Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 2-3. szám - Miskolcz lakossága 1930-ban. 1. r. - A Német Birodalom kriminalitása az 1930. évben

(25) MISKOLCI JO GÁSZÉLET 13 vetjük össze a mostani periódussal, azt látjuk, hogy a születési többlet 7. 5%-ról 4. 4%-ra hanyatlott, ellenben a vándorlások aktívuma 11. 9%-ról 3. 6%-ra zsugorodott össze. Az abszolut számokkal még jobban érzékeltethetjük a visszaesés mértékét, illetve eredetét. A századforduló idején 43. 000-es lélekszámú Miskolc 10 év alatt 8. 363 főnyi szaporodást mutatott fel. Ebből csak 3. 246 főnyi jutott a természetes szaporodásra, ellenben 5. 117 lélek a bevándorlásoknak az elvándoroltakkal szemben való többletéből származott. Tehát az egész szaporodásnak 38. 8%-a jutott a születések többletére 61. 2% a bevándorlási többletre. Most jóval nagyobb népesség (57. 000) is csak 4. 577 fővel gyarapodott; e számnak 55. 3%-a a természetes szaporodásból került ki (2. 533) s mindössze 2. 044 lélekre rúgott a vándorlások aktív mérlegéből előálló gyarapodás. Vagyis míg a természetes szaporodás csak mintegy 22%-al cselt vissza számszerűleg, addig a bevándorlási többlet abszolut száma 60%-al hanyatlott. Pedig az évtized elején elég élénk volt még a megszállott területekről való ideáramlás; a hadifogságból utólagosan visszatértek száma is növelhette a népességet. A részletes adatok fogunk megfelelni arra, hogy vajjon valóban a Miskolcz városába való beáramlás csappant-é meg ily jelentősen (ami a közben lezajlott földreformnak a népesség konzerválására gyakorolt hatását tekintve éppen ne; n lehetetlen) avagy hogy talán csak egy intenzív elvándorlási, illetve kivándorlási mozgalom ellensúlyozta a múlthoz mérten erősebben a városiba költözőnek számát. A bevándorlási többlet alacsonyságára jellemző az, hogy Magyarosszág összes városias jellegű helységeiben a vándorlási különbözet nagysága a lefolyt évti zedben 9. 00%-ot tett ki. Tehát Miskolczon alig több, mint egyharmadát tette ki az akív vándormozgalom egyenlege a városok átlagában mutatkozónak. Csak valamivel javul a helyzet, na csupán a thj. városokra vagyunk tekintettel. Ezek aktívuma ugyanis 6. 7%. III. A népszaporodás kerületek szerint. A népszám változásáriak közigazgatási kerületekként való vizsgálata gazdag tanulságok levonására szokott alkalmúl szolgálni. Különösen áll ez olyan városokra nézve, amelyekben a kerületek határai egyben éles társadalmi, jóléti, építkezésbeli stb. különbségeket választanak el. Miskolczon — sajnos — e tekintetben a a vizsgálódás feltételei kedvezőtlenek, a miként ezt Kovács Alajos megállapítja5). A város magvát, az üzleti és hivatali éet centrumát a főútvonalak mentén meghúzott kerületi határok négy részre szelik s így az nem tehető külön megfigyelés tárgyává. Ennek azután természetes következménye az, hogy a közigazgatási kerületeken belül a heterogén ucca-csoportok, valamint a foglalkozásilagi, társadalmi helyzet tekintetében lényeges eltérést mutató népességcsoportok keveredése elszínteleníti az egyes kerületek jellegét. 6) 5) Kovács Alajos: Miskolc lakosságának összetétele. Budapest, 1930. Különlenyomat a Magyar Statisztikai Szemle 1930. V. évf. 11. és 12. 1. 6) Jobb kerületi beosztás volna — az előbb-utóbb valóra váltó Nagy-Miskolcz területét szem előtt tartva — a következő: I. Centrum). Dél felöl a Király-hídtól kezdve a Színva által, majd a Szemere-utca közvetítésével a Mindszent és Papszer-utca által határolt, majd nyugatra a Rácz György-utca Lutiher-tér, Hunyadi-utca és Dayka Gábor-utca által, Észak Pedig nyilvánvaló, hogy a város különböző részei nemcsak fejlődésre nézve, de lakosaiknak lényeges tulajdonságai szerint is igen nagy eltéréseket mutatnak fel. Ez egyébként az új adatok tanusága szerint az elhatárolásnak említett fogyatékosságai dacára is észlel he ők. Az egész lélekszám szaporodásának kétharmad réze (3. 067) az 1. kerületre jutott. (Csabai-kapu, Szemere-utca, Széchenyi-utca, Zsolcai-kapu és Vay-út által elhatárolt rész); ezzel szemben az ettől Északra eső városrész (a Kazinczy-u. és Szentpéteri-kapuig terjedőleg) 142 lélekkel megfogyatkozott. Az Agrárés Otthon-telep, valamint a Közkórház körül nyílt utcák rohamos fejlődése emelte fel az 1. kerület lélekszámát, amely egyébként 1910—1920 közt is már az átlagosnál gyorsabb ütemben növekedett, igazolván, hogy a leendő Miskolc súlypontja ebbe az irányba fog eltolódni. A szerencsésebb viszonyok között majdan követendő városi telek- és építkezési-politika szempontjából nem közömbös ez a tény. Annál feltünőbb, hogy a 11. kerület népessége ennyire visszaesett, holott az építkezések a most elmúlt évtizedben elég nagyszámúak volak itt is. (Hodobay-telep stb. ) Aligha, csalódunk, amikor az itt észlelt fogyást a katonai létszám apadására vezetjük vissza. (A Rudolf és Huszár-laktanya e kerületben van. ) Egyébként az egyes kerületiek Lélekszám szerinti szaporodását a. következő adatok világítják meg: Kerület 1920 1930 szaporo°/o-ban dás I. 1) 17. 737 20. 801 3. 067 17. 2 II. 2) 9. 052 8. 910 -142 -1. 6 III. 3) 15. 401 16. 126 725 IV. 4) 12. 697 14. 195 1. 498 11. 8 Külterület 2. 098 1. 527 -571 -27. 2 Összesen 56. 982 61. 599 4. 577 8. 0 Nagy-Miskolcz népszáma, — miként említettük — 10%-al gyarapodott. Ezidőszerint Nagy-Miskolcz népesfedői a Kún József-u., Patócy-u, Bizony Ákos-u. által és Keletről a Buza-tér és Liehtenstein-u. által haltárolt belső terület. TI. (Északkelet) Dél felől a Színva;, Nyugat felöl a Búzatér, Bizony Ákos-u., Szentpéteri-kapu által határolt, illetve ezek között fekvő városrész. TIT. (Délkelet). Észak felöl a Színva. Nyugat felől a Szemere-u.. és a Csabai-kapu eleje,, Dél felől a Népkert, Petőfi-u. és a Farkas Károly-u. legalsó -szakasza által, illetve folytatólagosan a Máv. tiszai pályaudvar vágányzata által határolt rész. IV. (Északnyugat). A Hunyadi-u.. Tízeshonvéd-u. és a Győri-kaputól északra fekvő és a Szentpéteri-kapuig terjedő terület. V. (Délnyugat). A Hunyadi-u., Tízeshonvéd-u. és a Győrikaputól Délre az Avasig terjedő városrész.. VI. (Dél). 1. Agrár-telep. Otthon-telep. 2. Martin-telep. 3. Hejőcsaba (a martintelepi rész nélkül). VII (Nyugtat). 1. Ujdiósgyőr és Vasgyár. 2. Diósgyőr anyaközség. 1) Csabai-kapu, Szemere-u., Széchenyi-u., Zsoleai-kapu és Vay-út közt levő terület. 2) Szentpéteri-kapu, Kazinczy-u., Széchenyi-u., Zsolczaikapu, Vay-út által határolt városrész. 2) Szentpéteri-kapu, Kazinczy-u., Széchenyi-u.. ZsolcaiGyőri-kapu közt fekvő terület. 4) Szentpéteri-kapu. Kazinezy-u., Széchenyi-u.. Hunyadi u. és Győri-kapu által határolt városrész.