Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)
1933 / 2-3. szám - Miskolcz lakossága 1930-ban. 1. r. - A Német Birodalom kriminalitása az 1930. évben
(23) MISKOLCI JOGASZÉLEI A Német Birodalom kriminalitása az 1930. évben A német birodalmi statisztikai hivatal most adta közre az 1930. évi bűnügyi statisztikai adatgyűjtés eredményé*.1). Bár takarékossági szempontok a munka terjedelmének megszorítását tették szükségessé, így is ! ez a hivatalos kiadvány rendkívül sok értékes és-tanulságos adatot tartalmaz. A gazdasági helyzet lassú romlásával hozható összefüggésbe ama jelenség, hogy imíg az elítéltek száima az 1929. évben csak 706,857 egyénre rúgott, számuk az 1930. évben 710,885 egyénre, azaz 0.6%-kal emelkedett. Érvelésünk helyességét igazolja a vagyon elleni kriminalitás, de főként az egyszerű és a minősített lopások szánnának erőteljes megduzzadása. Jelentós a nők kriminalitásának az 1930. évben való további csökkenése; míg az 1929. évben a nők az összes kriminalitásból még 13.7%-nyi részt vettek ki, a,ddig az 1930. évben részesedésük csak 13.3%-o.s volt, amely itény a társadalmi kapillariitás jelenségével'), a női nemnek a különféle kereseti pozíciókból a világháború után való kiszorításával áll összefüggésben. Talán célszerű lett volna a jelenségnek eme krimin.! L ietiológiai hátterére a publikációban reámutatni és azt néháuy, az előbbi évekből vett számadattal alátámasütuii. Rriminalpolitikai okokból felette jelentós, hogy — úgy mint másutt, így náilunk is — a visszaesők száma a Német Birodalomban az 1930. évben is emelkedést mu tat. Míg a visszaesőik száma az 1929. évben 211,755 volt, addig ez á száin 1930. évben 227,332-re, vagyis 7.4%. kal emelkedett. A megelőzőleg már négyezer elítélt visszaesők száma pedig 61.449-ről, 9.5%-kal, 67.265-re szökött fel; az összes visszaesők sorában mutatkozó részük 29.0%-ról 29.6%ra emelkedett. Ezzel szemben következésképpen a büntetlen) elítélteik száma 381.925ről 367,278-ra, azaz 3.8%-kal csökkent. A visszaesőik, főiként a sokszorosan visszaesők szabnának emelkedése általános jelenség, ami a büntetőigEiságszolgáltatás tényezőit meggyőzheti arról, hogy a visszaesők, de különösképen a megrögzött bűntetteseik p robiémájai állandóan napirenden tartandó és még nagyon messze v^an a megoldástól. A kriminalitás irányában mutatkozó eltolódásoknak e helyütt való ismertetése meghaladná a magunk elé szabott kereteket. A kiszabott büntetések tekintetében utalunk arra, hogy az ítéletileg alkalmazott halálbüntetések száma 1926-tól 1930-ig elég szabályosan 89-ről 43 ra. a kivégzések száma peedig 14-ről l rc esett. A szabadságvesztés büntetések tekintetéhen számottevő, lényegbe vágó eltolódásokat nem igen találtunk. S hasonló képet mutatnak a pénzbüntetésekre vonatkozó számok is. A kötet még sok más érdekes, egyebek közt a büntetői per alakulását is illusztráló számokat is tartalmaz. '1 Lásd: Statistik deb Deutschen Beicihs, Baind 439.: Krimimalstatlstik für rtau Jahr 1930. Berlin, 1933. 155. oldal. — A megelőzd hasonló publikáció megbeszélést lásd: Miskolci Jpgásélet 7. évf. 67. old. ,2) LásJ a tárgyban szeírzö cikkét: Miistoolei Jogászélet 5. évf, 110. old. és Momateschrift für Krimánalpsycholiogie un<l Stnafrechtsroform 21. kfxt. 373. old. Az értékes, ás tanulságos publikáció a német birodalmi statisztikai hivatal egyik kiváló tagja, RoesneiErnő dr. munkásságának újabb eredménye. Hacker Ervin dr. Miskolcz lakossága 1930*ban. (Főbb demográfiai eredmények) Egy nagyobb munkának a bevezetése ez a rövid dolgozat. Maga a munka c nagyrahívatott város népességének oknyomozó leírása lesz.3) Ennek az ideje azonban még nem érkezett el. Alig három hónapja, hogy meg jelent az új népszámlálás fontosabb végleges eredményeit közlő hivatalos forrásmunkába) Ez azonban csak a legáltalánosabb adatokat tartalmazza. A valóban termékeny következtetések céljaira alkalmas kombin at í v adatok közzétételére minden valószínűség szerint még egy-két esztendeig várnunk kell, 1 jólleheti a feldolgozás üteme a múlthoz képesti meggyorsult. Nyilvánvaló azonban, hogy a már rendelkezésre álló demográfiai adatokból is nem egy érdekes következtetést lehet levonni. Olyanok ezek a? adatok, mint az építkezéshez szükséges terméskövek, vagy maga a fundamentum: ezek nélkül nincs épület. De a halomra hordott puszta terméskő vagy akár az alap is nem engedi még megláttatni az épület perspektíváját, finomabb részleteit, valamint a fény- s árnyoldalakat. S mégis örvend az építése, ha már van mire építenie, bárha hasonló alapokra — a költséghez és a fantáziához mérte í — más-más felépítmény emelhető1. A statisztikában a költséget és a fantáziát a lényeges tulajdonságok szerint tagolt adatok kombinatív feldolgozása helyettesíti, így azután pl. egy város népességének összetételére kiható erőket lemérni, a számsorokat az okozatos összefüggések értékesebb szférájába, emelni csak akkor sikerülhet, ha az elszigetelt vizsgálati szempontok szerint eredményül nyert adatokat lehető gazdagon kombináljuk. Kérdés: nem kellene-é várni mindennemű következtetés levonásával addig, amíg e kombináció ideje elérkezik? Nemmel felelünk és pedig 1.) mert a közölt végleges eredmények' áz érdeklődésre önmagunkban is számot tarthatnak; 2.) mivel óvakodni fogunk olyan következtetések levonásától, amelyekre az anyag feldolgozása még nem nyújt elég alapot. Annál is inkább tartózkodni fogunk ettől, mivel az ismétléseket — a nagyobb munkában közlendő < tanulságokra helyezvén a súlyt — kerülni óhajtjuk. Az önmagában is beszédes, fontosabb eredmények iránt való jogos érdeklődést gyorsan kielégíteni és a nagyobb tanulmány számára megalapozó bevezetést nyújtani: ez a feladatunk. Nyilvánvaló, hogy ez a munka mesterségbeli része, amelynek végzője egyelőire tudva-tudván nem akar — mert nem is tud — mestermunkát építeni a nyers kövekből. *) E munka, megírásánál értékes segítséget fog jelenteni Kovács Alajos: ,,Miskokz lakosságiának összetétele" c. tanulmánya, amelyre ez alkalommal in többször uivaitkioztunk. (Külön tenyomat a Magyar BtatiBBtüad SzcmáV 1930. 5. fámából 28. >lap.) *a) Az 1930. évi népszámlálás I. .rész. Magyar Statisztikai Közlemények. Új .sorozat 83-as kötet Budapest 1932. XXII. 32. 429. lap.