Miskolci jogászélet, 1932 (8. évfolyam 1-10. szám)

1932 / 5-6. szám - A mai nemzedék problémái

2 MISKOLCI JOGÁSZÉLET 134) korszak a hősiségnek egy új demokratikus típusát hozta: a napi kenyérért küzdő embert, akinek ellenálló erején és szilárdságán múlik, hogy ez a korszak sivár temetője legyen_e egy hatalmas, sokszázados szellemi lendülettel megindult fejlődésnek, vagy kiindulása egy még hatalmasabb lelki és szellemi erőktől mozgatott prosperitás új korszakának, amelyben az emberiség megtisztulva bonthatja ki a fejlődés szárnyait. Amíg a kenyérharcban egy ilyen hősiségnek az erkölcsi motívumai az uralkodók, amíg az emberiség a gazdasági válsággal kapcsolatos nagy átalakulás korszakában az önmérséklet és lelki fegyelmezettség erényeit meg tudja őrizni és vezérlő esmvnyeivé avatni, addig ez a korszak minden megpróbáltatásaival és szenvedéseivel nem jelentheti egy pusztúlás korszakát, hanem egy átalakulásnak s egy jobb, megfelelőbb jövő megalapozásának kiindulását készíti elő. Ennek a kenyérharcnak kimenetele egyedül és kizárólag attól függ, hogy az emberiség a megpróbáltatásokban és szenvedésekben hű tud-e maradni azokhoz az eszményekhez, amelyek életének évezredes zsinórmértékei, meg tud-e állni szilárdan az erkölcs és becsület talapzatán, mert ha itt meginog, elveszti lelki egyensúlyát s vele önmagát és generációi minden munkájának eredményeit. Ebből a szempontból kívánom a továbbiak során a felmerült jelenségeket vizsgálni. II A háború befejezése óta a mostani már a harmadik válság, amely az emberiség fejlődését veszedelmes meliékutakra zökkentette ki, az 1921-es és 1926-os válság okainak vizsgálatánál a szakvélemények eltérőek voltak: egyrészük a háború pusztításaival hozta azokat kapcsolatba, egy más rész az utánpótlás kiegyensúlyozatlanságában jelölte meg az okok forrását; volt olyan vélemény is, amely a válságok periodikus jellegében kereste a magyarázatot és azt vitatta, hogy a gazdasági erők kiegyensúlyozásának folyamatát koronkint a legtermészetesebb úton megzavarják a gazdasági életben mutatkozó eltolódások, amelyek azután az organizmus terme szetes ellenálló erejénél és rugalmasságánál fogva ismét helyreigazodnak. Az utóbbi elméletnek hirdetői előszeretettel hivatkoznak a Fáraó álmának hét kövér és hét sovány tehénre és a ciklikusan fellépő válságokban a gazdasági élet bizonyos törvényszerűségét látják. A mostani válság okainak vizsgálatánál ezek a felfogasok már nem szerepelnek. A háború okozta pusztításokat az emberiség már kiheverte; a gazdasági élet ciklikus kilengései sem nyújtanak elengendő alapot egy ilyen méreteiben az egész világra kiterjedő válság megindokolására. Hogy ennek a válságnak a természetét megérthessük, némi analízisre lesz szükség, hogy kom. ponenseit külön válasszuk. Az egész folyamat az amerikai depresszióval indult meg, amely egy ciklikus válság jellegével váltotta fel azt a hatalmas fellendülési korszakot, amely a termelés terén, különösen az ipari termelés terén a háború uán megindult. Ennek a fellendülési korszaknak a lényege abban állott, hogy a tudomány és emberi genialítás belekapcsolódott a termelésbe és — hogy egy közkeletű kifejezéssel éljek — forradalmasította azt. Soha nem látott gépek, találmányok, berendezések, rendszerek a produktivitás határait szinte korlátlanná tették s egy napról a másikra az ipartelepek kapacitását megsokszorozták'). Ha kisebb méretekben is, ugyanezen jelenségek mutatkoztak Európában, különösen Németországban, ahol a békeszerződésekben felkényszerített hatalmas méretű kötelezettségek nyomása alatt az ipari termelés terén a koncentráció és a racionalizálás által soha nem látott mérvű fejlődés indult meg. Ez a nagyméretű fejlődés összefüggött a háborúval: a háború pusztításait kellett pótolni, a háború felborította az ipari termelés egyensúlyát: a hadviselő államok és semlege.-ok egyformán berendezkedtek egy fokozottabb ipari termelésre, amely a háború céljait szolgálta s a béke korszakában ezeket a berendezéseiket és találmányaikat át akarták menteni a béketermelésre. Egy más vonatkozásban is felborította a háború a gazdasági egyensúlyt: a kereskedelmi viszonylatok megszűntek s ennek következményeképpen nagy területek (pl. Délamerikában és Ázsiában^ amelyek import útján szerezték be ipari cikkeikel;, a saját iparuk megalapozásához fogtak.ya) Mindezek a tényezők összhatásukban megindították azt a fellendülési korszakot, amelynek talán legtipikusabb reprezentánsa Henry Ford, s amelyet úgy lehetne legjobban jellemezni, hogy az emberi genialítás, kezdeményező erő, találékonyság és szer') Rccent Economic Changes in the United States 1929. II. 007—9. old., H. B. Buttler, a nemzetközi munkahivatal h. igazgatója, amerikai tanulmányútjáról tett jelfntése. A 19 ülésszak jelentése. 30 old. A telepek itt gigantikus méretekben, rendezkedtek he. Amerika minden tökéje otthon talált foglalkoztatást. A külföldi hitelek a minimumra szorítattak, a tökebeözönlés megnövekedett. Az ipari társulatok nyeresége 1022—27-ig 9%-al. az osztalékok évi 6.8%-al emelkedtek. A részvények árfolyama évi 14%-al emelkedett. Az 1927—29-ig tartó hausse mozgalom középarányosa 8-t%. A gépek térhódításáról is rendkívül érdekes adatokat hoz fel Buttler, 1. u. o. Miss Bondfield a munkaproduktivitásának emelkedéséről a/ Kgvesült Államokban, egyik parlamenti beszédében a következő adatokat hozta fel: Munkaóránként a produktivitás emelkedett: a húsiparban 26% a cukorban 33% a papírban 40% a cserben . 41 % acélban . 46% cementben 54% malomiparban 59% petróleumban 82% kohászatban 105 % autóiparban 173% pneumatikban 293% Ez a gyors meehanizálódá«i ritmus a munkanélküliség terén állandó válságokat idézett elő. Va) A Nemzetközi Munkahivatal 1931-es igazgatósági jelentése szerint: nagyszámú új ipari központok keletkeztek Kínában, Japánban, Indiában és Ausztráliában. Japánban pl. a kézi ipari társulatokba fektetett tőke 1924-től 1927-ig meghatszorozódott. Ugyanez észlelhető a latinamerikai államokban. V. ö. a jelentés 24 old.