Miskolci jogászélet, 1932 (8. évfolyam 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Egy új perújítási okról

(**) MISKOLCI JOGASZÉLEI It törvénynél ma sincs egységes gyakorlat a költségekre (Jogi Hírlap döntvénytára, polgári eljárási jog, 205. lap), ügyvédi kérdésekre és más, gyakorlatban nem igen elórorduló esetekre felügyeletileg szoktak jogi véleményeket bekérni; ezek eredménye — mint felügyeleti úton gyűjtött — titokban szokott maradni és nem jut nyilvánosságra. És az életben annyi új jogeset merül fel, hogy lehetetlen mindegyikre precedenst találni, mint azt az alábbi példák is mutatják. PÉLDÁK: I. Tényállás. Egy szőlőbirtokos idegennek eladta szőlőjét 600 pengőért; az idegen felesége reggel vitte eladóhoz a 150 pengő foglalót, de az nem fogadta el, mert szomszédja, akinek különben kölcsön fejében adósa volt, közben ráígért 100 P-t. írásbeli okiratok létre nem jöttek. A szőlő később egyik vevőnek sem kellett. Kérdés: Felel-e 150 pengőig kártérítésért a szomszéd, ki ráígérésével az eladót a 150 P foglaló el nem fogadására késztette? II. Igenlő esetben: formális beszámítási kifogás hiányában ez a 150 pengő a kölcsönbe beszámítható-e? (Vadász, II. 44. 4.) II. Tényállás: Szennyvíz engedélynélküli (1885: XXIII. 25. §. 2.) halastóba ment, halak ettől elpusztultak. Kérdés: Van-e kártérítési joga az ilyen engedélynélküli halastó gazdájának? III. Tényállás: Saját kerítés lebontása. Kérdés: Birtokháborítás-e? (Vadász, I. szerint nem, mjt. 533. §. szerint igen.) IV. Tényállás: Sertésvész megkapása 4—5 napi lappangási idő alapul vételével vásár napjára esik. Kérdés: Megosztható-e eladó és vevő között a kár? (V. ö. meg: két jogeset vidékről, Pestvidéki Jogélet, 1930. márc. 1. szám.) V. Tényállás: Az építtető kifogásolja, hogy az építőmester nedves homokkal tölti fel a szobát, gombásodástól fél. Erre az építőmester írást ad, hogy 10 évig felel a gombásodéért. A gombásodás pár évre bekövetkezik, de nem a nedves homoktól, hanem más okból (Vadász, I. 30. téves feltevés), amit azonban az építőmester gondolhatott volna pl. korhadt fagyökér vagy az építtető által adott fertőzött deszka. Kérdés. Felel-e az építőmester a gombásodásért? VI. Tényállás: Házassági per megszűnik, a nő visszatér. Aztán újra eltávozik és betömeti fogait. Többé vissza nem tér, új házassági per indul. A íogtöméskor, mely azonban szükséges volt, se együttélés, se házassági per folyamatban nem volt, ágytól, asztaltól elválasztás nem volt, ideiglenes nőtartási per pedig sohsem volt. A nő nem keres. Kérdés: Felel-e a férj a fog számláért? Végül a perköltségekre. VII. Tényállás. Egyik kallói testvér (felperes) a két másik egy budai, egy munkácsi — testvértől (kiknek későbbi 8 haszonbérlője van alperesítve) haszonbérbe veszi azok osztatlan xk—y3 jutalékát A92i 22-re, egy évre. A két testvér ezt már nem hosszabbítja meg, hanem 8 embernek % jutalékuk fejében bizonyos részt haszonbérbe adnak és kiméretnek. Mikor a községi bíró, aki mellesleg a nyolc haszonbérlő egyikének édes testvére, ezt méri, akkor a kallói testvér (felperes) felesei már szántanak a mérés szerint is neki maradt részen, sőt a budai testvér tanúvallomása szerint is, kinek felperes korábban már a haszonbérletet visszamondta, még foglalnak is a 8 alperes kimért földjei végéből. Ez a felesei által korábban szántató, sőt foglaltató testvér 1923. június 6-án sommás visszahelyezési keresetet ad be a 8 haszonbérlő ellen az tgészre, mit aztán a felebbezés során y3 közös birtokára szállít le; 1923. június 26-án a kereset elutasíttatik, mert a községi bíró vallomása szerint felperes beleszólt a mérésbe, hogy neki honnan hagyjanak és nem fogadható el felperes felesége és cigány szolgálója azon vallomása, hogy felperes szívbaja miatt össze esett az úton és nem volt jelen a mérésnél. A törvényszék 1924. május 24-én az elutasító ítéletet helyben hagyja, de a perköltségeket kölcsönösen megszünteti, mert alperesek elmulasztották a Pp. 93. § alapján előd megnevezésével perbebocsátkozási kifogást tenni és mert azt a védekezést, hogy a birtokháborítónak állított méréskor felperes felesei már szántottak, nem hozták fel első fokon s „a per elbírálása szempontjából szükségtelen és hosszas bizonyítást igénylő védekezést terjesztettek elő, mellyel pervesztes ellenfélőknek is céltalanul nagy költséget okoztak". (T. i. a szántó embereket s a budai testvért tanukul feladták már azután, miután a törvényszék a feleség és cigány cseléd vallomása leendő kiegészítéséül felperest eskü alatt kihallgatta.) Kérdés. Van-e a perköltségek viselésére befolyással 1. a Pp. 93. §-ával nem védekezésnek: 2. olyan körülményekre későn hivatkozásnak melyeket felperes, saját ténvében forogván, úgyis tudott, de tagadott? Az I—II. esetben a végérvényes törvényszéki felelet (1263/30., 2622/29. bgy. tsz.) nem volt, a IV., V. , VI. esetben (1549/29., 2398/30., 561/31. bgy. tsz.) igen. A III. esetben a törvényszéki ítélet (3985/ 23. egri tsz.) helybenhagyó volt, az I., II., IV., V., VI. -ban megváltoztatható. A most említett egri ítélet és a fentebb felhívott 9602/1893. sz. kúriai haározat szerint saját kerítését kiki leDonthatja s akkor nem baj, ha a szomszéd rosszabb helyzetbe kerül, de más kerítésének saját építkezése tartamára lebontása esetén a kerítés tulajdonos a kerítéshez csurgótávolságra épített épületet sem köteles saját kerítése pótlásául elfogadni, hanem lebontott kerítése visszaállíttatását követelheti (4556/30 kecsk. tsz. hh.), mert nem juthat rosszabb helyzetbe. Még a perújítási lehetőségnek sincs már idővel gyakorlati jelentősége; erre példa a következő esec. 1923. szeptemberében egy családapa törvénytelen gyermektartás elől mentette vagyonát, mely állott egy saját nevére írt közszerzeményi házból. Felét, és pedig joggal (Jogi Hírlap döntvénytára, Magánjog, 93. old. I. 1835. jogeset), feleségére íratta, másik felét pedig 4 disznó és 2 mázsa rozs ára ellenében egy urasági cselédtársára szintén sikerrel, mert a megváltoztató ítélet szerint (balassagy. tsz. 1029/ 924.), az a vélelem, hogy alperes tudott a gyermektartási perről, alperes esküvel megerősített vallomásával megcáfolást nyert". Később aztán az asszony részére rámentek más hitelezők és az asszony, valamint a cselédtárs is, 1927-ben eladták a házat közös ügyvédjüknek 3000 P., az pedig 1930-ban egy amerikai embernek 2560 P vételár feltüntetése mellett, Mészöly Endre dr.