Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Dr. Kőrösi Kálmán: Az ügyvédi rendtartás reformjának alapelvei [könyvismertetés]

MISKOLCI JOGÁSZÉLET 9 sonlatosság van. Nevezetesen azonos az ellentállási jog és a lengyel nemesség azon kiváltsága, hogy az ország határain kívül nem köteles hadakozni. Mivel Divéky tudta, hogy a lengyel alkotmány a magyar alkotmány és nem a jeruzsálemi királyság jogszokásainak hatását tünteti fel, közelebbről vizsgálat tárgyává tette a jeruzsálemi királyság jogszokásait és az arany bulla egyes pontjainál való összehasonlításnál meglepő eredményre jutott. A jeruzsálemi királyság már a XII. század folyamán ismerte az ellentállás jogát abban a formában, hogy ha a király nem tartja be esküjét, az alattvalók nem kötelesek azt tűrni. A jeruzsálemi királyság alkotmánya értelmében a nemesség csak az ország határain belül köteles a királyt hadba kísérni, az ország határain kívül csak kivételes, meghatározott esetekben. Az arany bulla 7-ik pontja a honvédelmi kötelezettséget, hasonlóan írja körül. A nemesi birtok feletti szabad rendelkezést a jeruzsálemi királyság alkotmánya is biztosítja a nemességnek és ha örökösök nincsenek, a királyra száll a birtok. Az arany bulla 4-ik cikke szintén teljesen azonos tartalmú. A jeruzsálemi királyság alkotmányának és az arany bulla ezen ismét jelzett pontjainak hasonlatossága, sőt azonossága arra bírták Divékyt, hogy az átvétel valószínűségét közelebbről is megindokolja. Divéky reámutatott mindenekelőtt is arra, hogy a jeruzsálemi királyság alkotmányát már a XII. század fol3^amán írásba foglalták és a Szent Sir kincstárának templomában helyezték el és innét nevezték az alkotmányt tartalmazó kéziratot „Lett-res du Sépulcre-nek. A jeruzsálemi királyságnak 1187-ben történt elestével elpusztult a Lettres du Sépulcre is. Lusignan Guido jeruzsálemi király Cyprusz szigetén, Oroszlánszívű Richárd angol király támogatásával 1192-ben új királyságot alapított. A cypruszi királyság szolgailag átvette a jeruzsálemi királyság jogszokásai! (Assises de Jérusalem), sőt e jogszokások elterjedtek Antiochiában és a latin császárságban is. A jeruzsálemi jogszokások kodifikálására megbízást nyert Cypruszban 1197-ben Raoul de Tibériade, aki azonban a cypruszi király ellen összeeskövésbe keveredett és így menekülni volt kénytelen. A kodifikálás munkáját erre Philippe de Novare és Jeam d'Ibelin végezték. Philippe de Novare jó barátságban volt Raoul de Tibériade-dal és 1218-ban Damiette ostroma idején három hónapon át minden este felkereste és alaposan megtárgyalta vele a jeruzsálemi királyság jogszokásait (Assises). Ezen. kodifikált Assises-k tartalmazták továbbá a nemes személyes szabadságát, mivel a gyűlés határozata nélkül a király szabad embert le nem taróztathat, őt meg nem csonkíthatja, mert ez esetben esküjét megszegi és Isten ellen is vét. A nemesség személyes szabadságának biztosítását meglepő hasonlatossággal az arany bulla második cikkelyében látjuk. A jeruzsálemi, illetve cypruszi királyságnak voll továbbá érintkezése II. Endrével keresztes hadjárata alkalmával és így az ottani jogszokások ismeretesekké válhattak a keresztes hadjáratokban résztveit magyarok között. II. Endre 1217. október első felében Cypruszban kötött ki, majd hozzája csatlakozott Lusignan I. Hugó cypruszi király lovascsapatával és az egész hadjárat, folyamán 1218 elejéig, míg a magyar király a Szentföldet el nem hagyta, vele tartott. A cypruszi királyság előkelői így szoros összeköttetésbe kerültek a II. Endre kíséretéhez tartozó előkelő magyarokkal. E kísérethez tartozott Tamás egri püspök, ki egészen 1219. szeptember haváig a Szentföldön maradt s aki részt vett Damiette említett ostrománál, melyben Philippe de Novare Roaul de Tibéride-től kapott értékes utabigazítást a jeruzsálemi alkotmány kodifikálására nézve. Több mint valószínű, hogy Tamás egri püspök személyesen megismerkedhetett itt a jeruzsálemi, illetve cypruszi alkotmány kodifikátoraival és magával az alkotmány sarkalatos pontjaival. Tamás egri püspök az arany bulla aláírói között is szerepel és így ő is közvetíthette a jeruzsálemi királyság azon jogszokásait, melyeknek hasonlatosságát megtalálhatjuk a mi arany bullánkban is. Tamás egri püspökön kívül közvetítő lehetett még Ugrón királyi kancellár, aki ugyancsak részt vett a keresztes hadjáratban és akit szintén az arany bulla aláírói között Wunk. A világiak közül a tárnokmester, lovász-, pohárnok-, asztalnokmester és még mások is megfordultak II. Endrével a Szentföldön, ahol valamennyien tapasztalhatták, hogy cypruszi nemesek jogai már kodifikálást nyertek és így ezeknek emlékezetében az arany bulla pontjainak összeírása alkalmávavl a Szentföldön szerzett tapasztalatok és benyomásod döntően érvényesülhettek. Divéky kutatásai új megvilágításba helyezik az arany bulla keletkezésének körülményeit és a belőlük levont következtetések az arany bullában kodifikál! egyes jogoknak és alkotmányunk sarkalatos tételeinek a jeruzsálemi királyság alkotmányából való átvételét valószínűvé teszik. Sőt Divéky még azon nézetének is kifejezést ad. hogy a Magna Charta ellentállási joga is a jeruzsálemi királyság jogszokásaiból ered, ahonnan a ius resistendi gondolatát Oroszlánom!vű Richárd a keresztes hadjáratban résztvett angol keresztes vitézei vihették -magukkal és otthon az angolok a gyakorlati életnek megfelelően átformálhatták. Az aragon alkotmányban előforduló ellentállási jog azonban már Angliából kerülhetett Aragóniába. Nálunk ellenben, ép úgy mint Angliában, eredeti átvételt kell sejtenünk, míg Lengyelország megint tőlünk kölcsönözhette a jeruzsálemi királyság egyes jogszokásait, melyek feltűnő egyezést mutatnak arany bullánk egyes cikkelyeivel. Divéky Adorján ezen, tanulmánya, mely egyúttal akadémiai székfoglalója volt, összehasonlító jogtörténeti szempontból is figyelemreméltó és éri ékes. Bruckner Győző dr. Dr. Körösi Kálmán: Az ügyvédi rendtartás reformjának alapelvei. Előszóval ellátta és az ügyvédi rendtartás keretébe tartozó javaslatokat törvényszakaszokba foglalta: dr. tunyogi Szűcs Géza. — 168 o. Az Orsz. Ügyvédszövetség debreceni osztályának kiadása. 1932. , A debreceni ügyvédi Kamara volt nagytudású elnökének mélyen szántó poszthumusz munkája, amely az igazságügyminiszter megbízásából készült még 1928-ban. A szakavatottság értékes eszközeivel és a baráti kegyelet mély szeretetével rendezte sajtó alá. valamint „a munkálat gyakorlati használhatósága érdekében s különösen a kodifikációs munka megkönnyítésére" a szorosabb értelemben vett ügyvédi rendtartás keretébe tartozó javaslatokat szakaszokba foglalta dr. tunyogi Szűcs Géza, az ügyvédszövetség debreceni osztályának elnöke.