Miskolci jogászélet, 1932 (8. évfolyam 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Egy új perújítási okról

10 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (ÍO) az esetre, hogy valaki pld. könyörületességből egy tűzvészsujtotta embertársának pénz kölcsönöz (fogyasztási hitel) a nélkül, hogy ezen kölcsön visszafizetésének időpontjára vonatkozólag megállapodtak volna, — nem követelheti másnap vissza a kölcsöntőkét, hanem várnia kell, míg adósa annyira megerősödik, hogy teljesíthet, sőt azzal a lehetőséggel is számolnia kell, hogy követelését esetleg soha sem fogja visszakapni. Rendszerint a fogyasztási hitelnél fordul elő az, hogy a kölcsönbevevő, gazdaságilag a kölcsönbeadóhoz viszonyítva aránytalanul gyenge s ezért commodatmutuumot kénytelen kötni; a termelési hitel rendszerinti ügylete a mutuum, bár, — kivált nagyobb összegű kölcsönök esetében, amikor a kölcsönbevevő nem akarja vállalni a periculum casust, — a termelési hitel is rászorul olykor a commodatmutuumra. Dr. Sztehlo Zoltán. ^(Egy új perújítási okról. Újabb időben rájöttek ar.ra a modus vivendi-re, hogy időnkint is nem a bírák számát kell az ügyek számához, hanem megfordítva, az ügyek számát a bírák számához idomítani. Ez az idomítás a felebbviteli szakban nagyobb nehézségekbe nem ütközik. Mindössze az értékhatárokat kell felemelni s akkor az ügyek letolódnak. Ez meg is történt, bár úgy látszik, nem eléggé, mert a felső bíróságoknál ma sincs — sőt egyelőre nem is lesz — kurrencia. Sőt történt, ha nem is az ügyek számából, de a tanúkihallgatások terhébői letolódás a kozötgl bíróságokra is csakúgy, mint annakidején a bűnügyi nyomozásokból az elöljáróságokra és ez a letolódás nem is olyan rossz, mint első tekintetre látszik, ha okosan kezelik. Vannak például első tekintetre reménytelen sokszor kénytelen-kelletlen szegényjogon indított ügyek, nagy számú tanukkal, az ilyenekben megbecsülhetetlen a községi bírósági kihallgatás intézménye és nem fejlődhetik ki olyan blanketta, mint valamikor1) Betlenben (Szilágy m.), hogy: a fél kijelenti, hogy tanuja nincs, kéri esküvel az ügy eldöntését. Szembe helyezve az alakiságokon bíbelődő felülvizsgálati rendszert a régebbi felebbezési rendszerrel, azt szokták tartani, hogy a felülvizsgálati rendszernek — habár egyedüli, de annál jelentékenyebb — előnye, hogy adott esetekben kevesebb felülvizsgálat keletkezik, mint keletkezne felebbezés, így már maga a felülvizsgálati rendszer is egy jó lenyomó eszköz. Ez a nézet azonban még megerősítésre szorul. Mert ha például a mind Curiára vihető régi rendesperi érdemleges ítéleteknél az országos átlag 45%-a érte el a Curiát,2) most Pedig a Curiáig vihető felülvizsgálatos ügyeknek kevesebb százaléka éri el: csak akkor lehet már arra gondolnunk, hogy a felülvizs^ gálati rendszernek megvan a lenyomó hatása. Nagyobb eredmény azonban csak a kauciós francia rendkívüli felülvizsgálati rendszer mellett lenne elérhető. A bűnügyekben a semmiségi panasz rendszerről a lenyomó hatás szintén nincs alátámasztva. Sajnos, a bűnügyben már értékhatár alapon le') 1902-t követő óvekbeu. ") Bee&l'és egykorú megfigyelésem, alapján. nyomást csak a vagyon elleni deliktumoknál lehet eszközölni, egyébként csakis a kevesebb tanácstagokkal, illetve tanács helyett egyes bírákkal dolgozást lehet beállítani ami különben a polgáriban is be lett hozva. Testi sértéseknek gyógytartam felemelésével nagyobb mérvben járásbírósághoz utalása, cseléd- és házközösségi lopásoknak s kapcsolatos orgazdaságoknak, továbbá enyhébben definiálható hatóságelleni erőszakoknak, uzsoráknak, táviróporcellán leparittyázásoknak járásbíróságokhoz utalása elmaradt. A Te. 110. §-a szerint törvényszéki bűnügyeknek járásbírósághoz utalása kevés esetben fordult elő. A szóbeli becsületsértési bűnügyi illeték az ügyek nagyobb részénél szegényjogon elmarad s csak a csekélyszámú behajtható esetekben éreztetheti perritkító hatását. A bírák segédszemélyzettel ellátása folytán nagyobb teljesítményre képesítése egyelőre kombinációba véve nincs, nem is lehet, mert ez is pénzbe kerülne és a felügyeleti gondokat is szaporítaná a segéd- és kezelő személyzet munkaerejének szerencsésebb kihasználása gondjaival, meg aztán ezek munkája minőségével nem lehet úgy takarékoskodni, mint a bírói munka minőségével s ezek fokozottabb munkára szorítása nem megy könnyen, mert csakis hétköznapi 7 órai munkaidejük legfeljebb 8 órára emelhető s ezen emelés, helyesebben emelve maradás is többször csak papíron történik, míg ezzel szemben a bírák megterhelése vasárnap, hétköznap határtalan, bár nem papíron, hanem valóságban. Tehát tanácsoknál gyorsírók helyett a szóbeliséggel ellenkező, előre elkészítést hozták be és inkább lenyomták a szóbeliséget. Egyébként a gyorsírt indokokat írott indok aj apjául elfogadni — most tárgyalni nem kívánt okokból — nem szeretik. A tanácsok, illetve 3 tagnál több tagú tanácsok alkalmazását korábban nemcsak az tette szükségessé, hogy az adott esetben az ügyet alaposabban elbírálják, hanem az is, hogy a fiatal bírák tanuljanak. A tanácstagok, illetve bírák személyében takarékoskodás is tehát egyjelentőségű az ügyek lenyomásával : növeli a bizonytalan helyességgel végérvényesen eldöntött ügyek számát. Már pedig azon az alapon, hogy a per téves jogi felfogással van eldöntve, perújításnak helye nincs. Van egy rokoneset, azonban ez oly súlyos, hogy szinte el sem képzelhető: a Pp. 563. §. 7. p., ha a bíró kötelességét — nem is fegyelmi, hanem — büntető törvénybe ütköző módon megszegte. A perújítások majdnem kizárólag új bizonyítékokra vannak alapítva, polgáriban, büntetőben egyaránt. Most érkeztünk már el tulajdonképeni tárgyunkhoz. A végfórumon pervesztes félnek jogkérdésekben jogot kellene adni a fórumokon keresztül jogi vélemény kikéréséhez a Curiától. Iratok felterjesztése nélkül. A Curia közölné a fórumokon keresztül jogi álláspontját. Ha ez a pervesztes félre kedvezőnek mutatkoznék : ez alapon az alap-perben történt téves jogi döntés okából perújítással élne. Az ilyen perújításnak mindig meg kellene adni a három fórumot. Ezt a felsőbíróságok teljesülési határozási joga csekély töredékében sem pótolhatja, amely hogy mily hézagosan is működik, mutatja például az, hogy ingó, ingatlan végrehajtás külön kérése esetén egy 50 éves