Miskolci jogászélet, 1932 (8. évfolyam 1-10. szám)

1932 / 5-6. szám - A mai nemzedék problémái

(35) MISKOLOi JOGASZÉLET 3 vezőképesség a termelés számára szinte határokat nem ismerő új mezőnyöket nyitott meg.2) Ennek a fellendülési korszaknak szükségképpen elkövetkezett a böjtje. A fogyasztás felvevőképessége nem tarthatott lépést azzal az irammal, amely a termelést uralta. A világ belekerült a gazdasági válság jegyébe. A fellendülés fókusza Amerika volt: a depresszió is innen indult ki. Ennek a depressziónak a hatásait nagyban fokozta a mezőgazdasági válság, amelynek gócpontja ugyancsak Amerikára esett. Ez összefüggött azzal, hogy Északamerikában, Canadában, Latinamerikában és Ausztráliában nagy mennyiségű őserőtől duzzadó, televényföldeket vettek művelés alá. Ezeket a területeket egységes tervek szerint, a legkisebb költséggel a legkedvezőbb körülmények közt, új rendszerű gépek felhasználásával vették művelés alá.3) A gabonaárak esése katasztrofális hatást gyakorolt azokra az államokra nézve, amelyeknek lakossága kedvezőtlenebb körülmények közt, főfoglalkozásképpen mezőgazdaságot űzött. A mezőgazdasági válság veszedelme nemcsak abban mutatkozott, hogy a mezőgazdasági népesség körében is munkanélküliséget eredményezett s ezzel a fogyasztás területeit is csökkentette, hanem abban is, hogy hatalmas és gazdag államok, amelyek a mezőgazdasági termelésre voltak berendezkedve, fogyasztó és vá2) Stuart Chase adatai szerint az Egyesült Államokban a széntelepek 500 millió tonna szenet termelnek, holott 'berendezkedéseik ugyanezen erővel 750 millió tonna előállítására képesek. A petróleumipar naponta 4 millió barrelt termel, 'holott 6 millióra van berendezve. A vasipar 40 millió tonnára dolgozik, holott kapacitása 66 millió tonna. Az autóipar évente 8 millió kocsit, tud előállítani, holott az egész világ szükséglete 6 millió. A gyapjúipar naponta 2 millió dollárt forgalmaz, holott annak háromszorosa felelne meg kapacitásának. Kuvin számításai szerint az amerikai gépgyárak kapacitásuknak . . 65%-t a gázgyárak 66 % -t a petróleumfinomítók 76%-t a lisztipar 40%-t az acélipar 60 % -t tudja kihasználni, még normális körülmények közt is. A cipőgyártásban pl. 1932-ben 80.811 munkás ér el olyan eredményt, mint 1929-ben 202.190 munkás. A detroiti gyárban 1930-ban a teljesítmény a kétszeresére emelkedett ugyanakkor, amikor a munkások száma 10%-kai csőként. 1919-ben pl. egy munkás naponta el tudott készíteni 75 izzólámpát, ima cl tud készíteni 73.000. Az építőiparban egy géplapát 400 munkást tesz feleslegessé. Az összeadást, kamatszámítást, pénzváltást Amerikában gépek végzik, .a vonatrendezést automaták intézik el. A Taylor rendszer egészen elavult, a fejlődő technika a futószalagos munkafolyamatot vezette be, a munkás minden leheletének kihasználásával, a termelés starndardizálásával, az automatagépek alkalmazásával egyik oldalon a munkások ezreinek kezéből ütötte ki a fejlődés a kenyeret, a másik oldalin a tanult munkások helyébe a tanulatlan gyermek- és nőmunkásokat alkalmazta. 3) 1913-ban művelés alatt állott 109 millió hektár, 1928-ban 125 millió hektár. Az Egyesült Államokban új művelés alávett területek száma ezen idő alatt 5.7 millió hektárral, Kanadában 6 millió hektárral, Ausztráliáhan 2.7 millió hektárral növekedett. Eapport du direeteur d. la Conf. intern, du Travail 1931. p 17.18. sárló képességüket részben vagy egészben elvesztették s a világgazdaságból kikapcsolódtak s ezzel a gazdasági egyensúly további felborúlásához hozzájárultak. Az agrár krizis nélkül az a ciklikus gazdasági válság, amely az ipari túltermelés következtében állott elő, sohasem tudott volna olyan pusztító hatásokat elérni, amilyeneket az egész világon teremtett. Ehhez jöttek más bajok és okok. Ilyen volt az ezüst válsága.4) India és a Kinai birodalom az ezüst valutára voltak berendezve- Az ezüst rettenetes áresése következtében ezek az államok, csaknem egy milliárd lakossággal, eltűntek a világfogyasztás piacáról. Az állandósult keleti zavarok, az élére állított kinai kérdés, a szovjet állandó aknamunkája a távol Keleten, Ghandi boycottmozgalma, az indiai politikai válság mind összejátszottak, hogy gyökeresen és alaposan felforgassák azt a gazdasági rendet, amelyre a világgazdasági egyensúly fel volt építve. A világgazdasági egyensúly megingatása a nemzetközi kereskedelmi és hitelviszonyok megzavarázsához vezetett. Ezzel már a különböző természetű gazdasági válságok kontúrjaiból kiemelkedett az a bizalmi válság, amely viszont újabb gazdasági bajoknak és zavaroknak vált okozójává. A bizalom megingása jelentős szerepet játszik a gazdasági életben. A bizalmi válság útjában állt a tőkekiegyenlítésnek a nemzetközi kereskedelmi viszonyok egészséges alakulásának a hitelügyi és pénzügyi kérdések megfelelő megoldásának. A válság elemei közé ebben a fázisában már lélektaniak is keveredtek. A bizalmi válsággal függ össze az aranyfedezet összezsugorodása egyes országokban és az arany egészségtelen felhalmozódása más országokban. Közgazdasági szakemberek és a munkanélküliség megvizsgálására kiküldött nemzetközi szakbizottságok már régebben rámutattak arra, hogy az árak zuhanása az aranyfedezettel áll összefüggésben. A gyakorlati államférfiak közül Hoover vo't az első, aki felismerte, hogy az aranynak Amerikába özönlése egyike volt azon tényezőknek, amelyek a világ jólétének megromlásához vezettek. 1929 óta a világ aranyának több mint fele fogolyként őriztetik Franciaország és Amerika terzorjaiban s ez a körülmény a világ kereskedelmének és iparának a legsúlyosabb megpróbáltatásokat jelentette. Amíg a gazdasági fellendülés korszaka tartott, azokat az összegeket, amelyek jóvátétel vagy háborús adósságok címén a győztes államokhoz befolytak, más tőkeszegény országoknak kölcsön adták s így a bajok csak szórványosan jelentkeztek. Amikor azonban Amerikában elszabadult a gazdasági depresszió ezeket az összegeket többé nem folyósították s a hitel válságával az egész világ katasztrofális helyzetbe került. Egyes országokban az aranyfedezet olyan kicsire zsugorodott, hogy fizetési kötelezettségeiknek nem tudtak eleget tenni. Az adós országokban viszont az árak zuhanása a termelést hozta válságos helyzetbe. A teher olyan elviselhetetlenné vált, hogy fel kellett adni az aranyvalutáról alkotott elméleteket. Ez alól még Anglia sem szabadulhatott. A hitelező államokban a bajok más irányban mutatkoztak. Nem kívánok itt részletkérdésekbe merülni. A *) Az ezüst unciája 1929 óta 89 pennyről 21 pennyre esett a londoni piacon.