Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 4. szám - A fellebbvitel ujabb szabályozása a polgári perben

2 MISKOLCI JOGÁSZÉLET a) a felperes részéről akkor, ha az ítélettel elutasított követelésnek, követelésrésznek értéke, b) az alperes részéről pedig akkor, ha az ítélettel megítélt követelésnek, vagy követelésrésznek értéke (az ú. n. fellebbezési érték) nem haladja me}.' a fellebbezés kizárására irányadó értékhatárt. (T. E. 24. §. 1. bek.). A fellebbezési érték tehát a pertárgy értékének az a része, melyre az ítélet neheztelt, sérelmezett része vonatkozik, mellyel t. i. a felperes elutasíttatott, illetőleg melyben az alperes elmarasztaltatott. A fellebbezés kizárására irányadó értékhatár ez idő szerint 200 P. (49000/1930. I. M. r. 2. §. 5. a) p.) Míg a Pp. a fellebbezést csak a járásbíróság ítélete ellen korlátozta a pertárgy értéke szerint, addig a T. E. ezt a korlátozást a fellebbezési érték alapján kiterjeszti a törvényszék ítéleteire is. De nem terjed ki a korlátozás az elsőbíróságnak olyan perekben hozott ítéleteire, melyek tekintet nélkül az értékre, ki vannak véve a községi bíróság hatásköréből. (T. E. 24. §. 2. bek.) Emellett a korlátozás, mint látható, a marasztalási perekre szorítkozik s így ez alul ki vannak véve a a megállapítási és jogállapotváltoztatási perek, melyeknél fellebezési értékről, az itt vett értelemben nem is lehet szó s miután a T. E. nem általában vagyonjogi perekben, hanem pénz fizetése, munka teljesítése, ingó dolog iránt indított perekben hozott ítéletről beszél, a fellebbezési érték nem minden marasztalási perben irányadó, hanem a fellebbezés lehetősége még a marasztalási perekben is sokszor a pertárgy értéke szerint alakul. Ugyancsak a pertárgy értéke lesz irányadó pld. közbenszóló ítéletnél, a pergátló körülmény tárgyában hozott ítélet esetében, továbbá akkor is, ha a bíróság a házassági eljárásban a vagyonjogi kérdésről külön határozott, mert ez utóbbi esetben fellebbezésnek csak akkor van helye, ha a pertárgy értéke az 1000 P-t meghaladja. (Pp. 691. §. 49000/1930. I. M. i. 2. §.5.é) p.) !) Ez pedig következik abból, hogy T. E. a Pp. 691. §-át nem változtatta meg s a 49000/1930. I. M. r. is csak a pertárgy értékére rendelkezik. Ez tehát az irányadó, mert ellenkező esetben a fellebbezés kétszeresen volna korlátozva. De meg a házassági perrel kapcsolatos vagyonjogi kérdések igen különbözők lehetnek s a kereseti kérelem nem is mindig irányuJ pénz fizetésére, vagy ingó dolog kiadására. Részítélet esetében sem lehet mindig irányadó a fellebbezési érték. Itt u. is a részítélettel megítélt, vagy elutasított követelésnek, vagy követelésrésznek értékéhez hozzá kell adni a kereseti, illetőleg viszontkereseti követelésnek azt a részét, melyre nézve a bíróság a tárgyalást még folytatja s ezeknek a/ összegét kell figyelembe venni. Tehát esetleg a pertárgy értékét. Viszont a végítélet elleni fellebbezés lehetősége szempontjából, a részítéletben és a végítéletben mutatkozó fellebbezési értékek összeadandók. Ha alperes viszontkeresettél, vagy beszámítási kifogással élt, az az összeg, mely a kereseti összegbe beszámíttatott, a fellebbezés megengedhetősége szempontjából figyelembe nem jöhet,:,/:>) másfelől azon'J) Elleak. Fabinyi Tihamér: A polgári perreimltartás törvénye ősi gyakorlata,. Budapest. 1931. II. Te. 160. 1. a/a) L. Temesn-ári Tá!bla. Fs. 103/1914. Perjogi Döntvénytár; I. k. 21. 1. ban, ha a bíróság a kereseti követelésnek s a viszonikeresetnek, illetőleg beszámítási kifogásnak is egészben, vagy részben helyt adott s az ítéletben csupán a szembenálló követelések összege közt mutatkozó különbözetet ítélte meg, úgy a fellebbezés lehetősége szempontjából a marasztalás összegéhez hozzá kell adni a kereseti követelésnek azt a részét is, melyet a bíróság alaposnak talált, de az alperes ellenkövetelése folytán megszűntnek vett. Ha egy eljárásban több per egyesíttetett s a bí róság közös ítéletet hozott, a fellebbezési érték lesz ugyan irányadó, de miután itt több és különböző fellebbezési értékkel találkozunk, azt a pert kell figyelembe venni, amelynek tárgya a legnagyobb értékű. T. i. az ennél előálló fellebbezési érték adja meg a fellebbezés lehetőségét. (T. E. 24. §. ut. mondat.)4) Ha alperes az ítéletben vagylagosan marasztaitatik, az a fellebbezési érték lesz irányadó, amely a fellebbezést lehetővé teszi. Ha pedig a bíróság elkü lönített végítélettel határozott, minden egyes perre nézve, az abban hozott ítélet alapján kell a fellebbezési értéket megállapítani. Kiegészítő ítélet esetében a végítélettel és a kiegészítő ítélettel megítélt, illeőleg elutasított követelésrésznek együttes értéke lesz a fellebbezési érték. Az ítélet fellebbezhetősége a perköltségek viselésének, vagy mennyiségének kérdésében külön szabá lyozás alá nem esett, a T. E. szerint ellenben az elsőbíróságnak olyan ítélete ellen, mely ellen egyébkém a fellebbezés mindkét félre nézve — tekintettel a fellebbezési értékre —. ki volna zárva, egyedül a perköltség viselénének, vagy mennyiségének kérdésében fellebbezésnek, bármelyik fél részéről csak abban az esetben van helye, ha a megítélt perköltség összege meghaladja a fellebbezés kizárására irányadó értéket. (200 P-t.) (T. E. 24. §. 3. bek.) Az éitéket szükség esetében a fellebbező fé] valószínűvé tenni tartozik, egyebekben azonban az érték megállapítására a Pp. 5—8. §§-ait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a perköltség kivételévei a járulékokat, ha magukban véve meghaladják a fellebbezés kizárására irányadó értékhatárt (200 P.) figyelembe kell venni. (T. E. 24. §. 3. bek.) Újítás az is, hogy megtámadó, bontó és váló perekben a házasságvédő intézmény behozatván a fellebbezést a házasságvédő részéről a törvény kizárja. (T. E. 55. §.) A Pp. 476. §-ának a mulasztási ítélet elleni fellebbezés kizárására, illetőleg korlátozására vonatkozó szabályai továbbra is hatályban maradnak, azzal, hogy a perköltség viselésének, vagy mennyiségének kérdésében a mulasztási ítéletnél is a fentebb említett rendelkezés irányadó. V. A felülvizsgálatnál a pertárgy értéke helyett szintén a felülvizsgálati érték állapítja meg a felülvizsgálat lehetőségét, vagy kizártságát. Ez pedig itt is a pertárgy értékének az a része, melyre az ítélet neheztelt rendelkezése vonatkozik, mellyel t. i. a felperes 4)i E-/it jeleníti a T. E. 24 §-árnak ut. mundiata. T. i. efetentnt az egy eljáná'sba.u egyesített perekben hozott közös ítélet esetében a felllelbíbezés nvegongiedihetősége tekintetéiben aa az ítélet irányadó, melynek tárgya a legnagyobb értékű. Az ítélet tárgya alatt itt esaik a. pertángy- érthetői, emellett ítélet csak egy va:n, a pertángy azonban több. A Pjp. éppen azért itt aat a pert tekintette, irányadónak, melynek tárgya a legnagyobb értékű. L. ÍPp. 476. §y Minthogy azokban a pentángy értéke a fellebbezés niieigewgedhet&séigo szempontjából ilyen esetben irányadó Tip.ni lehet, kell itt is ahelyett a fellebbezési értéket alapul venini.