Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 4. szám - A fellebbvitel ujabb szabályozása a polgári perben

Kilencedik évfolyam. 4. szám. Miskolc, 1933 április MISKOLCI JOGASZÉLET JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER I FELELŐS SZERKESZTŐ: IELÖFIZETÉSI Dl): S JStl^nSSltal: DR- SZONTAGH VILMOS I Egész évre 7 pengő, félévre 3-50 pengő. Jogakadémia, Miskolc, Horthy Miklóstér I Jogakadémiai ny. r. tanár, egyetemi m. tanár |Egyes szam ára \ — pengő. TARTALOM: Bacsó Jenő dm ....y etetni ny. r. tanúr (Debrecen): A fellebbviteli újabb sízalbályozása a poígári perben. — Schneller Károly dir. jogakadémiai ny. r. tanár, egyetemi m. ttaiméir: Miskoioz lakossága 1930-ban (II.) —KÖNYVSZEMLE. Zsedényi Béla .Ir.: Uoltner Dénes ..Ír.: A választási rendszer és eljárás befolyása az országgyűlési képviselőválasztáisok érvényességiére. •— HIKEK. <A fellebbvitel ujabb szabályozása - a polgári perben Ujabb perjogi törvényhozásunk az utóbbi időkben elérte, sőt az 1911:1. t. c. meghozatalával egybenmásban meg is haladta a nyugati államok ily irám i törvényalkotásait, a modern perjogi elveknek megfelelően szabályozván a polgári peres eljárást. De bármilyen gondosan és kimerítően alkossa is meg a törvényhozó a perjogi szabályokat, úgy magának a pernek megalapításánál és lebonyolításánál, mint különösen a jogvédelem megadásánál, merülhetnek fel hibák, tévedések, mulasztások, jogellenes cselekvények stb., amik természetesen a jogszolgáltatás jóságának, tökéletességének s megbízhatóságának rovására mennek. Hogy tehát.a jogszolgáltatás minél megbízhatóbb és tökéletesebb legyen, a törvényhozások különböző időkben, különböző módon az ú. n. perorvoslati intézményt létesítették, mellyel arra törekedtek, hogy a perek befejezése ne késleltessék s minél kevesebb költséggel járjon. Ez a cél persze nem egykönnyen érhető el s egy helyes perorvoslati rendszer felállítása igen nehéz, amit legjobban mutat a magyar perorvoslati rendszernek az újabb időkben való gyakori változása.3) I. Jóllehet az 1911:1. t. c. (Pp.) úgy a maga egészében, mint perorvoslati rendelkezéseiben kiváló alkotás, mégis a változott körülmények folytán — ha nem is éppen a cél elérésének biztosabbá tétele végett , szükségessé vált annak módosítása, kiegészítése s legújabb perjogi törvényalkotásunk, mely a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930:XXXIV. t. c. (T. E.)-ben foglaltatik, éppen a perorvoslati rendelkezéseket módosította leginkább és pedig részben azoknak az alapelveknek megváltoztatásával, melyeken a két legfőbb perorvoslat, a fellebbezés és a felülvizsgálat felépült. *) V. ö. Magyary: Magyar poJigári perjog. Budapest. II. kiad. 530. % Obetkő: A penorvoislatok a magyar polgári peres eljárásban. Budapest. 1906. L II. A perorvoslatok fogalmát illetően felfogásom egészen más, mint a Pp. rendszerének s az annak hátterében álló elméleti felfogásnak megfelelő perorvoslatfogalom. Szerintem u. is perorvoslat az a perbeli cselekmény, mellyel a fél (esetleg harmadik személy) a konkrété létesült perbeli állapot megváltoztatását, már annak létesülésekor fennálló okok alapján kéri. Ennek folytán nemcsak az ú. n. átszármaztató (devolutiv) hatályú, vagy mint máskép is mondják fellebbviteli perorvoslatot, hanem át nem származtató hatályú perorvoslatot is különböztetek meg, mely utóbbiak — tekintettel fogalmi meghatározásomra — igen nagy számmal vannak.2) A Pp. rendszere szerint azonban a perorvoslatok közé csak a devolutiv perorvoslatok tartoznának, amennyiben a negvedik címben Fellebbvitel elnevezés alatt a fellebbezésre, felülvizsgálatra, felfolyamodásra és az előterjesztésre vonatkozó szabályokat foglalja egybe. Az alábbiakban a fellebbezési és felülvizsgálati eljárás legújabb szabályozását fogom ismertetni. III. A Pp. a fellebbviteli bíróságok túlterhelését egyebek közt azzal igyekszik megakadályozni, hogy a fellebbvitel lehetőségét bizonyos perekben a pertárgy értékétől tette függővé s bizonyos értéken alul a fellebbezést, illetőleg a felülvizsgálatot kizárta, tekintet nélkül arra, hogy ez utóbbi esetben sententiae difformes, vagy duae conformes hozattak-e. Ez utóbbi elvet a T. E. is fenntartja, de a pertárgy értéke helyett a summa gravaminist veszi irányadónak, amikor a fellebbezési és felülvizsgálati érték szerint adja meg a fellebbvitel lehetőségét. Tehát két egybehangzó ítélet ellen is lehet felülvizsgálattal élni, viszont az első bíróság ítéletét megváltoztató fellebezési bírósági ítélet ellen sincs felülvizsgálatnak helye, ha a felülvizsgálati érték a törvényben meghatározott összeget nem haladja meg. IV. a fellebbezés ki van zárva az olyan elsőbírósági ítélet ellen, mely pénz fizetése, munka teljesítése, vagy ingó dolog (értékpapír) iránt indított perbeií hozatott és pedig 3) L. erre részletesem Szerző: A polgári perrendtartás tankönyve. Budapest. 1917. 55. }. Ujabban ide sorozom — fenti nieigkatíwoízásioia folytiáin — az ú. n. pergátló kifogást isj melyet Cansteiii (Lehrbuch deir Geschichte uind Theorie die,s OesiterreichisieJiem CivUproccsJsrecktiesi. I. k. Berlin. 1880. 12, 1.) iszintén peiwvoislatnak vesz. Egyébkén* más i«g?i;]iomme,gthaitár»7Üisra 1. Plősz: Beitrage aur Theorie dies Klagrechtes. Lelpzig). 1880. 105. s k. 1. Magyary: A magyar polgári peres eljámáls alaptanai. Budapesti 189S. 310. SJ k. i. Ezekre vonatkozó kritikai megjegyRéseimet. I. Szerző: A felülvizsgálati eljárás. Budapest. 1915. 8. s k. JJL