Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 6. szám - Az állatok elleni jogos védelem, tekintettel a támadás és a jogtalan támadás fogalmára [1. r.]

s MISKOLCI JOGÁSZÉLET (40) az cselekmény, ezen cselekményre való elhatározástól független".1") A mondottakból az alábbi két tétel következik logikusan: (1) A támadás fogalma nem involválja, hogy az ártás jegyében lefolyó erőkifejtés szándékos legyen. Edvi-Illés") tagadó álláspontjával szemben utalok a Curia egyik újabb nagy jelentőségű ítéletére, illetve Zeherynek ehhez fűzött mélyenszántó megjegyzésére, miszerint „a cselekményfogalom genetikus elemzése alapján vagy arra a megoldásra kelT jutnunk, hogy a jogos védelem feltételét alkotó támadás tekintetében a lélektani okozatosság formáinak problémája egyáltalán nem merülhet fel, — vagy arra, hogy jogos védelemnek a bevégzettség szempontjából gondatlanságként, vagy véletlenként minősülő cselekménnyel szemben is helye lehet".3") <') Ugyancsak az előbbiekből folyik, hogy jogos védelemre jogosít az indirekt támadás is. Alberti példájával élve, ha valaki kútat vagy ciszternát ás. a saját földjén ugyan, de vele bedőléssel fenyegeti szomszédja kútját, házfalát, a szomszéd jogos védelmi helyzetbe kerül.-11) Tehát támadásról beszélünk akkor, ha valamilyen erőkifejtés egy fennálló állapotot olykép változtat meg, hogy az valakire hátrányt jelent, tekintet nélkül arra, hogy az erőt kifejtő akarata valóban az előidézett hátrány élőidézésére irányult-e, vagy, hogy akart-e erőkifejtésével valaki ellen fordulni. Bizonyítja ezt a tétel megfordított ja is, amennyiben a károkozási szándékkal végrehajtott, de facto azonban kárt, hátrányt nem okozó erőkifejtés nem támadás, pl. a ráimádkozás.32) Még csak annyit a támadás fogalmának elemzésével kapcsolatban, hogy a támadás dinamikai jelenség lévén, az már a tartalmát kitevő okozatossági folyamat második fázisában, a megindított tevékenységben is közvetlenül érzékelhető s mint ilyen, ebben a stádiumban nem mint egy fennálló állapotot hátrányosan megváltoztató, hanem csak mint ezzel fenyegető, tehát egy állapot megmaradását veszélyeztető erőkifejtés jelentkezik. A kifejtettek alapján támadásnak tekintem bármély élőlénynek egy fennálló állapotot hátrányosan meg változtató, vagy ezt célzó, tehát bizonyos, más szempontjából előnyös állapotot sértő vagy veszélyeztető pozitív erőkifejtését. Ha pedig a fent kifejtett s előbb összegzett fogalommeghatározás helyes, kétségtelen, hogy az állatok magatartásai rendelkezhetnek az ismertetett kritériumokkal, mert az állatok bizonyos magatartásai is veszélyeztethetnek, illetve megváltoztathatnak fennálló állapotokat olyanformán, hogy az részünkről hátrányosan értékeltetik, hogy azt, mint nem kívántat megelőzni szeretnők, s mert az állatok ilyen kihatásai jelentkezhetnek pozitív erőkifejtés alakiában; — következéskép állatok támadásáról beszélni fogalmilag lehetséges. IT. A jogos védelem feltételét azonban, többek között, nem a támadás, hanem a jogtalan támadás a) HL ni. 16. *) T. i. a támadás szerinte csak szándékos cselekmény 'elírt. Komm. T. 341. ") B.jt. (A Magvai Jflgi Szemle melléklapja) LXXXIII. 1. ") M. m. 10. '=) V. ö. Schollmayer Das ltecht der Notwehr IDUS. 5. képezi, miért is további kérdés, hogy az állatok támadása eshetík-e jogszempontú értékítélet alá, nevezetesen: lehet-e egy állati támadás jogtalan. Ezzel azután elérkeztünk a fölvetett probléma Achilles-sarkához, mert a megoldás útja a jogtalanság fogalma körül kialakult kontroverziák labirintusán vezet keresztül. Ezt az útvesztőt mindenesetre igyekszem elkerülni, mert semmiképen sem vallhatom célomul, hogy a jogtalanság fogalmáról kialakult irodalmi álláspontokat itt rendre ismertessem. 1. A jogtalanság fogalma körül kialakult irodalmi harc abban csúcsosodik ki, hogy az egyik felfogás elegendőnek tartja az u. n. formális fogalommeghatározást: jogtalan mindaz, ami a joggal ellenkezik,3') — míg a másik a formalisztikus jogtani iránnyal szemben a formális elemek mellett több-kevesebb önkénnyel felvett tartalmi elemek hangsúlyozásával vél helyes fogalmat adni a jogtalanságról. Ezt a materiális élemet hol a jogeszmével való ellenkezésben,31) hol az antiszocialitásban, a cselekmény antiszociális jellegében,3") hol a jogon kívül álló kultúrnormák megsértésében,30) hol a joghelyességgel való ellenkezésben37) stb. látják. Végül pedig egv magyar büntetőiogi dogmatikus álláspontja: a jog végelemzésben létérdekeket véd, éppen azért a jogellenességnek egyúttal a jogilag védett érdekek sérelmében vagy veszélyeztetésében kell állania.3') A jogtalanság fogalmi konstrukciója tehát a joggal való formai ellenkezés és a fölvett tartalmi elemek szintéziséből állana elő. Kétségtelen azonban, hogy az utóbbi felfogás helytelen, mert, mint Degré mondja: ,,A jogtalanság tartalmi fogalmi konstrukciója megtörik a jog pozitivitásán"3") azon a tényen, hogy a jogszabály kötelező s a cselekmény a jogakarattal ellentett, jogtalan, tekintet nélkül, hogy az említett szempontokból kedvezően vagy kedvezőtlenül 'értékelhető. Különben is gyakorlati érvényesítésük jogbeli felhatalmazás nélkül nem volna lehetséges,4") épp ezért e konstrukció értéktelen. Dé értéktelen és hibás azért is, mert nem igazít el abban a kérdésben, mikor olyan cselekményt kellene ítélet tárgyává tenni, mely a tartalmi dualizmus hívei által felállított jogon kívüli normákkal ellenkezik, de a tételes joggal nem: az ezen normákkal yaló ellenkezés konzekvenciáit nem lehetne levonni, ami pedig önellentmondás. Az elmélet következetes keresztiévitele ugyanis azt hozná magával, hogy ha az említett nem jogszempontú értékelés kedvező valamely cselekménnyel szemben, bárha a jogszabályellenes is, büntetést nem érdemel, akkor viszont az objek") Főbb képviselői: Nagler <Tcr heuiti'ge Stand der Tporic von der Bechtswidri^seit 1&10. 73.. 78.. 149.; Beling Die Lenre rom Verbrcehen 1906. 136.; Fischer: Die Kechtswidrigkeit. 110.; Fingéi- Lehrb. d. deut. Strafrechts 1912. 144.; Kitaínge-r Geriehtsaaal LV. 16.; Kohlrauseh Zeitsehrift XXXV. 600.; nálunk Angyal Tank. I. 67.; Degré: A jogtalanság tartalmi dualizmusának tanához 1915. 11. és id. m. 176—198.; Heller id ii.. 84—88: ") Stoo-s Zeitsehrift XXV. 319. m) Liszt Tank. 101—103. ") M. E. Mayer Rechtsnormcn und Kulturnormen 1903. ") gróf Dobna Die Rechtswidrigkcit 1905. 16., 19.. 40. ") Irk. id. m. 27.. 156. ") A jogtalanság stb. 36. ") Degré: A jogtalanság stb. 35.