Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 3-5. szám - Néhány kérdés a magyar rádiójog köréből. A rádió-jog és a magánjog [1. r.]

32 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (48) Ha figyelembe vesszük a rádió intézmény berendezését, úgy látjuk is, hogy a posta a rádiónak éppen az utóbb említett tulajdonságára (művészi szórakoztatás) való tekintettel egy áthidaló megoldásként bekapcsolta a rádióba az ú. n. műsortársaságot, a Magyar Teleionhírmondó és Rádió R. T-.t. Ezzel a ténykedésével a posta mintegy igazolja azt, hogy célszerűségi okokból kényszerült bekapcsolni a rádió közigazgatási közintézményébe egy olyan valamit, ami feltétlenül kívül esik az államhatalom feladatkörén, de amelyet a rádiótól már technikailag sem lehet elválasztani. Egybevetve az eddigieket, megállapíthatjuk, hogy a rádióberendezés használatára feljogosított állampolgár és a posta (az állam) között fennálló jogviszony nagyon sok magánjogi elemet tartalmaz,'") helyesebben annak felépítésénél a rádiójog ismételten átlépett a magánjog területére, azonban .ez mégsem karakterizálja annyira a jogviszonyt, hogy annak magánjogi szerződési jellegét kimondhatnánk. Ezt az elvet vallják a rádiójog irodalmának hazai képviselői is11) és pedig úgyszólván az összes kultúrnemzetek jogi felfogásával megegyezően.12) A rádió működése és a magánfél részéről való igénybevétele, helyesebben az a jogviszony, mely köztük (t. i. az állam és a rádióengedélyes) fennáll, inkább csak látszatra magánjogi, mert valójában közszolgálat.15) Mindenütt kihangsúlyozva állapítják meg a rádiójog művelői, hogy a rádió vevő (vagy esetleg adó) berendezés tulajdonosa és a posta (mint az állam egyik szerve) között létrejövő jogviszony nem magánjogi szerződés, hanem közjogi (közigazgatási jogi) jogviszony, mely az engedélyezés közjogi cselekvényében valósul meg és amelynek alapja az állam fenntartott jogának az állampolgár részére való engedélyezése. Ezekből a megállapításokból pedig jogosan következtethetünk arra, hogy a rádió közigazgatási közintézmény és ez a közigazgatási jogi íróknál már kifejezésre is jut.14) Minthogy tehát a rádió monopolizált jellegű éppen úgy, mint a posta, távíró, pénzverde stb., így a posta és az állampolgár között létrejövő jogviszonyt nem lehet magánjogi szerződéses alapra visszavevaló kibocsátásuk.. . bajáknak forrásává válnék." Itt tehát láthatólag célszerűségi okok játszanak közre abban, hogy nem a magánjog keretei érvényesülnek, a jogi szabályozásnál. M) Ezért mondja ki Eeiehe (,,Funkreeiht"), hogy az előfizető és a posta közt magánjogi előfizetői viszony jön létre. (Hollós i. m. 158. 1.) ") Glázer i. m. 25. 1. és Hollós i. m. 32., 42., 157. és 158. 1. Hollós ugyan idézett munkájának 31. lapján távirókényszerröl, szerződési kényszerről beszélj ami nincs teljesen összhangban általános elvi megállapításaival. A hangsúly nála mindenesetre inkább kényszer szón van. ,:) Némi eltérést mutatnak ugyan az egyes nemzeti rádiójogok, így pl. az angol rádiójog szerint az engedély egy évvel meghosszabbítottnak tekintendő, ha az engedélyes kellő időben le nem mond. Ez pedig nem más, mint szerzödésmeghosszabbítás! (Hollós i. m. 45. 1.) Tehát itt is, ott is felüti fejét a magánjogi vonás. •J Ennek a franciák által felépített elméletnek Tomesányi ad hangot idézett müvében (113. L) M) (Pl. Márffy i. m. 50—52. L ") Márffy i. m. 54. L zetnünk,1 ) — mint azt már fentebb is kifejezésre juttattuk, — vagyis nem lehet a jogviszonyt minden vonatkozásban magánjogi elbírálás alá vonni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy különösen azon tekintetekben, ahol annak szüksége mutatkozik, ne lehetne magánjogi alapokra térnünk és annak szempontjait is érvényre juttatnunk a közigazgatási jog kereteiben. Ez áll annál inkább is, mert a nyilvánjogi és a magánjogi viszonyok kombinálódása a gyakorlati életben igen sokszor előforduló jelenség, mely azonban épen bonyolult szerkezeténél fogva az elbíráláskor igen óvatos elemzést kíván meg a gyakorlati jogász részéről." ) Sokszor pedig a joggyakorlat a magánjogi intézményekhez hasonló, de azoktól jogi jellegre nézve elütő intézményeket úgy fejleszti ki, mint azok nyilvánjogi párdarabjait.,;) Ez természetesen már meg oldása a két jogterület határvonalán álló és épen ezért bonyolult szerkezetű intézmények kérdésének. Ha tehát a rádió-engedélyokirat nem magánjogi szerződés, így az engedélyes és az állam (ill. a posta) között fennálló jogviszony közjogi (közigazgatási jogi) jellegű, akkor minden kétséget kizáróan adva vannak ezen jogviszony keretében felmerülő jogi kérdések elbírálásának nyilvánjogi alapelvei, amelyek az engedélyes és az állam közötti jogviszonyban nem zárják ki, — mert nem is zárhatják ki --, a magánjogi elvek érvényesülését ott -s olyan mértékben, ahol és ahogy azt a jogrend úgy az egyes, mint a köz érdekében megkívánja. Bortnyik Lajos dr. (Folyt, köv.) ") Tomesányi i. m. 115. ]. ") Tomesányi i. m, 116. 1. 10G9KADÉMI9 Kollokviumok és alapvizsgálatok. A kollokviumok a miskolci ev. jogakadémián, az 1930—31. tanév második felében, 1931. évi május hó 28-tól bezárólag május hó 30-ig lesznek. A leckekönyveknek az aláíratása ugyanezen időben történik. A leckekönyvek dékáni láttamozása 1931 június hó 1-től 15-ig lesz. Ugyanezen időben adatnak ki a távozási- és végbizonyítványok ís. A júniusi alapvizsgálatok 1931. június 1-től bezárólag június hó 13-ig tartanak. A vizsga iránt benyújtandó kérvények beadásának utolsó napja 1931. május hó 28-ika. Ezen kérvények felszerelendők a leckekönyvvel és esetleg egyéb okmányokkal (pl. tiszti orvosi igazolvány stb.) is. Kezelési illetékre a kérvényhez 1 pengő mellékelendő. A vizsgadíj 40 pengő. Aki a vizsgára jelentkezik, de arról indokolás nélkül elmarad, vizsgadíját elveszti és abban a félévben többé vizsgára nem jelentkezhetik. Tulajdonos a miskolci ev. jogakadémia. A lap kiadását intézi Bortnyik Lajos. Telefon: 10—64. Postatakarékpénztári csekkszámla száma 38.256. Nyomatott Ifj. Ludvig és Janovits könyvnyomdájában, Miskolcon