Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)
1930 / 5. szám - A kisebbségi panaszjog reformja
8 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (68) deklődik, hogy: mi lett a sorsa kérvényének, úgy csak azt a feleletet kapja, „hogy a Tanács által ilyen esetekre előírt eljárás szerint kezeltetik",*') mert a titkárság nincs felhatalmazva, hogy a panaszosnak ügyére vonatkozó pontos és hivatalos felvilágosításokat (renseignements précis et officiels) adjon. Ezt annál kevésbé is teheti, mert a Főtitkárnak az elfogadhatóságra vonatkozó álláspontja ellen a bepanaszolt állam kifogást emelhet, amikor is a két véleményt a Főtitkár köteles a Tanács elnöke elé terjeszteni, aki két tanácstaggal vizsgálat alá veszi a kérdést ; ha az ő döntésükkel sincs azonban a bepanaszolt állam megelégedve, úgy még módja van magához a Tanácshoz is felebbezni azáltal, hogy kérheti a kérdésnek a Tanács legközelebbi ülésszakán való napirendre tűzését. (1923 szeptember 5-i határozat.) Ha az elfogadhatóság ellen a bepanaszolt állam kifogást nem emel, úgy három héten belül nyilatkoznia kell, hogy kíván-e megjegyzéseket tenni, amiket két hónapon belül viszont el kell juttatnia a Főtitkárhoz. E választ, beérkezése után a petícióval együtt azonnal megküldik a Tanács valamennyi tagjának, s ugyanekkor a „kisebbségi osztály" igazgató egy levél kíséretében külön is megküldi a kérdéses okmányokat a Tanács hivatalban lévő elnökének, figyelmeztetve őt, hogy két tanácstagot kell kijelölnie, akik vele együtt haladéktalanul (sans délai) megkezdjék az ügy kivizsgálását. Amint (aussitót) az elnök megnevezi a két társát, a „kisebbségi osztály" igazgatója rögtön érintkezésbe lép velük, akikből így megalakul a „hármas bizottság". A Comité de T>ois tagjai tehát valójában, mint a Tanács megbízottjai szerepelnek (pour ainsi dire comme mandataires de tous leurs collégues au Conseil) s így kötelezettségük természetesen a legtárgyilagosabban (dans un esprit objectif) eljárni a vizsgálat lefolytatásában. „Ezért" lehet csak a bizottság tagjainak a fentebb ismertetett megszorításokkal kijelölni a tanácstagokat. Az egy-egy petíció kivizsgálására kijelölt hármas bizottságok rendesen (généralement) a tanácsi ülésszakok alatt60) jönnek össze. Számukra a „kisebbségi osztály" a „Jogi osztállyal" (Section juridiqúe) karöltve rendesen a jogi- és ténykérdésről előterjesztést készít (un exposé écrit), melynek alapján elindulhatnak véleményük kialakításában. Látható tehát, hogy milyen fontos szerepe van a kisebbségi osztály tisztviselői karának, milyen elsőrangú érdekek fűződnek ahhoz, hogy az osztály élén ki áll, milyen a tisztviselői kar nemzeti összetétele, s hogy ne csak száraz bürokratákként, hanem valóban nagy élet- s szakismerettel rendelkező emberekként töltsék be fontos és magasztos tisztüket!- Az osztály tagjai ugyanis továbbra is rendelkezésükre állanak a „hármas bizottságnak", sőt a Tanács többi tagjainak is, hogy számukra megszerezzék az összes még szükségesnek mutatkozó felvilágosításokat, (pour leur procurer toute information supplémentaire qu'ils ponrraint désirer). A Tanács összes tagjainak ugyanis ") „... le petition est traitée confonnément a la proeódure prescritfi par le Conseil pour les cas (le ce genie ..." *•) Tekintettel azonbaji arra, hogy a tanácsülések alatt a tanácstagok a napirenden szereplő tárgyakkal is már nagyon, le vannak kötve, előfordult, hogy a petíciók letáiigyalására máskor is (entre les sessions) összejöttek, ép aaért, hogy „ezeknek a nagyon kényes és a leglelkiismeretesebb előkészítést igénylő ügyeknek" éppen a viták részletekbe menő és elhúzódó volta következtében, több időt szentelhessenek. módjuk van, amennyiben érdekli őket (s'ils y portent un intérét spécial), tájékozódni a Főtitkár útján az egyes petícióknak a „hármas bizottság" előtt való sorsáról is, sőt esetleg (éventuellement) a bizottsághoz eljuttatni saját megjegyzéseiket (observations), akár hivatalosan, akár félhivatalosan. A „hármas bizottság" tehát meglehetős tájékozódással bír már első formális ülésén is, mert hisz — amint a Főtitkár összefoglalása magadicsérőleg mondja: a bizottsági munka egy igen jelentékeny előkészítő munkálat alapján (basée sur un travail préparatoire trés considerable) indul meg, kivéve természetesen a különösen sürgős eseteket. Maguk ezek a kisebbségi bizottságok zárt üléseken tanácskoznak, amelyekről — sajnos —, rendes jegyzőkönyvet sem szgktak vezetni. Minden egyes bizottság különben saját maga állapítja meg tárgyalási rendjét.6') A kisebbségi (Comité de minorités) vagy hármas bizottság előkészítő munkájában tehát a legteljesebb szabadságot élvezi,6S) nincs kötve semmiféle szabályzat által, sőt személyi összetételében folyton változván, még a „precedensek" sem kötik meg kezüket. A bizottság mindenekelőtt mérlegelés tárgyává teheti az ügy kisebb vagy nagyobb fontosságát és többé vagy kevésbé általános jelentőségét; számításba veheti az érdekelt kormánynak többé vagy kevésbé megértő magatartását (1' attitűdé plus ou moins conciliante) az illető kisebbség kérései iránt, de viszont a kérdéses kisebbség tagjainak loyalitását is (l'attitude plus ou moins loyale); sőt az is lehet a véleménye, hogy előzőleg a kérvényezőnek ki kellett^ volna használni mindazokat a lehetőségeket, melyek révén módja nyílott volna panaszát elintéztetni saját államának hatóságaival, az illetékes közigazgatási vagy bírósági instanciák útján.69) Ezenkívül a bizottság tagjai érintkezésbe léphetnek az érdekelt kormánnyal, akár hogy tisztázzanak bizonyos kétes vagy félremagyarázható részleteket, akár pedig, hogy barátságosan felhívják a figyelmét olyan pontokra, melyekben magatartását (álláspontját) annál is inkább előnyös volna megváltoztatni, mert enélkül a bizottság tagjai felfogása szerint fel kellene rájuk hívni a Tanács figyelmét;7") akár általánosságban, akár egyes részletekre vonatkozóan a bizottság tagjai sok esetben kiegészítő felvilágosításokat (informations supplémentaires) is szoktak még kérni az illető kormánytól; néhány esetben a felvilágosítás-kérést összekapcsolták olyanféle sugalmazással (suggestions), hogy pl az illető kormány halassza el bizonyos intézkedéseit (suorsoie á certaines mesures), melyekkel fait accompli-t teremthetne, mielőtt a bizottságnak egyáltalában módja nyílnék a kérdésről nyilatkozni, vagy hogy a kormány leg") „Les réunions de Comité sont tenues eu séance privée, sans procés-verbal forniel . Chaque Comité adopte librement sa propre prooédure." *) „. .. ses membres sont libres d 'apprécier de leur mieux tous les éléments de 1'affaire qu'ils ont été appelée á examiner." w) „... le pétitionnaire aurait dű recourir aux autoritás administratives ou judiciairee du pays avant de s'adresser a la Société des Nations." ™) »• • • Pour exercer auprés de ee gouvernement une action amicale, afin de 1 'induire á modifier son attitűdé sur un point qui, á défant d 'une telle solution, sembleriat aux membres du Comité mériter d'étre sigmalé á l'attention du Conseil."