Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 6. szám - Demológiai vizsgálatok az 1930-as népszámlálás borsodvármegyei eredményeivel kapcsolatban

2 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (33) ciálás nélkül a korrelációs számítás mennyire megtévesztő lehet.6) Tehát a természetes szaporodás csökkenésével nemcsak megközelítő párhuzamossággal, hanem fokozott mértékben csökken a valóságos szaporodás, ütemesen fokozódik a születési többlet felmorzsolódása. A születések legnagyobb arányát mutató első _ kategóriában még némi bevándorlási többlet is van. Innen kezdve egyre kisebb része marad meg a születési többletnek. Még ha a mindössze tíz községet felölelő első kategóriát, mint a kis számok véletlentöbbletével terhelt csoportot figyelmen kívül hagyjuk is, akkor sem vészit a sajátságos összefüggés az értékéből, mert a fokozatosság a három másik kategóriában hiánytalanul érvényesül. Sajátságosnak lehet minősíteni ezt a fokozott párhuzamosságot, mert nyilván logikusabbnak látszik ennek az ellenkezője, vagyis az, hogy a kisebb belső gyarapodásnak nagyobb hányada maradjon meg; hiszen maga a csekélyebb születési többlet rendszerint gazdaságossági megfontolások eredménye lévén, közel esik a feltevés, hogy az effektív szaporodás is itt lesz gazdaságosabb, vagyis a meglévő csekélyebb felesleg legalább túlnyomórészben megmarad, míg a korlátlanabb terjeszkedés színterén logikusabbnak látszana az, hogy sok legyen „az élet terített asztaláról" kiszoruló, a máshol elhelyezkedni igyekvő. Ennek a logikának merőben ellentmondanak a fenti számok. Kérdés: mivel magyarázhatjuk az elvándorlásnak a csökkenő születési többlettel fokozódó nagyobbodását, azaz a népmegtartó erő fokozódó csökkenését? Biztos magyarázat helyett feltevésekre szorítkozunk. 1. Lehet, hogy maga a születési többlet változik a szerint, hogy a megszületett sarjadék helybentartására, megmaradására kiható tényezők (a talaj termékenysége, mellékfoglalkozások lehetősége, ritkább betelepülés és az ezeknek a népesség megtartására gyakorolt kedvező hatását fokozó igénytelenség, alacsony közműveltség) adott esetekben kisebb vagy nagyobb mértékben vannak jelen. Vagyis a várt disparallelismus (csökkenő születési többlettel fokozódó népkonzerváló képesség) azért nem következik be, mert maga a természetes szaporodás csak visszatükröződése, következménye a konzerváló képességnek. Eszerint az okozati kapcsolatra vonatkozó kérdés feltevése alapjában helytelen. S ha van is a kettős jelenség között (t. i. a természetes szaporodás és a születési többlet kisebb-nagyobb mérvű megőrzése között) kölcsönhatás : túlnyomó az utóbbi tényező szerepe, vagyis azért kedvező a természetes szaporodás, mert nagy a tér népességbefogadó kapacitása s azért alacsony máshol a belső gyarapodás, mert sivárak a megmaradás lehetőségei. Ahol azután kivételesen jók a konzerválás eshetőségei, (a legna') Az ellentét szemléltetése céljából ismét közöljük a megye ösazes községeire vonatkozó arányszámokat is, (abszolút számokat, 1. i. m. 26. 1.). •Természetes 100 lélekre jutott 100-nak véve szaporodás természetes tényleges vándorlási '2™™!^ 1920—1930 szaporodás különbözet szaporodást, voltaténvleges 200/o ló—200/0 lO-150/o 10% 2472 1700 1217 738 1904 12-75 894 9-32 —568 —4-25 —323 +1-94 75 73 126 gyobb természetes szaporodás színhelyein), ott beáramlás, ahol kivételesen rosszak a kilátások, (a legsilányabb születési többlet területein) ott a szerény felesleg nagymérvű elkallódása a természetes e feltevés szerint. 2. Lehet azonban az is, hogy a természetes szaporodás nagysága nem függ a terület népességbefogadó kapacitására kiható tényezőktől; ellenben lehetséges, hogy ahol nagy a születések többlete, ott egyben a viszonyokkal jobban megalkusznak, az igények mérsékeltebbek s így a megszületett sarjadék nagyobb százalékban talál létet-teret a — nyilván szűkösebb — megélhetésre; míg ahol a természetes gyarapodás kicsiny, ott a felfelé törekvés erősebb, (az igények növekednek s a tér szük lesz. Innen a nagy eláramlás. Eszerint a kérdés feltevésének van értelme. Természetesen, ha úgy konstruálnók meg a feltevést, hogy maga a természetes szaporodás váltakozó nagysága egyáltalában, nem függ az igényektől, a területnek a népesség eltartására többé-kevésbbé alkalmas voltától s ezen alkalmasság mérlegelésétől stb., akkor bizonnyal elvetnők a súlykot.7) II. A fenntiek szerint az igényeknek s ezzel öszszefüggésben a műveltségnek alighanem szerepe van a szaporodásban. Vájjon a természetes gyarapodás és a tényleges növekvés nagysága mennyiig függ a műveltségtől? A probléma nagy s különben' is ismertnek feltételezett irodalmára ilyen helyi jellegű vizsgálatnál kár volna hivatkozni. A műveltség elasztikus fogalom. Az írni-olvasni tudás fokából csak megközelíthetőíeg következtethetünk magára a műveltségre is, de még kevésbbé pontosan az azzal okozati összefüggésben álló jelenségekre. Még könnyebb volna a helyzet akkor, ha nagyon jelentős különbségek mutatkozná- nak az írni-olvasni tudás tekintetében. Ma már azonban (1920-ban) pl. Borsodban nem találunk olyan falut, amelyben az anafabéták dominálnának, sőt olyan község is csak kettő akad, amelyikben a lakosság hat éven felüli részének legalább kétharmada ne természetes ') Az iparforgalmi jellegű helységekben a természetes szaporodás és a valóságos szaporodás egymáshoz való viszonya teljesen a megfordított ja a fenntebb észlelt korrelációnak. A kisebbedő természetes szaporodással párhuzamosan növekszik az a hányad, amely a születési többletből megmarad, illetve, amely azonfelül járul a népszam növeléséhez. volt a tényleges Természetes lélekszám szap szaporodás 1920 1930 1920-1930 200/0— 18.767 22.021 3.254 4.881 15-200/0 25.339 29.037 3.698 4.244 10 150,0 39.342 39.706 4.364 4.135 —100/0 12.727 17.120 4.393 927 100-nak véve vándorlási a természetes Tflnr.rndá« természetes tényleges különbözet szaporodást, zaporo s szaporodás »/o-a o/0.a voltatényl. szaporodás 200/o- 26 00 1734 — 8 66 67 15—200/0 16-75 1406 — 269 84 lO—150/o 11 70 12-35 + 0-65 106 —100/0 7-28 34-51 -f-27-23 474 A nagy fokozatosság persze jórészt véletlen dolga, nagy jelentőséget nem tulajdonítunk annak. A legnagyobb és legtartósabb vonzóerőt a kifejezetten iparos helységek gyakorolják (L. i. m. 59. 1.); viseont a belső gyarapodás képessége a városi szinezetü helységekben legkisebb szokott lenni. Természetes volt a