bizonyítékokat akar a szóbeli tárgyaláson érvényesíteni, ezeket, vagy ha az előbíróság előtt történt bizonyítás felvételének ismétlését, vagy kiegészítését kívánja, ebbeli kérelmét is, az okok előadásával, a fellebbezésében kell felhozni. (T. E. 25. §. 2. bek.) S miután a szóbeliség- csak kisegítő, illetőleg kiegészítő, az ellenfél a fellebbezésre nem előkészítő iratot ad, hanem — amennyiben a fellebbezésben előadottakkal szemben védelméül nóvumokat akar érvényesíteni, ezeket, valamint netaláni csatlakozását, az idézési időköz első felében, ügyvéd által ellenjegyzett s a fellebbezési bírósághoz benyújtott válaszirat*) L. Szerző: i. FoJülvLwjíáilait. 70. a ft. 11. s Tankönyv 210. 1. *) Ha t. i. a felleiybeaéi-iboin Ih átárazott kérelem nincs előterjesztve, vájjon a T. E. 32. J. feltételi' alatt lehet-e a/t a szóbeli tárgyaláson pótolni, miután a Pp. Ö10. §-a hatályában fenmamekt s ez kifejezetten c sak akkor mimdja a fellebbezést hivatalból visszaút a sí tam dónak a határe|/ott kérelem hiánya miatt, ha nyilvános clóadiás útján intézik el az*. Hatályábam fenmaradt a Pp. 486. §-a is, mely a hattámozott kérelemi hiányát nem tekinti alapnaik a visszautasításra. A csatlakozási kérőiem viszont a T. E. 28. $-a swriint a tárgyaláson is pótolható.