Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 6. szám - Demológiai vizsgálatok az 1930-as népszámlálás borsodvármegyei eredményeivel kapcsolatban

Hetedik évfolyam. iomio oouuy « • — 6. szám. MISKOLCI JO JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER iuliui <a augusztus kivitelivel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadémia. Miskolc, Horthy Miklóstér FELELŐS SZERKESZTŐ : DR SZTEHLO ZOLTÁN jogakadémiai ny. r. tanár, egyetemi m. tanár ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 7 pengő, félévre 3-50 pengő. Egyes szám ára I'— pengő. TARTALOM: Schneller I^Li-oly dr, jogakadémiai ny. r. tanár, egyetemi m. tanár: Déniológiai vizsgálatok az 1930-as népszámlálás borsodvármegyei eredményeivel kapcsolatban. — Bortnyik Lajos dr.v Jtéliány kérdés a. magyar rádiójog koréból (II.). — Tengwics Ernő: Az állatok elleni jogos védelem tekitntettol^^tíámad'ás és a jogtalan, tániadá- fo-^•.galmáTa (I.). — JOGAKADÉMIA HEREI. Demológiai vizsgálatok az 1930*as a népszámlálás borsodvármegyei eredményeivel kapcsolatban A Miskolci Jogászélet legutóbbi számában megjelent kis tanulmáJjjgm) összefoglalta azokat a legfontosabb tanulságokat, amelyek a mostanáig rendelkezésre álló új népszámlálási adatok alapján levonhatók voltak. A mielőbbi megjelenéshez fűződő tudományos és gyakorlati érdekek miatt egyes részletkérdések futólagos elbírálásban részesültek, illetve homályban maradtak. E rövid dolgozat célja: kitölteni az idő hiánya és a kutatás kiterjesztése folytán szinte szükségképpen támadt réseket és tökéletesíteni a következtetéseket. I. Az egyik félig megoldott kérdés volt a tényleges és természetes szaporodás között fennálló korreláció. Konstatáltuk, hogy a községeket a természetes szaporodás csökkenő rendje szerint csoportosítva következetesen csökken a vándorlási veszteség.-') Ebből arra lehetne következtetni, hogy kisebb természetes szaporodás meleltt nagyobb s viszont kedvezőbb belső gyarapodás mellett kisebb a népesség-konzerváló erő. A tetszetős számszerű összefüggés megállapításakor szóvátecoik azt, hogy a foglalkozásilag eltérő községek egyenlőtlen részesedése az egyes község-kategóriákban gátját állja a biztos következtetéseknek ; később azután szórványos, a szélsőségekre korlátozott, de foglalkozásilag már homogén községeket felölelő vizsgálatunk'1) nagyon valószínűvé tette ') Borsodvármegye népsz ko-fei. .Jogászélet Könyvtára 71. lázatos kimutatás. rodása 1920-tól Miskolc, 1931. r. Mis4 táb azt, hogy az összefüggést korántsem tisztázták a párhuzamosan csökkenő sorok. Nem szükséges közelebbről magyarázni azt, hogy az izmosabb iparral, bányászattal rendelkező községeknek a vonzóereje olyan tényező, amely sokszor a fogyatékos természetes szaporodást ellensúlyozza; közülük a legfejlettebb egységeknek, a legnagyobb népességvonzó centrumoknak a születési többlete rendszerint mérsékelt s gyarapodásuk mégis feltűnő (Bolyok, Sajóvárkony, Borsodnádasd, stb.). Az ilyen községek tényleges gyarapodásában a természetes szaporodás szerepe alárendelt, de legalább is másodrendű. Nyilván nem helyes összekeverni ezeket a helységeket azokkal a falvakkal, amelyekben a tényleges gyarapodásnak a színtjét többnyire kedvezően befolyásoló ipartelepek, bányatelepek hiányoznak; t. hát> amelyekben az aktív vándorlási merteg nem teszi már eleve illuzóriussá a természetes és tényleges gyarapodás korrelációját. Ha azokat a helységeket,4) amelyekben a bányászat s ipar-forgalom keresői az összes kereső lakosság 25%-át meghaladják,"') egyelőre figyelmen kívül hagyjuk és a természetes szaporodás csökkenő rendje szerint tagoljuk a többi 126 községet, akkor a foglalkozásilag már homogénnek tekinthető tömegből a következő felettébb érdekes és elgondolkoztató összefüggés olvasható ki: Természetes szaporodás 1920—1930 volt lélekszáma 1920 8.560 z agrárius jellegű községek tényleges természetes szaporodása 1920—1930 1930 10.510 1.950 1.875 15—20" o 34 54284 60.738 6.454 9.290 L0—15- o 43 52.702 56.206 3.504 6.577 10"/o-nál kisebb 39 42.702 43.740 773 3.162 Összesen: 126 158248 1709 79 12-681 20.904 Természetes 100 lélekre jutott 100-nak véve szaporodás természetes tényleges vándorlási a természetes 1920-1930 szaporodás kulünböaet szaporodást, volt a tényleges 20n/o-nál nagvobb 2190 22-78 +0-88 104 15—200/u 1713 1189 —524 70 10—15", o 12-48 6-65 —5-83 53 10" u-nál kisebb 740 1-81 —5-59 24 Összesen t 13-21 801 5-20 61 Gyökeresen más az eredmény! Iskolapéldája annak, hogy a logikailag szükséges differen') V. ö. Szerző i. m. 23—26. I. s) V. ö. Szerző i. m. 48—19. 1. *) Számszerint 51-et. ') V. ö. Szerző i. ni. 53—5(i. 1.