Miskolci jogászélet, 1932 (8. évfolyam 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Egy új perújítási okról

(**) MISKOLCI JOGASZÉLEI It törvénynél ma sincs egységes gyakorlat a költségek­re (Jogi Hírlap döntvénytára, polgári eljárási jog, 205. lap), ügyvédi kérdésekre és más, gyakorlatban nem igen elórorduló esetekre felügyeletileg szoktak jogi véleményeket bekérni; ezek eredménye — mint felügyeleti úton gyűjtött — titokban szokott ma­radni és nem jut nyilvánosságra. És az életben annyi új jogeset merül fel, hogy lehetetlen mindegyikre precedenst találni, mint azt az alábbi példák is mu­tatják. PÉLDÁK: I. Tényállás. Egy szőlőbirtokos idegennek eladta szőlőjét 600 pengőért; az idegen felesége reggel vitte eladóhoz a 150 pengő foglalót, de az nem fogadta el, mert szomszédja, akinek különben kölcsön fejében adósa volt, közben ráígért 100 P-t. írásbeli okiratok létre nem jöttek. A szőlő később egyik vevőnek sem kellett. Kérdés: Felel-e 150 pengőig kártérítésért a szomszéd, ki ráígérésével az eladót a 150 P foglaló el nem fogadására késztette? II. Igenlő esetben: for­mális beszámítási kifogás hiányában ez a 150 pengő a kölcsönbe beszámítható-e? (Vadász, II. 44. 4.) II. Tényállás: Szennyvíz engedélynélküli (1885: XXIII. 25. §. 2.) halastóba ment, halak ettől elpusz­tultak. Kérdés: Van-e kártérítési joga az ilyen engedély­nélküli halastó gazdájának? III. Tényállás: Saját kerítés lebontása. Kérdés: Birtokháborítás-e? (Vadász, I. szerint nem, mjt. 533. §. szerint igen.) IV. Tényállás: Sertésvész megkapása 4—5 napi lappangási idő alapul vételével vásár napjára esik. Kérdés: Megosztható-e eladó és vevő között a kár? (V. ö. meg: két jogeset vidékről, Pestvidéki Jogélet, 1930. márc. 1. szám.) V. Tényállás: Az építtető kifogásolja, hogy az építőmester nedves homokkal tölti fel a szobát, gom­básodástól fél. Erre az építőmester írást ad, hogy 10 évig felel a gombásodéért. A gombásodás pár évre bekövetkezik, de nem a nedves homoktól, hanem más okból (Vadász, I. 30. téves feltevés), amit azonban az építőmester gondolhatott volna pl. korhadt fagyö­kér vagy az építtető által adott fertőzött deszka. Kérdés. Felel-e az építőmester a gombásodásért? VI. Tényállás: Házassági per megszűnik, a nő visszatér. Aztán újra eltávozik és betömeti fogait. Többé vissza nem tér, új házassági per indul. A íog­töméskor, mely azonban szükséges volt, se együtt­élés, se házassági per folyamatban nem volt, ágytól, asztaltól elválasztás nem volt, ideiglenes nőtartási per pedig sohsem volt. A nő nem keres. Kérdés: Felel-e a férj a fog számláért? Végül a perköltségekre. VII. Tényállás. Egyik kallói testvér (felperes) a két másik egy budai, egy munkácsi — testvértől (kiknek későbbi 8 haszonbérlője van alperesítve) haszonbérbe veszi azok osztatlan xk—y3 jutalékát A92i 22-re, egy évre. A két testvér ezt már nem hosszabbítja meg, hanem 8 embernek % jutalékuk fejében bizonyos részt haszonbérbe adnak és kimé­retnek. Mikor a községi bíró, aki mellesleg a nyolc haszonbérlő egyikének édes testvére, ezt méri, akkor a kallói testvér (felperes) felesei már szántanak a mérés szerint is neki maradt részen, sőt a budai testvér tanúvallomása szerint is, kinek felperes ko­rábban már a haszonbérletet visszamondta, még fog­lalnak is a 8 alperes kimért földjei végéből. Ez a fe­lesei által korábban szántató, sőt foglaltató testvér 1923. június 6-án sommás visszahelyezési keresetet ad be a 8 haszonbérlő ellen az tgészre, mit aztán a felebbezés során y3 közös birtokára szállít le; 1923. június 26-án a kereset elutasíttatik, mert a községi bíró vallomása szerint felperes beleszólt a mérésbe, hogy neki honnan hagyjanak és nem fogadható el felperes felesége és cigány szolgálója azon vallomása, hogy felperes szívbaja miatt össze esett az úton és nem volt jelen a mérésnél. A törvényszék 1924. má­jus 24-én az elutasító ítéletet helyben hagyja, de a perköltségeket kölcsönösen megszünteti, mert alpe­resek elmulasztották a Pp. 93. § alapján előd megne­vezésével perbebocsátkozási kifogást tenni és mert azt a védekezést, hogy a birtokháborítónak állított méréskor felperes felesei már szántottak, nem hozták fel első fokon s „a per elbírálása szempontjából szükségtelen és hosszas bizonyítást igénylő védeke­zést terjesztettek elő, mellyel pervesztes ellenfélők­nek is céltalanul nagy költséget okoztak". (T. i. a szántó embereket s a budai testvért tanukul feladták már azután, miután a törvényszék a feleség és cigány cseléd vallomása leendő kiegészítéséül felperest eskü alatt kihallgatta.) Kérdés. Van-e a perköltségek viselésére befo­lyással 1. a Pp. 93. §-ával nem védekezésnek: 2. olyan körülményekre későn hivatkozásnak melyeket felpe­res, saját ténvében forogván, úgyis tudott, de taga­dott? Az I—II. esetben a végérvényes törvényszéki fe­lelet (1263/30., 2622/29. bgy. tsz.) nem volt, a IV., V. , VI. esetben (1549/29., 2398/30., 561/31. bgy. tsz.) igen. A III. esetben a törvényszéki ítélet (3985/ 23. egri tsz.) helybenhagyó volt, az I., II., IV., V., VI. -ban megváltoztatható. A most említett egri ítélet és a fentebb felhívott 9602/1893. sz. kúriai haározat szerint saját kerítését kiki leDonthatja s akkor nem baj, ha a szomszéd rosszabb helyzetbe kerül, de más kerítésének saját építkezése tartamára lebontása esetén a kerítés tulajdonos a kerítéshez csurgótávol­ságra épített épületet sem köteles saját kerítése pót­lásául elfogadni, hanem lebontott kerítése visszaállít­tatását követelheti (4556/30 kecsk. tsz. hh.), mert nem juthat rosszabb helyzetbe. Még a perújítási lehetőségnek sincs már idővel gyakorlati jelentősége; erre példa a következő esec. 1923. szeptemberében egy családapa törvényte­len gyermektartás elől mentette vagyonát, mely ál­lott egy saját nevére írt közszerzeményi házból. Fe­lét, és pedig joggal (Jogi Hírlap döntvénytára, Ma­gánjog, 93. old. I. 1835. jogeset), feleségére íratta, másik felét pedig 4 disznó és 2 mázsa rozs ára ellené­ben egy urasági cselédtársára szintén sikerrel, mert a megváltoztató ítélet szerint (balassagy. tsz. 1029/ 924.), az a vélelem, hogy alperes tudott a gyermektar­tási perről, alperes esküvel megerősített vallomásával megcáfolást nyert". Később aztán az asszony részére rámentek más hitelezők és az asszony, valamint a cselédtárs is, 1927-ben eladták a házat közös ügy­védjüknek 3000 P., az pedig 1930-ban egy amerikai embernek 2560 P vételár feltüntetése mellett, Mészöly Endre dr.

Next

/
Thumbnails
Contents