Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 2-3. szám - Miskolcz lakossága 1930-ban. 1. r. - A Német Birodalom kriminalitása az 1930. évben

12 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (24) I. Lélekszám. Az 1930. december 31 -én tartott népszámlálás 61.559 lakost talált Miskolcon. Az 1920-as' lélekszámlvoz mérten (56.982) ez 4.577 szaporodást jelent A növekedés tehát 10 év alatt 8.03%.ot tett1 ki, A megcsonkított Magyarország többi városi törvényhatóságában (Miskolcz nélkül) a népesség gyarapodása egy árnyalattal » gyorsabb: 8.77%-al egyenlő. Pedig regiebben Miskolcz népe sokkaL elevenebb ütemiben szaporodott, mint a többi városé. — I In a szOkásosj közigaz gatási jelleg szerint, való elkülönítést < mellőztük s < a valóban városias jellegű lakosságot2) tesszük meg az összehasonlítás bázisául, akkor Miskolc/, elmaradása az utolsó decenniumban még felötlőhb. — Ugyanis a városias jellegű magyarországi' települések „épe 1920—1930-ig 12.96%-al gyarapodó):. Igaz, hogy magának a fővárosnak a ntpszaporodása (8.23%) alig valamivel kedvezőbb, mint Miskolczé s tény az is. hogy a fogyó Hódmezővásárhely mellett a Dunántúl iöbb eniporiu:na (tiycir, Sopron, Székesfehérvár) lényegesen gyengébb szaporodást mutat, mint Miskolcz de ezzel szemben Pécs és Baja egyre-másra háromszor nagyobb gyarapodást produkál3) de ezenfelül jóval gyorsabb volt még a szaporodás rátája Debreczenben és Szegeden is. Kedvezőbb ugyan a helyzet akkor, hogyha a közigazgatási Miskolcz helyett, a gazdaság társadalmilag és íerülei Ieg is egybeforrott Nagy-Misko'< zot vesszük alapul. E bízvást homogénnek tekinthető város 10.30%-osi népszaporodást mutatott te! s ezzel az arányszámmal már úgy a fővárost, mint Kecskemétet és Szegedet is maga mögött hagyta. Tehát a thj. városok kö;zül csak Debrerzen, valamint, az összehasonlítást illetően kivételes elbírálás,;, igénylő Pécs és Baja előzték meg Miskolcz.it szaporodás dolgában. Azonban a visszaesés a múlthoz mérten tagadhatatlanul nagyarányú. Miskolcz a múltban — ha Budapest tri eltekintünk — ('sonkamagyarország leggyorsabban szaporodó városi törvényhatósága volt. így 1869—1930 i,g a lakosság Miskolczon 185.8%-al gyara. podott, míg az utána következő Pécsnek és Debreczennck 158.4j illetve 154.3%-al kellett beérniük és a többi thj. városban a hányados a 100-at se,m érte el. Ez a nagy fölény azonban főleg a századforduló1 előtti évtizedek rohamos lendületéből alakult ki. Hogy a népnövekvés kulcsa legújabban mennyire hanyatlott, azt a következő táblázat igazolja. Volt a lakosság gyarapodása Miskolczon %-ban Kifejezve: 1869—1S80", 12.9 1SS0- Í$K>*) 25.0 1890—iDOiP; 34.3 1900—J 910 19.4 1910—:p20 10.7 1920— »j:J0 8.0 Sajnálatosan jellemző, hogy még a háborús évtized alatt is nagyobb volt a növekedés kulcsa, mint a most lepergett évtized folyamán. így azután a. régebben oly kedvezö eltolódás, amely Miskolcz 1 előretörését jelezte, az utolsó évtizedben megtorpant, visszájára fordult, fizt a folyamatot a legjobban az alábbi indexszámokkal világíthatjuk meg: . , 100-nak véve Miskolcz mindenkori népességét volt az oldalt jelzett város népszáma indexszám változása 1910 1920 1930 1869—1900 1900-1980 1869 1880 1890 1900 330 303 281 239 214 210 187 174 197 185 163 138 111 118 112 102 228 216 182 141 122 113 99 87 105 105 91 75 98 96 90 77 99 93 76 55 Szegei 1 Debreczen Kecskemét Pécs Hódmvhely Győr Székesfehérvár Sopron Az első 30 éves ciklushoz mérten az újabb adatok kivétel nélkül Miskolcz fölényének a gyengülését' tanúsítják; Debreczen, az utolsó 30 év leggyorsabban fejlődő városi törvényhatósága, a századforduló óta egyre növeli számbeli előnyét Miskolcz rovására. A részletes adatok (születési hely szerint való megoszlás, foglalkozás stb.) imerete nélkül bajos indokolni a fejlődés megakadását. Annál inkább nehéz, mert hiszen maga a város külsőleg, az építkezések számát tekintve impozánsan fejlődött; igaz, hogy a fejlődés külterjes jellegű volt s aránylag kevés volt az újonnan emelt nagyobb bérházak száma. Mindazonáltal a lakóházak száma a legutóbbi 10 év alatt 5323-róI '-') V. ö. Szerző: Népességi problémáink az lÓSÖ-aő népszámlálás tükrében. Különienyoni'at a Kenéz Emlékkönyvből. Budapest*, 1932. 14. és kövv l, valamin* „Magyaronsaáig város: és viílélki n.épesisélge" Péos, 39251. 17. éa köv. L *) A BZia'ba/tos összehasonlítást megnehezíti az, hogy az elő^ö felvételek iPéesett és Baján — a .szerb megszállás alól való feiszab&dúMs után történvén — námileg hiányosak voltak. 6.797-re, vagyis 27.7%-a 1 emelkedett; a növekedés te230 217 219 -91 -20 180 181 190 —40 +16 133 128 129 -59 - 9 97 83 100 — 9 — 2 121 107 98 - 87 -43 86 88 83 —35 — 4 71 69 66 - —30 - 9 66 62 58 -21 -19 48 40 46 -44 — 9 hát nagyobb, mint az országos átlagban -mutatkozó arány (24.8%) s túlszárnyalja a thj. városok 1 átlagában észlelt emelkedést is (25.6%). A házak lakottságáíban állott be tehát lényeges csökkenés. Egy-egy lakóházra 1920-ban még 10.7, ma 9.1 egyén jut. A már említett külterjes (családi házas) építkezési irányzaton kívül, nyilván arra vezethető vissza a népesség és az építkezési tevékenység közötti egyenetlen fejlődés, hogy a háztartások lélekszáma — elsősorban a csökkenő gyermeklétszám okából — (megapadt. A családok összezsugorodása, talán a magányos háztartások létszámának a növekedése áll itt a jelenség hátterében. — Hogy azután a jelzett divergenciából a szobánként! tényleges .laksürüség enyhülése bekövetkezett-e, ezt csak egy részletes lakásstatisztika birtokában tudnók eldönteni. II. A vándormozgalom. A természetes szaporodás csökkenése csak kisebb részben indokolja a lélekszám gyarapodásában a múlthoz képest beálló hanyatlást'. Ha pl. a normális népmozgalmi viszonyokat mutató 1900—1910 közötti évtizedet *) Poiigári népesség.