Miskolci jogászélet, 1932 (8. évfolyam 1-10. szám)

1932 / 7-8. szám - Népszövetség és az Interparlamentáris Unió

(63) MISKOLCI JOGASZÉLET 7 A számok itt-ott rendkívül nagy eltéréseket mutatnak, ami azzal magyarázható, hogy Csonkamagyarországon egyes nemzetiségek csak felette kis számmal lévén képviselve, velük szemben a nagy számok törvénye nem igen tud érvényesülni, tehát kriminalitásuknak kiszámításánál sokszor véletlen esé lyek érvényesülnek és így bűnözésüknek mérete gyakran aránytalanul1 magasnak vagy alacsonynak mutatkozik. A műveltség eltérő fokának kihatását a következő számok szemléltetik. 100,000 12 éven felüli egyénre esett elítélt: 1927 1928 1929 1930 Az írni-olvasni tudó egyé761 813 827 865 A csak olvasni tudó egyéneknél 108 75 86 62 A sem írni, sem olvasni tudó egyéneknél .... 631 582 553 575 A magasabb iskolai képzettségű egyéneknél . . 195 228 224 227 Hazánk kriminalitásának ismertetésénél mult alkalommal már utaltunk azokra az okokra, amelyek nálunk az általános tapasztalattól eltérően az analfabéták bűnözésének arányát leszorítják. Az ott mondottakat e helyütt még azzal egészíjük ki, hogy az analfabétáknak nagy része az 50 éven felüli korosztályokból kerülvén ki, minthogy az ilyen korúak csak kevés bűncselekményt követnek el, ez a körülmény is az írni-olvasni nem tudóknak kriminalitását számottevően csökkenti.1) A fogllalkozásnak krimdnalaetiologiai hatása tekintetében a következő adatokra utalunk. 100,000 12 éven felül egyénre esett elítélt: 1927 1928 1929 1930 Az őstermelésnél . . . 581 594 573 632 A bányászat, kohászatnál 624 586 529 480 834 876 873 858 A kereskedelemnél . . . 968 1,170 1,283 1,450 A közlekedésnél .... 597 696 684 690 A közszolgálatban állóknál, a szabad foglalko398 364 405 351 A napszámosoknál . . 2,620 2,467 3.971 4,036 A házi cselédeknél . . . 944 847 847 911 Az egyéb és ismeretlen foglalkozásúaknál . . 270 325 350 239 Végezetül a kriminailgeografiának egyik légérdekesebb fejezetére, a bűnözéseknek a városokban és a vidéken eltérő voltára utalnak a következő statisztikai adatok. 100,000 12 éven felüli egyénre esett elítélt: 1927 1928 1929 193 Budapesten 1,121 1,303 1.236 1,189 Más tjf. városokban . . 1,350 1,397 1,273 1,326 R. tanácsú városokban . 1,257 1,203 1,157 1,156 ') Lásd1 e tárgyban: Roesner, Eornst, Bildungsgrad, Handwörterbuch der KrimkroJagie, BerJiu, 1932, 165, s. köv.. de különösen 173. old. t 10,000-nél népesebb községekben 1,135 1,150 1,028 1,120 Más helyen 989 1,008 945 1,012 Ismétlések elkerülése végett az egyes kriminalaetiologiai tényezőkre vonatkozó adatok felsorakoztatásával kapcsolatosan szándékosan tartózkodtunk attól, hogy az adatok kriminalaetiologiai magyarázatába bocsátkozzunk. E tekintetben utalunk az e tárgyban már mondottakra (lásd Jogászélet 1929. évf. 109. s. köv. old.). Hacker Ervin dr. Népszövetség és az Interparlamentáris Unió Az a kellemetlen incidens, amely a közelmúltban az Interparlamentáris Unió genfi konferenciái:', alkalmából a nemzetközi jog kodifikációja kérdésé nek tárgyalásánál az olasz és a francia delegátusok között lezajlott, egyszeriben a közérdeklődés központjába állította e világszervezetet. Az incidenst, min' ismeretes, Renaudel francia delegátusnak az olas kormányzati rendszert becsmérlő megjegyzései r^b bántották ki, minek során a két nemzet delegátusai között csaknem tettlegességre került a sor. A lesz? relési konferencián éppen Genfben tartózkodó Balbo olasz légügyi miniszter, miután Renaudel elégtételt adni hajlandó nem volt, bár megjegyzéseivel a francia delegáció minden közösséget megtagadott, a Népszövetség főtitkárjához, Sir Eric Drummond-ho/. fordult és — a lapjelentések szerint — Olaszországnak a Népszövetségből való kilépésével is fenye. getődzött. Ezt azzal indokolta, hogy az Interparlamentáris Unió idei konferenciája a Népszövetség vendégeként annak helyiségeiben tanácskozott, így joga van az incidenst előidéző francia delegátust elégtételadásra kényszeríteni. E sajnálatos esemény befejezése — mint ismeretes — az lett, hogy a népszövetségi főtitkár az Interparlamentáris Unió tanácsához intézett erélyes hangú levelében az incidens mielőbbi békés elintézésétől tette a konferenciának a Népszövetség helyiségében való további ülésezését függővé. Az Unió erre — minden további bonyodalom elkerülése végett — az úgynevezett ElectoraLpalotában folytatta tanácskozásait, Renaudel bocsánatot nem kért, csak megállapításait vonta vissza, de az olasz parlamenti képviselők ennek ellenére is otthagyták a konferencia színhelyét és vezetőjük néhány nap múlva levélileg jelentette be, hogy Olaszország kilép az Unióból. Renaudel hírlapírók előtt úgy nyilatkozott, hogy csodálja a népszövetségi főtitkárnak az ügybe való avatkozását, mikor az Interparlamentáris Uniónak a Népszövetséghez semmi köze nincsen, mert az Unió konferenciáján résztvevő delegátusok a kormányoktól független parlamenti képviselők. E hír hallatára az újságolvasó közönség tekintélyes része és tegyük mindjárt hozzá, elsősorban magyar része, mely a nemzetközi szervezetek labirintusaiban csak kevéssé járatos, csodálkozással kérdezheti, hogyam lehetséges, fiz, hogy e két világszervezet semmiféle kajfiesoMtban nincs egymással? E kérdés fölvetése annál érthetőbb, mert a legtekintélyesebb nemzetközi politikusokat és jogászo.