Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 9-10. szám

8 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (Í28) megsebesüllek kezelése, a kikötőben tartózkodó ten­gerészek helyzetének javítása a tengeri kereskedelmi hajókon alkalmazott tisztek minimális képzettségét előíró szabályok bevezetése a tengeri hatalmak mind­egyike részéről, mint egy későbbi Konferenciának anyaga tárgyaltattak. Az „Ajánlások" nem lesznek törvénybe iktatva, hanem a Tagállamok kormányai az ide vonatkozó in­tézkedésekről a Nemzetek Szövetsége Főtitkárát értesíti. A Munkaügyi Konferencia 1919—1929. években tartott összesen 13 ülésszakán 33 Ajánlást fogadott el, leszámítva az 1906. évi berni Egyezmény elfoga­dását javasló Ajánlást. Az Ajánlások tárgyai közül felemlítjük a: lépfene elleni védekezés, a nők és gyer­mekek védelme ólommérgezés ellen, a nők, gyerme­kek és fiatalkorúak mezőgazdasági éjjeli munkája, munkanélküliség, a munkaidő korlátozása a halászati iparban és a belhajózásban stb. Az Igazgatótanács Ellenőrzi a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal mű­ködését, kinevezi igazgatóját, megállapítja a Konfe­rencia napirendjét, szerepe van a ratifikált Egyez­mény be nem tartása esetén. Az Igazgatótanács ál­lapítja meg a Szervezet költségvetését. A Nemzet­közi Munkaügyi Szervezet költségvetési előirányzata az 1931. évre a Népszövetség költségvetési főbizott­sága által készített s a Közgyűlés elé terjesztendő határozati javaslat szerint 8,661.652 sweizi frank, kereken 9.5 millió pengő, amiből Magyarország (Mol­nár Kálmán: Magyar Közjog I. 347. o.) cca 8 ezred­részt vagyis mintegy 80 ezer pengőt kénytelen vi­selni. Az Igazgatótanács rendszerint évenként négy­szer ülésezik. Az Igazgatótanács 24 személyből áll, melyből 12 kormányképviselő 6—6 munkaadó-, illetve munkás­képviselő. A kormányképviselők közül 8-at a legna­gyobb jelentőséggel bíró ipari államok képviselőiből neveznek meg, mint jelenleg Németország, Kanada, Nagybritannia, Belgium, India, Franciaország, Ja­pán és Olaszország. A többi tagok a Konferencián választatnak meg. A fenmaradó 4 kormányképvise­lőt a Konferencián jelenlévő kormánykiküldöttek, az érdekképviseletieket pedig a munkaadó, illetve mun­kásdelegátusok választják meg maguk közül. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Székhelye Genf. A Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet kebelében hasonló hatásköre van, mint a Nem­zetek Szövetségében a Főtitkárságnak. Igazgatója Albert Thomas v. francia miniszter, helyettese H. B. Butler, ki az angol munkaügyi minisztérium főtiszt­viselője volt. A Hivatalnak cca 380 főből álló sze­mélyzete van, akik 34 különböző nemzetiséghez tar­toznak és nyilvános pályázat útján vétetnek fel. Nem kormánymegbízottak. Hivatalos nyelve az angol és francia, de haszná­latosak a spanyol, német és olasz, sőt más nyelvek is. Hatáskörébe főleg a következők tartoznak: 1. Az Igazgatótanács és a Konferencia napirend­jének előkészítése és a határozatok végrehajtásának biztosítása. 2. Tudományos kutatásokat végez közgazdasági és szociális kérdésekben. 3. Állandó kapcsolatot tart fenn a munkáskérdé­sekkel foglalkozó intézményekkel, a szociális mozgal­makkal összefüggő mindennemű híranyagot össze­gyűjti és tájékozottságát az érdekelt intézmények részére hasznosítja. 4. Kimutatást készít havonként az egyes orszá­gok részéről történt Egyezményratifikációk állá­sáról. 5. Több folyóiratot (Bulletin officiel a N. M. H. hivatalos lapja, megjelenik évenként négyszer: Re­vue internationale du Travail, Informations sociales, Chronique de la securité industrielle) és egyéb kiad­mányt (Documents de la Conference, Etudes et Do­cuments stb.) szerkeszt, amelyek népjóléti kérdése­ket taglalnak. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal belső közigaz­gatási beosztása a fenti felosztásnak megfelelően: diplomáciai, tudományos kutatási, hírszolgálati s köz­igazgatási csoport, mely utolsó a hivatal belső admi­nistrációját is végzi. Az igazgatót működésében a Kabinet támogatja. Megemlítésre méltó még a Nemzetközi Munka­ügyi Hivatal könyvtára, mely szociális és munka­védelmi kérdésekkel foglalkozó műveket tartalmaz s egyben a világ legnagyobb gyűjteménye. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (B. I. T. Bu­reau International du Travail) háromemeletes palo­tája 1927-ben Genfben a Route de Sausanne és a genfi tó között a város középpontjától mintegy tíz percnyire épült a botanikai Konservatorium szom­szédságában és a Hivatal közvetlen szomszédságában fog felépülni a Népszövetség palotája is, mely ez idő szerint a városban ideiglenesen van elhelyezve. A palota modern stílben épült és nagy érdeklő­déssel keresik fel a Genfben megforduló érdekessé­gei miatt. Ezek közé tartozik főképen az is, hogy az épület a tagállamok által ajándékozott és főfoglalko­zásukat kifejező művészi alkotások díszítik, mint festmények, gobelinek, szobrok stb. A főbejárat előtt Schweiz adománya, két allegorikus női kőszobor ga­lambbal, illetve pálmaággal, mint az igazság és. a Béke szimbólumai foglalnak helyet. Az előcsarnok­ban a bejárattal szemben mozaikból kirakott s tég­lából falat építő férfialak körül a trianoni békeszer­ződésnek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet felállí­tásáról rendelkező XIII. pontja van négy különféle nyelven megörökítve. Ugyanitt van Pekka Halonen finn festőnek 1925-ben festett gyönyörű és óriási festménye a finn favágókról, továbbá Belgiumnak a munkát megszemélyesítő bronz szobrai. Az emeletre vezető feljárót a legkülönbözőbb német iparágakat szemléltető színes üvegen keresztül beszűrődő nap­fény világítja meg. Az előcsarnokból nyílik a főterem bejárata, melynek a bíbirtapétától szabadon maradt falait egy óriási olajfestmény, ezzel szemben pedig ugyanilyen nagyságú gobelin takarja. Van még két tanácsterem, melyek közül az „A" jelzésűben van a magyar állam ajándéka is Nyilasy munkából hazatérő kapást ábrá­zoló olajfestménye, úgyszintén Pietro Chiesa (1917— 1923) Terra Fecondita-ja. A „B" jelzésű teremben külön említésre méltó E. Chicharro (Róma 1901) ál­tal eszményien megfestett szobrász-atelier. Az emeleteken a titkári hivatalok és a személy­zet szobái vannak. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatalt működésében nemzetközi Bizottságok támogatják, melyek külön­böző rendeltetéssel alakultak. Ilyenek: A Tengerhajózási kérdésekkel foglalkozó Bizott­ság (1920).

Next

/
Thumbnails
Contents