Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 9-10. szám

4 MISKOLCI JOGÁSZÉLET aránylag csekély részvétel a büntetendő cselekményben ; a jogsértés vagy veszélyeztetés csekély volta, amennyiben a körülmény egyszersmind a tettes kisebb bűnösségére mutat; a tett megbánása, töredelmes beismerés, a kár elhárítására vagy jóvátételére irányzott törekvés, feddhetetlen viselkedés a tett után az elévülést megközelítő idő alatt. Vámbéry (Tankönyv II. k. 148. 1.) helyesli, hogy a magyar Btk. nem sorolja fel a szúlyosító és enyhítő körülményeket, mert „a priori alig lehetséges a tettessel és a tettel összefüggő körülményeknek a bűnösség mértékére enyhítőleg vagy súlyosítólag ható természetét megállapítani". Azután ugyanaz a körülmény az eset és a tettes egyéni sajátosságához vonatkoztatva hol enyhítő, hol súlyosító, hol közömbös lehet. így pl. a büntetlen előélet mást jelent a fiatal, mint a tisztességben megőszült vádlottnál; különböző megítélésben kell részesülnie a kár csekély voltának, ha pusztán objektív véletlen, mintha a tettes elhatározásának következménye stb. Nézzük már most, hogy a bírói gyakorlat miképpen értékeli az egyes súlyosító és enyhítő körülményeket, különös tekintettel a Ktbtk. 50. és 51. •§§-ban felsoroltakra. A Btk. 89. §. szövegezéséből is következik, hogy csak a bűnösség fokára befolyással bíró súlyosító és enyhítő körülményeket kell a büntetés kiszabásánál figyelembe venni. A vádlott bűnösségétől független körülmények a büntetés mértékére nem. gyakorolhatnak befolyást. így a Curia emberölésnél mellőzi a tábla ítéletéből azt az enyhítő körülményt, hogy a vádlott attól a leánytól, akit szeretett, eltiltatott és emiatt elkeseredett volt, mert ez a körülmény semmi befolyással sem volt arra, hogy vádlott egy olyan embert, akinek e körülmény előidézésére mi befolyása sem volt, aljas pénzvágyból életétől megfossza, így ez a körülmény a bűnösség fokával nem hozható oksági viszonyba. (K. II. 8637/1928.) A bírói gyakorlatból leszürődött általános szabály továbbá az is, hogy maguk az egyes tényálladéki elemek s a törvényes minősítő körülmények súlyosító és enyhítő körülmények nem lehetnek. így nem tekinti a gyakorlat enyhítő körülménynek gyermekölésnél a szégyenérzetet és izgalmat, párbajnál a társadalmi kényszert, a Btk. 281. §-a szerint minősített emberölésnél az erős felindulást; az erős felindulásnak a bűnösség, mértékére jellemző, az átlagostól eltérő jelentékenyen nagyobb fokát már igen. Szolg. Szab. ált. való mellőzésének büntette esetében a legfelsőbb honvéd törvényszék enyhítő körülménynek vette, hogy vádlott a sértett kihívó magaviselete folytán keletkezett heves felindulásában hagyta ma^át a tettre (alárendelt arculütésére) ragadtatni. (P. I. 413/27—3.) A kegyetlenség nem súlyosító a temetői lopásnál (Btk. 336. §. 2. p.) ; a honvédbírósági gyakorlatban a katonai őr által elkövetett bűntetteknél nem súlyosító az őrállás fontosságában megnyilvánuló körülmény, mert az a vádlott terhére betudott veszély méltánylásában már benfoglaltatik. 1. A Ktbtk. 50. §. 1. pontja súlyosító körülménynek tekinti az ismétlést és visszaesést. így a bírói gyakorlat is, amennyiben a visszaesés nem minősítő körülmény (mint pl. a lopásnál), de tíz év előtti lopás (minthogy ez már nem minősítő) a körülményekhez képest már lehet súlyosító. A halmazatot a hadbíróság általában súlyosítónak tekinti s bizonyos esetekben a polgári büntető bíróság is. így a legfelsőbb honvéd törvényszék: P. I. 133/24. miskolci honvéd törvényszék: IV. Hb. 136/26. Nemzetrágalmazásnál a Curia súlyosítónak tekintette a többszörös halmazatot (B. I. 7220/1924.) A büntetett előélet is súlyosító, mégpedig nemcsak akkor, ha hasonló rúgón alapuló bűncselekmény miatt történt az elítéltetés, hanem az előző esetek jelentősége megfelelően mérlegelendő. (C. 2016/919.) Súlyosító, ha a cselekmény elkövetésekor ugyanolyan bűncselekmény miatt bűnvádi eljárás volt folyamatban, melynek során utóbb a vádlott el is ítéltetett. (Curia B. IV. 4486/1918.) Szökésnél súlyosító, hogy vádlott ugyanezen bűntett miatt büntetve volt. (Legf. h. tsz. P. I. 52/24.) Nem súlyosító, hogy a vádlott párbaj vétsége miatt volt büntetve, mert az egészen más természetű vétség és büntetése tisztességes szabadságvesztés. (C. 4996/1902.) 2. Gyilkosságnál súlyosító, hogy vádlott ok nélkül egy csendes, nyugodt, őt szerető, gondozó nőt pusztított el, abból az erkölcstelen, aljas célból, hogy mást tehessen ágyasává. (Curia: B. I. 259/1921. Büntetőjog Tára LXXIII. k. 216. 1.) Gyilkosságnál súlyosító a bűnös szerelmi viszony és a férj jogos felháborodását megtorolni célzó bosszú, mint aljas indok. (B. IV. 1626/1920.) 3. A fiatalok elcsábítása is súlyosító a gyakorlat szerint s a professzorok tervezeteibe is bevétetett. De nemcsak a „büntetendő" cselekményre csábítás, hanem az erkölcstelen életre csábítás is súlyosító, ha az áldozat fiatalkorú. így a Curia kerítésnél súlyosító körülménynek vette, hogy vádlott egy alig 16 éves, romlatlan fiatalkorú leányt akart az erkölcsi romlás fertőjébe rántani (B. I. 7838/1927.) 4. Gyilkosságnál súlyosító, hogy vádlott nagy kitartást tanúsított az ölés eltökélésében és véghezvitelében (Curia B. IV. 1626/1920.) Gyilkosságnál ugyancsak súlyosít a brutális kegyetlenség. (C. 4955/1914.) Sajtó útján elkövetet szemérem elleni vétségnél súlyosító a fajtalanság durvasága. (B. I. 2852/1917.) Szökésnél súlyosító a hosszabb távollét által okozott kár és az abban megnyilvánult érettebb megfontolás. (Legf. h. tsz. P. I. 80/25.) Hasonlóan: P. II. 327/22. 5. Szemérem elleni vétségnél súlyosító a fajtalan és szeméremsértő kitételek és leírások halmozottsága (C. B. I. 1914/1926.) 6. Emberölésnél súlyosító az ölés utáni lelki romlottságra mutató magatartás. (C. 3583/1914.) E súlyosító körülmények legnagyobb részéből a bűnös egyéniségére lehet következtetni. A Ktbtk. 51. §-ában felsorolt enyhítő körülmények túlnyomó része szintén a bírói gyakorlatban gyökerezik. 1. Az 51. §. 1. pontja a húsz éven aluli kort veszi enyhítőnek, továbbá az aggkort (70 éven felül). A Curia gyakorlata szerint általában húsz éves koron túl a fiatal kor nem enyhítő körülménv (C. 1608/1900.). Ellenkező: 21-22 éves kor enyhítő (C. 135/1899.). Szökésnél a húsz éven aluli kor enyhítő. (Misk. honv. tsz. Hb. 282/22.) Viszont az élemedett kor egyes bűncselekményeknél nem enyhít, sőt súlyosít: így erőszakos nemi közösülésnél súlvosító, hogy az élemedett horú vádlottat nemi szenvedélyek már nem zaklathatták. (C: B. L 259/1921.) 2. Az alacsony értelmi és erkölcsi fejlettség, általában az alacsony műveltség enyhítő. De ha az