Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 2-3. szám - Az eperjesi ev. Kollégium nemzetközi sorsa és jogi személyisége

10 MISKOLOI JOGÁSZÉLET (22) megállapodások és írásba is foglalt jogfenntartó nyilatkozatok jöttek létre. (A keleti jóvátételi értekezlet irományai : Loucheur és Benes levélváltása a magyar küldöttség elnökével 1930. évi április hó 26. és 30. között.) Ezeknek a külön megállapodásoknak a sorát zárta le azután az 1930. évi május hó 13-án, a párisi jegyzőkönyv pótlásaként kiállított, Benes Edle és Gajzágó László által aláírt, u. n. „prágai jegyzőkönyv", amely szériáit a magyar és csehszlovák kormányok képviselői kijelentik, „hogy egyetértés van közöttük abban a tekkite'.ben, hogy minden egyházi ügyet a fent, hivatkozóit jegyzőkönyvön (párisi jegyzőkönyv) kivülállónak tekintenek és hogy itz egyházi ügyek tekintetében minden érdekelt fél fenntartja álláspontját." ' Ezekből a jogfentartásókból folyik, hogy a trianoni békeszerződés által teremtett zür-zavar az egyházi ügyek •tekintetében s elsősorban is a magyar és csehszlovák viszonylatban még mindég' nem szűnt meg teljesen, hanem* prolongálódott. Nemi tisztázódott a nemzetközi jog álláspontja mindezek után abban a, tekintetben sem, hogy a jogfenntartás vájjon minden rendezetlen egyházi ügyre vonatkozik-e, amely fennáll még ma is e két ország között, avagy csupán a már folyamatban lévő nemzetközi perekre vonatkozik-e ? Tisztázatlan továbbá az a 1 kérdés is, mk< érthetünk, illetve mit kell értenünk „egyházi ügyek" aUM, mit fed és jelent, avagy jelenthet ez a kifejezés jogilag és mily értelemben nyeri e jegyzőkönyvben alkalmazást? Lehet, hogy a nemzetközi jogi viszonylatban mindezeket! a kérdéseket már a legközelebbi jövő is szőnyegre veti. És ha úgy lesz valóban, azon 1 fog megfordulni a kérdés bizonyára, jogelvi szempontból kerül-e vizsgálat alá a prágai jegyzőkönyv jogfenntartó kijelentése, vagy pedig az egyezmények hiteles történetében nyer-e megfelel! magyarázatot ? Nyitott kérdés tehát még ma is, elintézést nyertek-e a párisi egyezményekkel a magyar és szlovák ev: egyházak között, a terüleváltozással kapcsolatban felmerült vitás ügyek, vágy pedig a prágai jegyzőkönyv szavai szerinti ezekben az ügyekben is fenntartotta-e mind a két érdekelt fél a maga álláspontját? Bármiképen döntsék is el azonban ezt' a jogkérdést egymásközött az érdekeltek, avagy az érdekeltek fölött álló nemzetközi I fórumok, egyetlenegy következtetés kétségtelenül helyes és nyilvánvaló. Ez pedig az, hogy az ősi eperjesi ev. Kollégium sorsa is em/nek a kérdésnek függvényévé vált. Ha eldőltek és elintézést njyiertek a párisi egyezmények és a jegyzőkönyv alapján a magyar 6 a szlovák ev. egyházak közötti függő kérdések, minden támasztott és támasztható követelés, akkor eldőlt az ősi evangélikus eperjesi Kollégium sorsa is és mindegyik a területi elv alapján. Ha azonban e kérdéseket és e követelésehet még ma is nyitott kérdéseknek és vitatható követeléseknek itél/né akár az érdekelt felek egybehangzó akarata, aká>- az illetékes nemzetközi bírói fórum, aklcor nyitott kérdés feltétlenül az ősi ev. eperjesi Kollégium sorsa is. És akkor, ebben az esétben, állításiunk és ü/azolnunk kell a Kollégium ev. egyházi alapítványi jellegű jogi személyiségét és érvényesítenünk kell mindazokat a jogi konzekvenciákat, amelyek a Kollégiumegyházi alapítványi jellegű és mi genens közérde' kű közintézményi (établissement d'utilité public) jogi minőségéből folynak. Érvényt kell szereznünk tehát ebben az ' esetben, teljes 'és tökéletes mértékben, a tételes jog szabályai és a jogelmélet jogelvei által is alátámasztott alapítói akaratnak, amelynek értelmében jogaink az ősi Kollégium va. gyónóra, — azoknak m intézményeknek a javára, amelyek az alapítói akarat célkitűzéseit szem előtt tartva magyar földön folytatják tovább a Kollégium ősi falai között e célkitűzések követésében megzavart működésüket. — kétségtelenül fewnáUanak. 8. A Kollégium vagyona Einilitetrtük már, hogy az opeuijosi ev. Kodilágium vagyona, külfónös tekintetei az ev. egyház .szerény vagyoni viszonyaira, igen nagy súlyt jeleníthet egy esetleges vagyonmegosztás vagy a „volt közös egyházi vagyon" felszámolási mérlegén. E vagyon felföl pontos értékeléssel összeállított kimutatások avagy jniérk'gek nemi álltak rendelkezésre. Csupán, nagyjában vató tájékoztatás céljából aizonbam a kollégiumi vagyon, felől, feljegyezhetjük a következőket: A Kollégium vagyona 1. ingatlanokból, 2. ingóságokból és 3. a koHUégiumá alapítványokból állott. 1. A Kollégium legértékesebb ingatlana az, Eperjes város főterének közepén kiemelkedő monumentális, kétemeletes központi épület volt, amelyhez — bár ha többször is átépítették — történelmi tradíciók is füpődmek. Második értékes ingatlana a Kollégiumnak az új főgimnázium volt, amelynek telkét 1916-ban Dornhoffer Gusztávtól 62.000 K-ért vásárolták s amelyen a főgimnázium felépítése további 459,217 K 54 f. kötaégbe került. Harmadik épületében,, lunuely '1904-ben 65.601 K építési költséggel épült, a kollégiumi convictus volt elhelyeizve. Ezeken kívül a mintegy 4 kat. holdnyi botanikus-kert, a rajta, lévő kisebb épület, egy új és egy régi tornacsarnok tartoztak még a Kollégiumi ingatlan vagyontárgyai közzé. 2. A kollégium ingó vagyona a kollégiumi könyvtárakból, múzeumból, illetve szertárakból és intézeti felszerelésekből állott. A könyvtárak készül a legnagyobb volt aj- u. n. kollégími nagykönyvtár, amely évtizedeken keresztül történt gyűjtés, adományok és vásárlások útján, alakult ki. Kötetszéana. k. b 18—20.000 lehet- Legrégibb könyvtára viszont a Szirmai-könyvtár, amelyet SzLrmiay János 1833. március hó 15-én Kerekréten kelt alapító-levélben fiáéi commissumként engedett át a Kollégiumnak. Árloniémiva valamivel fölülihatladja a 15.000 kötetet. Ebben a könyvtárban igen. értékes ritkaságok is vamnalk. A Kollégium egyes intézeteinek jelentősebb anyagú könyvtájiai voltak még a következők: a theologiai szakkönyvtár,, amelybe a Korbély-féle könyvbáir is beleolvadt kb. 3.200 kötettel, a főgimnáziumi Magyar Társaság könyvtára körülbelül 3.000 kötettel és a tanítóintézet könyvtára körülbelül 2.809 kötettel. — Megjegyezhető mégfc hogy a Szirmay-(könyv tár fenntartására í^iijna,y János 8.000 koronás külön-alapítvémya szolgált. A kollégiumi múzeum, mely a főgimnáziumban volt elflioLyeizve, a természetrajzi, chémiai, a természettani és a ra jzszertárból állott. A temiészet-najzi-ohémiai volt ezek között kb. 22.000 darabjával a legjelentősebb. Megemlítést érdemel ezen felül a kolégatMM érem-gyüjtemény is. amely jelentős értéket képviselt. A kollégiumi felszerelések közzé, ugyanesaik a Kollégium ingó vagyonakéntt, a Kollégium egyes intézeteinek berendezése és felszerelési tárgyai sorozhatok. 3. A Kollégium vagyonának igen jelentékeny részét alkották a Kollégium alapítíványai. Közvetlenül a háború előtt 1913. évi 'december 31-én (zárlattal közzétett kimutatások szerint, az alapítványok tökéi 515.829 K 53 f.-t tettek ki. Eszerint a zárlat szerint összesen 55 alapítványa volt a Kollégiumnak. E kollégiumi alapítványok, az alapító-levelek rendelkezéseire való figyelemmel, rendeltetésük szerint, a következőképen oszlottalk mneg: 13 alapítvány a theologia javára, szélt, ösztfMsen 24.334 K 47 f., 3 alapítvány pedig a jogakadémia javára 11.273 K 10 f. tökével. A gimnázium javára, különösebb kikötés nélkül, öszasein 23.421 K 79 f. tökével, 13 alapítváiny eisettt, különösebb kikötéseikkel pedig, összesem 15.345 K. 501 f.- tőkével. 5 alapítvány. E különös kikötések legnagyobb Késze az alapítványok jövedelmeit élvező tanulók hazafias érzcűrnéa-e, avagy a nem magyar ajkú tanulóknak a magyairi ínyelv elsajátításában tanúsított kiváló előmenetelére vonatkoztak. A tanítóképző javára 2 alapítvány szólt, összesen, 3.315 K. 29. f. tőkével, míg. magának a „KollégiutmnaV a javára lap Éles Henrik-féle alapítvány 328.120 K. tőkével s ezenkívül még 12 alapítvány, összegen 31.796 K. 11 f. tökével. Ezek közé az alapítványok közé tartozott végiül 6 családi alapítvány is, összescin 76.385 K. 29 f. — tőkével. Zsedényi Béla dr.