Miskolci jogászélet, 1932 (8. évfolyam 1-10. szám)

1932 / 9-10. szám - Államfelfogások jelentősége a jogtudomány szempontjából

Nyolcadik évfolyam. 9—10. szám. Miskolc, 1932 november-december MISKOLCI JOGASZELET JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER július és augusztus kivételével. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadémia. Miskolc, Horthy Miklóstér FELELŐS SZERKESZTŐ : DR- SZTEHLO ZOLTÁN jogakadémiai ny. r. tanár, egyetemi m. tanár ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 7 pengő, félévre 3*50 pengő. Egyes szám ára í'— pengő. TARTALOM: Szontagh Vilmos dr. jogakad. ny. r. tanár, egyet, m. tanár: Államfelfogások jelentősége a jogtudomány szempontjából. — Hacker Ervin dr. jogakad. ny. r. tanár, egyet. m. tanár: A bcszámíthatatlanok problémája a büntetőjogban. — Sztehlo Zoltán dr. jogakad. ny. r. tanár, egyet. m. tanár: A pénz- és a terményfizetési eszközök szerepéről, a görög-egyiptomi papyrusok jogrendszerében. — Jogakadémia hírei. ^Államfelfogások jelentősége a jogíudomány szempontjából Hogy meddig tart a jogi intézményeknek a poliákai szemléiéie s hol kezdődik azoknak a jogi szemlélete, etekintetben nagy felfogásbeli eltérések vannak a jogtudományban. Az eltérések mindenekelőtr. onnan származnak hogv nagy — mnn 1bvillám áthi ücuiiatatian — ellentét van a jogi és a politikai szemlélet fog?!mi mibenlétét illetőleg. Mint végletek jelentkeznek — hogy konkretizáljunk — Kelsen Hans az ő tiszta jogtanával1) és Molnár Kálmán az ő magyar közjogi szemléletével.-) Kelsen politikát lát, vagyis az ő meghatározása szerinti jog fogalmi körén kívül eső szempontok érvényesülését látja a jognak már közjog és magánjogszerinti elválasztásában, a tárgyi és alanyi jog s a jogalkotás és jogalkalmazás hagyományos értelmű megkülönböztetésében is, — míg Molnár az ő meghatározása szerinti jog fogalmi körén belül eső s így sajátos jogi szemléletnek tekinti azt is, amidőn azt kutatja, hogy micsoda államfelfogás jut az alkotmánj eddigi tételes rendelkezéseiben érvényre s hajlandó a további tételes rendelkezések érvényét attól tenni függővé, hogy azokban kimutatható-e az a politikai raison, melynek fennforgását s az alkotmányt jellemző sajátosságát megállapította. Kelsen szerint az állam fogalma teljesen azonos a jog fogalmával, tehát nincs külön állam, és külön jogfogalom, — Molnár viszont felülemelkedve az adott positív jogon, a jogtól teljesen elszakadt állam szempontjából történő szemlélődés mértékével nézve állapítja meg, hogy mit tekint jognak. Hogy meddig szemlélődünk politikailag s honnan szemlélődünk jogilag, ez nagyrészben attól függ, *) Hans Kelsen: Allgemeine Staatslehre. Berlin, 1925. 433. í. •') Molnár Kálmán: Magyar Közjog. Pécs, 1929. 752. 1., azután A Jogfolytonosság Helyreállításának Jogelvi Szükségessége és Lehetősége. Pécs, 1930. 42. ]., majd A Magyar Jogszemlélct Néhány Alapvonása. Pécs, 1932. 86. 1., s jelen értekezésünk köz vétlen alapját képező kisebb tanulmánya: Államelméletek Lecsapódásai a Tételes Alkotmányjogban. Megjelent a „Némethy Károly Emlékkönyvben" Különlenyomatban is Budapest, 1932. 9. 1. hogy milyen képzetünk van bölcseletileg a tárgyi jogról. Ha azt merőben idealitásnak tekintjük, mint tekinti Kelsen, akkor logikusan azokra a sajátos eredményekre kell jutnunk, mint jutott Kelsen, mely eredmények a maguk rendszeres kiépítettségükben igen tetszetősek, de tudományos rendszere teljesen önmagáért és önmagának való. Nincsen praktikus hasznavehetősége, — hiányzik a realitása. Szükségszerű következménye ez a tárgyi jog tisztára ideális természetű felfogásának, mert így az eredmények is csak ilyen természetűek lehetnek, mi azonban nem elégítheti ki azt a tudományt, mely a dolog természe.e szerint a rendező elv s a rendezendő substratum együttes szemléletére van utalva és hivatva. A rendező elvnek ugyanis szükségk^jfcí'a,íartalmaznia kell a rendezendő reális substrátumból is egy gondolatbeli alkotóelemet. A jogszabály ugyanis nemcsak azt juttatja kifejezésre, hogy egyáltalán ,,kell", hanem azt is, hogy ,,mit" kell, „miért" kell és ,,hogyan" kell és ez utóbbiban kapcsolódik az ideális elem a reális elemmel. Inkább csak szemléltetés okából tértünk ki Kelsen alapvető szemléletének rövid jellemzésére és kritikájára hogy bemutathassuk a másik végletet, mely az állam oly önálló és különálló létét supponálja, hogy az oly értelemben áll felette a jognak, hogy módjában van el is tekinteni felette. Itt tehát külön él az állam és külön él annak -a joga. Jognak az állam részéről csak az a kikényszeríthető társadalmi norma ismertetik el, mely bizonyos különéletű államfelfogási elvnek is megfelel. Itt tehát a tárgyi jog fogalmába fel kell még szükségképen venni azt is, hogy a kikényszeríthető társadalmi rendszabály egy bizonyos államfelfogásnak is feleljen meg, — aszerint jöjjön létre. Molnár tehát megállapíthatólag nem a célszerűségi követelményektől elvonatkoztatott bölcseleti, hai.em a nr'ndenekelőtt ezekre figyelemmel lévő politikai szempontúk szerint igazodik annál a kérdésnél, hogy mit tekint magyar alkotmányjognak. Tekinti i'edig magyar alkotmányjognak azt a kikényszeríthető3) társadalomrendező szabályt, mely a nemzet. 3) A kikényszeríthetőséget nem úgy vettük fel a jog bölcseleti fogalmi kellékeképen, mintha ez Molnárnak kétségtelenül tisztán megállapítható álláspontja volna, mert ez^el az általunk is felvett kellékkel szemben Monár kifogásokat tett. L. A Síi gyar Jogszenilélet Néhány Alapvonása. 22—26. 1. A jognak kikényszeríthető jellegét tehát nem. akarjuk esetleges ellenkező álláspontjával szemben neki impufcálni.