Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 6. szám - Demológiai vizsgálatok az 1930-as népszámlálás borsodvármegyei eredményeivel kapcsolatban

(35) MISKOLCI JOGÁSSÍLÉT 3 írna és olvasna.") Ez a körülmény lecsökkenti annak a vizsgálatnak a módszertani értékét, amely e nem nagy műveltség-színvonalbeli különbségekei mutató községeket az írni-olvasni tudás foka szerint kategorizálja s így vizsgálja a természetes és tényleges szaporodás nagyságát. Mindazonáltal teljesen feleslegessé nem -válnak e számítások. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni azt, hogy pl. a 70, 80 vagy 90%-os műveltségi koefficiensek mégis csak fokozatbeli eltéréseket tükröznek vissza. NagyMagyarországon az írni-olvasni tudók százalékának a fejlődése (1880-ban 43.5%, 1890-ben f>3.2%, 1900-ban 61.2%, 1910-ben 68.7%) azt mutatja, hogy évtizedek szükségesek, míg a viszonyok lényegesen változnak s fejlettebb műveltségi niveau mellett a számszerű haladás még lassúbb is,1") tehát a 10—20%-os eltérések egy-két generációra nyúló fejlődést s így mégis csak számba vehető kultúrkülönbségeket jelképeznek. Ezt szem előtt tartva s a különböző műveltségű bevándorlókra kiterjedő vonzóerővel rendelkező iparforgalmi helységeket számításon kívül hagyva végeztük el vizsgálatunkat. Az írni-olvasni tudók megyei átlaga (82.4%) volt a kétségtelenül nem nagy színvonal-különbségeket jelző kategorizálás alapja. Eredmény: írni-olvasni tudó volt az agrárius jellegű községekben /.a 6 éven felüli a lélekszám természetes tényleges népesség D -ában 1920 1930 szaporodás 1920—1930 85-5°, o— 37.457 40.556 4.624 3.099 79-4—85-4 53.006 56.456 6.256 3.450 —79-3% 67.785 73.917 10.024 6.132 100-nak véve a tera természetes a tényleges vJ"|f °.r' mészetes szaporodást szaporodás °,'o-a rcncia volt a tényleges 85-5" .u— 12-34 8-27 -407 67 79-4—85-4",u 1180 651 —529 55 —79*3°/o 14 79 9 05 —574 61 Összesen 1.3-21 801 5-20 61 Azt a gondolkodásba ejtő és antiszelekcionális hatásokat is maga után vonó tényt, hogy a ke vésbbé müveit rétegek természetes gyarapodása nagy, ez a kategorizálás megerősíteni látszik. Kifejezetten jobb a születési többlet az alsó kategóriában. Egyébként azonban a két másik csoportban már fokozatosság nem észlelhető. A tényleges gyarapodás is a legkevésbbé művelt kategóriában a legkedvezőbb. Mindazonáltal a feleslegek megtartása és a műveltség között összefüggést e nyilván nyers vizsgálati metódus szerint nem tudunk megállapítani. Még viszonylag legkedvezőbb e téren a helyzet az átlagosnál kisebb belső szaporaságot mutató első, művelt csoportban. Ezt az előbbi pontban említett vizsgálat eredményeivel összevetve azt kell feltételeznünk, hogy a születési többlet kisebb-nagyobb eláramlására a hely gazdasági viszonyainak (sűrűség, a föld termékenysége, a birtokeloszlás stb.) a befolyása sokkal döntőbb, mint a műveltségi viszonyok. III. A két nem arányszámának a változásáról múltkoriban csak röviden szóltunk. Érdekes volna, ') Muhi 6a Répáshuta 65.5%, illetve 64.8% írni-olvasni tu dóval. ") Pl, Mosonniegyében, ahol az írni-olvasni tudók aranya már oiz 1S80-as népszámláláskor is megközelítette a bersod varmegyei 1920-as értéket, 1880-tól kezdve a következő százalékuk ji'lzik az tiéahuéáe terjedési*: 76.6, (1880,) 83.1, (1890.) 86.8, (1900.) 88.9 (1910-ben.). hogyha a nemek vándormozgalmáról már direkt adatok alapján számolhatnánk be. Egyelőre még szó sincs erről. Ellenben közvetve következtethetünk arra; nevezetesen megvizsgálhatjuk, hogy vájjon a nőtöbblet változása milyen méretű volt a különböző vándormozgalmat mutató községekben. Az eredmény a következő: Vándormozgalom : 1000 férfira jutott 1920 1930 nő válférfi nö férfi nő 1920 1930 tozás aktív 51 29.179 31.053 37.419 38.302 1064 1024 —40 passzív 0-10".) 88 67.819 73.985 75.217 79.325 1091 1055 -36 „ 10°/o— 38 23.581 24.806 23.815 24.735 1052 1039 - 13 A legjobb fejlődést mutató községekben mutatkozik a férfiak számának az előretörése, ellenben a nagy elvándorlási veszteségtől vérző községekben a nők többlete alig enyhült. A virágzó területek fokozottabban vonzzák a férfi munkaerőt, amely a stagnálás színhelyeiről eláramlik. Ez szintén még csak vázlatos, nyers következtetés, amely megerősítésre szorul. Főbb vidékenként is összeállítottuk a nemi arány változását. 1920 1930 1000 férfira vált férfi nő férfi nőre nö 1920 1930 I. Alföld 48.844 53.807 54.245 57.509 1102 1060 — 42 II. Bükkvidék 12.055 12.764 13.441 13.503 1058 1006 — 53 ajHegyvidék 1.582 1.593 1.889 1.716 1007 908 — 99 b) Déli Bükkalja 3.926 4.322 4.298 4.473 1101 1041 — 60 c) Északi Bükkalja1 6.547 6.849 7.254 7.314 1046 1008 — 36 in. ózdi-' Csernelyi dombvidék 14.943 15.680 18.776 19.129 1050 1019 — 31 IV. Sajó-Szuba Völgye 13.399 13.836 14.390 14.688 1033 1021 — 12 V. Boldvamenti dombvidék 10.099 10.980 10.616 11.529 1087 1086 — 1 VI. Miskobz körzete 21.239 22.777 24.983 26.004 1072 1041 - 31 aj Szomszédos községek 11.588 12.103 13.401 1044 1027 — 17 b) Távolabbi körzet 9.651 10.674 11.582 12 247 1106 1058 — 48 A településföldrajzi szempontból tagolt tájak népességének a nemi aránya jóval nagyobb eltéréseket tüntet fel, mint amekkora a közigazgatási járások szerint mutatkozik.") A Boldva menti dombos vidék, amelyet a kivándorlás — kivált a múltban — leginkább emésztett, nagy nőtöbbletet mutat s itt még hozzá alig javult a nemi arány 1920 óta; arra vall ez, hogy a kivándorlás és elvándorlás most is e tájékról a legjelentékenyebb. Feltűnő az Alföld nagy tiőtöbblete, főként 1920-ban, amikor is itt mutatkozik a maximum. A háború véres veszteségei nem érintették egyformán a különböző törvényhatóságokat s nyilván az egyes megyéken belül is számottevő eltérések mutatkoztak. Borsodvármegye északi, iparosabb jellegű felében sok lehetett a felmentés, talán a harctéri szolgálatra alkalmasak aránya is kisebb volt, ellenben az Alföld tisztán agrárius falvai a véráldozatban minden bizonnyal jobban ") L.: Statisztikai Havi HI.'IO. évi népszámlálás etŐze-te me ri ni.) '•nyék 1930. 4. fűzet. (Az lényei járások és városik