Miskolci jogászélet, 1932 (8. évfolyam 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve [könyvismertetés]

MISKOLCI JOÖÁSZÉLET giumra,") továbbá nyomozásra11) is kapunk érdekes adatokat a regesztákból. A püspöki tized is újabb és újabb elrendezésre mutat.10) Az egri püspök zaklatásaival szemben sű­rűn védik meg királyaink az eperjesieket; így lát­juk, hogy pld. Zsigmond király eltiltja 1397-ben István egri püspököt attól, hogy az eperjesiektől azoknak szabadságuk ellenére, a szokatlan borjú­tizedet szedje.11) A leánynegyedre12) végrendelke­zésre,") zálogjogra14) és általában a magán- és büntetőjog körébe tartozó jogeseteknek egész töme­gére akadunk a közölt regesztákban. Ismerteti továbbá Iványi a levéltárban levő magdeburgi városi jogkönyv XIV. századi kéziratát, mely nálunk is városi jogkönyveink egyik ősforrása volt. A magdeburgi jogkönyv német szövegéhez (290. 1.) Czibner Keresztély eperjesi városi jegyző írt széljegyezteket s lapszéli rajzokat is készített hozzá. A jogkönyv után közli Czibner a jegyző s es­küdtek esküjének német szövegét, melyet Iványi is publikált.15) Fontos továbbá az Iványitól részletesen közölt 1428. évi eperjesi városi adólajstrom, amelyekből ér­tékes statisztikai, közgazdasági, hely -és néprajzi és kuiturhistóriai adatokhoz jutunk.1') Eperjes város 1429. évi töredék számadóskönyvéből is közöl Iványi értékes anyagot.17) A város 1440 és 1441—42. évi kiadásainak és be­vételeinek közlésében becses kultúrhistóriai, különö­sen iskolai adatokra bukkanunk.18) Az Eperjesen letelepedni készülő jobbágyokra vonatkozólag, kiknek beköltözését földesuraik meg­akadályozni óhajtják, ismételten találunk királyi intézkedéseket, amelyeknek értelmében, ha a job­bágyoknak költözködési engedélyük van és a földbért befizették, minden akadály nélkül behúzódhattak Eperjesre.19) Érdekes adatokhoz jutunk az Eperjes és Bártfa város közönsége közt a vászonfehérítés joga miatt folyó per anyagából.20) Az eperjesiek vitatták, hogy ősidőktől (semper liberi ab antiquo) gyakorolták a vászonfehérítést és a bártfaiak nem akadályozták őket ebben és ezt a jogukat nem is vonták kétségbe. Eperjes, jóllehet elvesztette a pert, utóbb mégis ma­kacsul ragaszkodott a vászonfehérítéshez, mire Má­tyás király 1481-ben augusztus hó 29-én meghagyta, hogy mivel az eperjesiek a vászonfehérítésre szolgá­ló berendezéseket a királyi ítélet-levél ellenére ismét felállították, az ítéletben kiszabott 4000 frtnyi bír­*) u. o. 57. sz. i. ni. 49. ]. ") u. o. 107. sz. i. m. 65. 1. 354. i. m. 191. £ ,0) u. o. 56, 58/a, 66, 82. sz. ") u. o. 82. sz. i. m. 52. I. u. o. 52. i. m. 38. 1. ") u. o. 87. i. m. 39. L, 240. sz. i. in., 146—147. L, 340. az. i. m., 18*. Jt, 348. sz. i. ni. 190. I, 388. sz. i. m. 210. 11., 438. sz. i. m. 227. f. ") u. o. 48/«. i. m. 37. I. ») 60—70. 11. M) 79—92. 11. wj 93—103. 1:1. ») 123—24., 127—128. és 130—131. 11!. *") Levéltári szám: 138. i. m. 77. L, H04. sz. i. m. 64. L, 79. sz. i. m. 50. 1., 245/b. i ni. 150. 1. ») u. o. 238. sz. i. m. 145. 1., 24% 243, 244. sz. i. m. 148. 1, 24"). s/.. i. ni. 149. 300. és 301. sz. i. m. 174. I., 305. sz. i. m. I7(i. I.. 450. ez. i. m. 232. 1. ságot Orbán egri püspök és királyi helytartó kezei­hez haladéktalanul fizessék le.21) Nincs arra terem, hogy e becses oklevélpubliká­ciónak összes jogtörténeti adatait és vonatkozásait e helyen bemutassam, csak ízelítőt kívántam adni és ez alapján is már megállapíthatom, hogy nemcsak a jogtörténetírók, hanem a történetírók is haszonnal fogják forgatni Iványi ezen értékes legújabb mun­káját. Fontos adatokat kapunk belőle a husziták eperjesi, illetve felvidéki szereplésére nézve22) és köztörténeti szempontból figyelemre méltó Frigyes római király 1447. évi január hó 4-én Bécsben kelt Eperjes város közönségéhez írt azon levele, melyben részletesen leírja, Hunyadi Jánosnak Ausztriába való betörését s annak előzményeit.23) A közölt szemelvények is azt hiszem, eléggé iga­zolják, hogy Iványi derekas munkát végzett és kívá­natos volna, hogy e munka következő kötete mielőbb megjelenjen a jog és köztörténet nagy nyereségére. Illő, hogy az Eperjesről Miskolcra menekült jogaka­démia szakközlönyében különösen meleg köszönetet mondjumk a tudós szerzőnek és szerencsés kezű ku­tatónak, aki ősi Alma Materünk szülővárosának di­cső múltját olyan értékes munkával feltárta. Teljes elismerés illeti a szegedi egyetemet, amely e nagyértékű munka megjelenését lehetővé tette és Ereky István egyetemi tanárt, aki mint volt eperjesi jogtanár és jeles jogtörtónetíró egyaránt értékelni tudta Iványi munkásságát és a munka „Beveze­tés"-ében olvasható megemlékezés szerint sok érde­met szerzett annak kiadása körül. Dr. Bruckner Győző. A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve. Károlyi Árpád közreműködésével szerkeszti Angyal Dávid igazgató. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. Budapest, 1981. Első évfolyam 354 1. 4° A Bécsi Magyar Történeti Intézet, melyet gróf Klebelsberg Kunó volt kultuszminiszter a magyar történeti kutatás újjászervezése érdekében nagy koncepcióval megalapított, egy impozáns, hatalmas kötetben összegyűjtött, értékesebbnél értékesebb ta­nulmányokban számol be az Intézetben megfordult kutató tudósok eredményes munkásságáról. A ma­gyar történetírás nagy mesterei Károlyi Árpád és Angyal Dávid a szerkesztők, az ő érdemük, hogy ez a terjedelemben is imponáló kötet megjelenhetett. A Bécsi Magyar Történeti Intézet fáradhatatlan igazgatója nemcsak, hogy a szerkesztés nehéz mun­káját végezte, hanem azonfelül értékes tanulmány­nyal is zárja be a kötetet. összesen tizenhat tanulmányt közölt az Év­könyv, melyek a gazdag bécsi levéltárakban felku­tatott adatok alapján egészen új megvilágításba he­lyeznek érdekesebbnél érdekesebb jog- és közte rté­nelmi problémákat. Egy nagy konstruktív munka eredménye ez, amelyre büszke lehet Angyal Dávid, mint az Évkönyvnek megindítója. Az Évkönyv első tanulmányában újszerű és ere­deti módon világítja meg Váczy Péter az „Immuni­•l) u. o. 353. sz. i. ni. 284. 1. 22) u. a 161. sz. i. ni, 106. 1. Az eperjesiek Julián bibornok­tól felhatalmazást kap&ak, hogy a husziták folytonos támodú saira való tekintettel városuk védelmére még vasárnap i'3 dol­gozhassanak. -3) a. o. 332. sz. i. m. 139—142. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents