Miskolci jogászélet, 1932 (8. évfolyam 1-10. szám)

1932 / 5-6. szám - A mai nemzedék problémái

5—6. szám. Miskolc, 1932 május-juníus JOGASZELET JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER július es augusztus kivételével. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadémia, Miskolc, Horthy Miklóstér FELELŐS SZERKESZTŐ : DR- SZTEHLO ZOLTÁN ELŐFIZETÉSI Dl J: Egész évre 7 pengő, félévre 3'50 pengő. Egyes szám ára J'— pengő. TARTALOM: Mikszáth Kálmán dr., Miskolc thjf. város főispánja: A mai nemzedék problémái. — Hacker Ervin dr. jogakadémiai ny. r. tanár, egyetemi m. tanár: A büntető jogtudomány célkitűzései és taneszközei. — ifj. Haendel Vilmos dr. jogakadémiai ny. rk. tanár: A perbeli cselekmények koncentrációja a magyar perjogi fejlődés szolgálatában. — KÖNYVSZEMLE: Szontagh Vilmos dr.: Moór Gyula dr.: A Jogi Személyek elmélete. — ifj. Haendel Vilmos dr.: Kacsóh Bálint dr.: Kereskedelmi törvényünk általános határozataihoz. — Sz. Z.: Emlékkönyv a Kecskeméten müködó egyetemes rcf. jogakadémia fennállásának századik évfordulójára 1831— 1931. — JOGAKADÉMIA HÍREI. HÍREK. A mai nemzedék problémái*) L Az a témakör, a gazdasági válság, amelynek megvilágítására vállalkoztam, olyan nagy: vízszintes dimenzióban az egész földgömböt átfogja, függőlegesen a társadalom rétegeződésében, úgyszólván minden emeleten mutatkozik, térfogatában magában foglalja nemcsak a gazdasági élet minden vonatkozását, hanem a kultúra, a magasabb szellemi élet minden ágazatát; nem hagyja menten a magánélet köreit, behatol a családba, aláássa az erkölcsi felfogás alapjait, kikezdi az emberiség valamennyi intézményét, s válságba sodorja a világ fejlődését és boldogulását. Egy olyan témakör, amelynek magva ugyan a gazdasági válság, de felülete joggal tekinthető a most élő nemzedék életproblémájának. Egy olyan témakör, amelynek legfeljebb egyes csúcsait áll módomban megvilágítani, hogy ezeket összekötve, nagy egyenes vonalakkal gondolkozásunknak megszabhassam azokat a kereteit, amelyek megóvnak az elkalandozástól, figyelmünket a lényegre összpontosítják s a lehetőséghez képest a lélektani tényezők kellő értékre szorításával megkönnyítik a kibontakozás útjainak megkeresését. Erre a logikai műveletre nézetem szerint mindennél nagyobb szükség van. Ez a mostani válság az emberiséget egyik legnagyobb erőpróbája elé állítja. Nemcsak azokat a milliókat, akiket megélhetésük alapfeltételeiben súlyosan érintett, hanem azokat is, akiknek kezébe akármiyen téren a vezetésnek nehéz felelőssége összpontosult. Erőpróbát jelent a tudományra, legyen az * Mikszáth Kálmán főispánnak a miskolci Szabadegyetemen és a miskolci Kereskedők és Gazdák Körében tartott szabad előadásainak összefoglalása. nemzetgazdasági, társadalmi, pénzügyi, technikai, hogy megkeresse az orvoslás módjait; erőpróbát jelent a politikai kormányzatra, hogy minden erejét, gyakorlati tudását, szervező képességét a tömegekre gyakorolt szuggesztív erejét — egyszóval politikai értékének maximumát — a kellő időben a kellő helyen vethesse latba, hogy a kormányzottakat átsegíthesse azokon a gazdasági bajokon és lelki megrázkódtatásokon, amelyek a válság nyomában j nak. Az emberiség egyik legnagyobb átalakulási korszakába jutott. Ez az átalakulás egyszerre történik gazdasági életében, társadalmi berendezkedéseiben és szellemi-lelki felfogásában. Ennek az átalakulásnak útjait és irányait még nem láthatjuk, de már benne vagyunk s hatásait nap-nap mellett érezzük és lemérhetjük. ., Ezzel minden vonalon számolnunk kell. Vele szemben nem viselkedhetünk passzíven. De viszont az aktivitásban minden balfogás, meggondolatlanság, elhamarkodott kezdeményezés súlyos és végzetes bajok íorrása lehet. Olyan helyzet, amely ugyanannyi felelősségérzetet, mint elszántságot, ugyanannyi emberszeretetet, mint kérlelhetetlen szigort követel azoktól, akikre a kormányzás nehéz feladata járul; olyan helyzet, amely a szenvedésben önmegtagadást, a veszedelemben nyugalmat, a megpróbáltatásban bizodalmat kíván azoktól, akik kormányzottak. Olyan helyzet, amely kormányzókban és kormányzottakban a legnagyobb erényeket tételezi fel, hogy az emberiség sorsát biztosabb révpartok felé kormányozhassák. Az Emberiség a társadalmi, gazdasági és lelki forradalom szélére sodródott és most ott áll a mélység előtt: alatta kavarog a mély örvényben mindaz, ami számára értéket jelentett; fölötte zúgnak a viharok, amelyeket átalakuló világok megmozdulása támasztott. Fejében lüktet az emberiség egész tragédiája, nemzedékeken átplántált célok, eszmények, eredmények, rendszerek s Jövő és Múlt a Jelen egy gyenge fonalán lebegnek, amely ha elszakad, menthetetlenül beszédül vele az Emberiség maga is a mélységbe, ahonnan nincs visszatérés többé. Akármilyen prózainak látszik is a kenyérküzdelem a maga hétköznapi gondjaival és problémáival, ezeknek az időknek rettenetes romantikája történelmi jelentőségűvé avatja azt, hősökké emeli a napi megélhetésért küzdő szürke tömegeket, akiknek összeszorított ajkú néma hősiségén keresztül menthető meg az előttük itt járt generációk erkölcsi és szellemi fejlődésének minden eredménye. Ez a mai