Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - Molnár Kálmán Magyar Közjoga [Könyvismertetés]

Hetedik évfolyam. MISKOLCI Miskolc, január—február. JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER július is augusztus kivételével. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadémia, Miskolc, Horthy Míklóstér FELELŐS SZERKESZTŐ : DR SZTEHLO ZOLTÁN ELŐFIZETÉSI DIJJ Egész évre 7 pengő, félévre 3*50 pengő. Egyes szám ára í' — pengő. TARTALOM: Zsedényi Béla d,r., jogakadémiai ny. t. (tanár, egye­temi mu tanár: Molnár Kálmán Magyar Közjoga. — Hacker Emin dr., jograkad. ny_ ,r. tanáii, egyetemi m. tanár: Ujabb krataititeojk a !bümöziési hiaj,liaim áfcöröM&ie tekintetéiben. — Szívós B.'da dr.: KUIIY\ u'u uui. — Könyvszemle: Bruckner Győző dr.: vitéz Nagy Iván dr.: A 'nemzetiségi törvény a nwigyar pa.rCaimenit elfött 1861—1868. — Hacker Ervin, dir.: SaőYőstsy Oszikár dr.: Magyar ibörtöniiigy. — Hacker Ervin dr.: Max Romige: Kriegs- toraid Industriegpionage. — Jog­akadémia hírei. — Hírek. Molnár Kálmán Magyar Közjoga Üjabb magyar közjogi irodalmunk módszertani kérdéseivel a tudományos irodalomban egyedül Cse­key István dr. „Nagy Ernő és a magyar közjogírás új iránya" című értekezése foglalkozott.1) Csekey eb­ben a tanulmányában kimerítő és értékelő tárgyalás ajá.v>szi Nagy Ernő jogdogmatikai módszerét, be­•-•fí^^1'háttérként mögé ^ízt a fő-hadaimat, „amely a közjogot megtisztította a történeti, a politikai és böl­cseleti sallang októl"2) s amely Németországban ment végbe, de kimutatja egyben azt is, hogy a magyar közjogban, történeti alkotmányról lévén szó, siker a dogmatikai módszer alapján is „csak a történeti hát­tér odavonásával" volt elérhető.3) Legújabb közjog­írásunk tárgyalásánál pedig megállapítja, hogy a dogmatikai módszer „nem merülhet ki a törvényszö­vegek puszta elemzésében", sőt mai közjogunk jog­dogmatikai módszerében már egyenesen kiegészítésre és tökéletesítésre szorul s „szüksége lesz a dolgok di­namikus szemléletére, amely nem elégszik meg azzal, hogy az alkotmányjogi intézményeknek csak a jogi természetét állapítsa meg, hanem arra törekszik, hogy kimutassa a bennük ható s a hátuk mögött rejlő politikai és történeti erőket", mert „csak ezzel a mód­szerrel fog sikerülni az intézmények értelmével és céljával azoknak lényegét is teljesen feltárni a köz­jogi megismerés számára."4) De ha Csekey megállapításai helytállnak, akkor az új magyar közjogírásra, legalább is módszertani­lag, teljesen új utak várnak. A jogdogmatikai mód­szer, a történelmi háttér egyszerű „odavonásával", ma, a magyar közjog forrongó, vajúdó, nagy elvi problémákkal és reformokkal terhes korszakában, nem lehet kielégítő. Teljesen igaza van Csekeynek, ') Magyar Jogászegylet i Értekezések. Uj évfolyam. XVII. 80. f. Bpoat. Franklin Társ. 15)36. 14»—236. TI. !) U. o. 164. t ') II. o, 167. I 4) IJ. o. 195—96. 11 amidőn a dolgok dinamikus szemléletének a szüksé­gére mutat reá s épp e dinamikus szemlélés paran­csoló követelménye lesz a megfelelő, a megismerés céljából való helyes feltárás részére alkalmas, új módszertani irány. Mert módszertani szempontból kétségtelenül új a magyar közjogírásnak e kialakulásra váró vagy már kialakulófélben levő iránya. Új még akkor is, ha a jogdogmatikai alapot nem is hagyta el, sőt épp a leg­újabb közjogi anyag dinamikus szemlélésénél fogva, a preciz fogalmi meghatározásokra, a borotvaéles jogi konstrukciókra még sokkalta inkább szüksége van s e tekintetben nem visszafejlődésre, hanem nagymértékű tökéletesedésre vár tehát. Űj, mert amíg a történeti módszer felett győzelmes jogdog­matikai módszer kialakulásakor végeredményében mégis csak a közjognak a történelem, a politika s a bölcselet sallangjaitól való megszabadulását jelen­tette, az új irány e sallangokat, ha változott célokkal is, de épp a dinamikus szemlélés kedvéért, újra fel­veszi, sőt e sallangokat még kiegészíteni is kényte­len. Mert a magyar közjogírás végső célja, — akár a dinamikus szemlélés szükségszerűsége, akár peda­gógiai vagy egyéb szempontok befolyásolják is mód­szertanát, — a tudományok egyetemes nagy erköl­csi céljával egybehangzóan csakis a magyar közjog anyagának teljes és megismerésre alkalmas feltá­rása lehet. Ez a feltárás azonban a magyar közjog mai helyzetére vonatkozólag, megfelelő történelmi, poli­tikai, bölcseleti és nemzetközi jogi fogalmak és kér­dések bekapcsolása nélkül el sem képzelhető. A történelmi háttér ismertetése a jogfolytonos­ság megszakadása s „az alkotmányos főhatalmak gyakorlásában beállott akadályok elhárításá és az alkotmányosság helyreállítása",5) mint kitűzött cé­lok következtében, a magyar közjog legfontosabb kérdéseinél egyszerű „odavonással" ma már ki nem merülhet s alkotmányunk történelmi jellegének, a történelmi alkotmányban s a szent korona mindent átfogó tanában rejlő erőnek erősebb kihangsúlyo­zása vált szükségszerűvé. Néhány politikai kérdés és alapfogalom elkerülhetetlen ismertetését részint az egyetemi tantervbeosztás, mely a politikát a magyar közjog mögé, az utolsó egyetemi évre szorítja le, ré­szint pedig az utolsó évtizedben bekövetkezett köz­jogi reformok helyes megvilágítása indokolja. Ez utóbbiak, de különösen a mai „provizórikus" alkot­mány egész jogszerűsége pedig a jogbölcselet terü­•) L. az 1920. L t. I. k. 13. L mlaMását,, Neroaet gyűlési Irományok.

Next

/
Thumbnails
Contents