Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 6. szám - Néhány kérdés a magyar rádiójog köréből. A rádió-jog és a magánjog [2. r.]

4 MISKOLCI JOGASZÉLET (36) kivették részüket,'-) már csak azért is, mert a békebeli kivándorlás itt a produktivkorú, fegyverképes férfiak számát nem ritkította meg úgy, mint a megye hegyes-dombos vidékein, ennélfogva a hadbavonultak arányszáma is magasabb lehetett a megye alföldi részein. A lélekszámra nem éppen gyorsan fejlődő Alföldön szépen javult a nemi arány, vagyis az átlagosnál is jobban esett a nők többlete, ami a nők bizonyára nem túlnagy arányú elvándorlásán (főleg házi cselédek városba áramlása) túlmenőleg arra vezethető vissza, hogy az Alföldön — a háborúba vonultak nagyobb arányának folyománya képpen — alighanem a f ogságba esettek s onnan 1920 után hazatértek számaránya is nagyobb volt, mint a bányászattal és iparral is foglalkozó dombos vidékeken. A fejlődés üteme és a nemi arány módosulása között fennálló és fenntebb ismertetett összefüggés megerősítésé;látjuk abban, hogy az egymással határos tájak (egyfelől az ózdi-csernelyi dombvidék és a Sajó-Szuha völgye, másfelől Miskolcz szomszédos községei és a távolabbi körzet) közül ott sűlyed gyorsabban a nők többlete, ahol a népesség gyarapodása gyorsabb. A Bükkvidék nőtöbbletének feltűnő csökkenése azzal állhat összefüggésben, hogy e vidék férfimunkaerejét vonzó Diósgyőr és a perecesi bányatelep fejlődése nagyon meglassult ebben az évtizedben, bár lehet, hogy a nőknek házi cselédekként, valamint az olcsóbb munkaerőt alkalmazó miskolci s egyéb üzemek felé irányuló elvándorlása e vidékről kivételesen erős volt. Érdekes jelenség a tulajdonképpeni „Hegyvidék" nagy férfi-többlete. A fuvarozás, az útépítés, az erdészet férfimunkaerőt igénylő foglalkozások; az új népszámlálás körüli években e foglalkozások szerepe növekvőben volt e vidéken. Innen van a nemi aránynak a férfiak javára bekövetkezett erős eltolódása. A nemeknek vidékenként eltérő számaránya — szociális, erkölcsi és gazdasági jelentőségén felül — az egyes vidékek belső gyarapodásának, nevezetesen születési arányának a megítélésére sem közömbös. Az 1000 nőre eső, u. n. „tiszta" születési és szaporodási arányszám a Bükkvidéken — ahol kevés a nő — még kedvezőbb, mint a nyers hányadosok alapján gondolnók, viszont a nagy nőtöbblet színhelyén, a Boldva mentén — a szülés nyers lehetősége nagyobb lévén,1) — a szokásos népmozgalmi arányszámok túlozzák a tényleges értékeket. ScJnx lh r Károly <lr. Néhány kérdés a magyar rádiójog köréből (A rádió^jog és a magánjog) (ti.) A rádió intézményének a nyilvánjog körébe be nem illeszthető azon vonása, hogy nemcsak a hírszolgálat ellátására való, hanem szórakoztató is, azáltal, *) Ezt nagyobb vidékek háborús veszteségeinek az összehasonlítása megerősíteni látsaik. Akár Winkler .akár Mike adatain induljunk el, azt Íratjuk, hogy az északi és északkeleti, kivándorlás-sújtottá vármegyék véres áldozata jóval kisebb, mint a szomszédos alföldi törvényhatóságoké. Persze faji különbségeknek is része van ebben. ") Ezt a lehetőséget persze alterálja az, hogy vájjon itt vagy amott miként alakul a mik között a férjesek és nem férjesek arány-7ánia. hogy zenedarabokat, színműveket, felolvasásokat és más ilyen jellegű' átviteleket is eszközöl, arra késztette a postát, hogy — mint már fentebb is jeleztük — bekapcsoljon egy ezek ellátására szolgáló intézményt (vagy intézményeket), a műsor-társaságot, mert itt már valóban a magánvállalatok tevékenységének van helye.1'1) A Magyar Telefonhírmondó és Rádió R.-T. az állammal tisztán magánjogi alapon szerződött és így a köztük fennálló jogviszonynak magánjogi jellege nem vitás. E viszonyt épp úgy nem teszi közigazgatási jogivá az, hogy működésük közérdekű, mert „benne közjogi térre tartozó momentumok nem állapíthatók meg."1") Ha tehát a posta és a (rádió) Társaság(ok) közötti viszony alapjai a magánjog területén fekszenek, az ezen viszony keretében felmerülő mindennemű jogi kérdés elbírálása csak a magánjogi elvek alapján lehetséges. Az a tény, hogy bizonyos államokban a Társaság kezében van nemcsak a műsorszolgáltatás (Amerika, Anglia, Franciaország, Csehszlovákia, Olaszország), hanem az adóállomás üzembentartása is, a szerződés jellegén semmit sem változtat; és hasonlóképen nem veszít magánjogi jellegéből az által sem, hogy némely államban még az előfizetési díjakat is a Társaság szedi be, mert ezek kapcsolódása és így a magánjogi szerződés kibővülése csak célszerűségből történik a magánjogi alapelvek érintése és megváltoztatása néV kül.-") Amint megállapítható és jellege szerint megvilágítható egyrészt a posta és az engedélyes között fennálló közjogi, másrészt a posta és a Társaságok) között létrejött magánjogi viszony, úgy nincs tisztázva az a viszony, melyet ezen jogi háromszögnek nevezhető formáció harmadik oldalának tarthatunk, vagyis az, hogy van-e kapcsolat az engedélyes és a Társaság(ok) között, és ha igen, milyen jellegű V Ennek a kérdésnek a felvetésére nemcsak a jogi tisztánlátás szükségszerűsége adott okot, hanem a gyakorlati élet is. A rádió előfizetők (engedélyesek) legnagyobb százaléka ugyanis nem a gazdasági és sajtóhírek, valamint a tőzsde és időjárásjelentések vétele végett, hanem szórakozás céljából lép be az előfizetők közé és így érthető is az a törekvésük, hogy keresik a kapcsolatot a műsort adó társasággal, melynek működése és színvonala rájuk nézve egyáltalában nem közömbös, sőt különösen nagy fontossággal bír. Nálunk azonban a jogviszonynak ez a kiépítettsége nincs meg és így, — dacára annak, hogy az előfizető által a postának befizetett díj egy része a Társaságé, a közvetlen befolyás lehetősége nem áll fenn. Igaz, hogy az előfizetők nagy száma miatt bajos, sőt lehetetlen volna az egyes előfizető és a Társaság viszonyát olyformán megkonstruálni, hogy az azok kölcsönös akaratával legyen létesíthető, megváltoztatható és megszüntethető, mert az már technikai okokból is kivihetetlen a jogviszony egyetemes és egységes volta miatt. Azonban éppen ez az egyetemlegesség kell, hogy biztosítsa az előfizető egyeteme részére az egyik szerződő fél ügyleti jogait. Ez ") Hollós i. m. 35. 1. ") Hollós i. m. 11)8. L ") Némely felfogás szerint (Beteké) az előfizető a dijat kifejere:t,:i a Társaságnak fizeti annak ténykedésééit.