Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)
1930 / 9-10. szám
(123) MISKOLCI JOGASZÉLET 3 hallgatására — az irodalom feladata, melynek megoldásánál figyelembe veendő a törvény értékelése, a kor szociál etikai felfogása és a bírói gyakorlat. Angyal eme felsorolás-ellenes nézetével szemben némileg ellentmondó az a körülmény, hogy az általa szerkesztett, a magyar büntető törvénykönyv általános részét tartalmazó előadói tervezet 85. §-a a következőképpen van szövegezve: „A büntetések kiszabásánál a bűnösség fokára befolyással bíró súlyosító és enyhítő körülményeken kívül figyelembe veendők a bűntettes egyénisége, értelmi és erkölcsi állapota, életviszonyai;a cselekmény célja, indító okai és következményei és a bűntettesnek a cselekmény elkövetése után tanúsított magaviselete." E §. a súlyosító és enyhítő körülményeken kívül, tehát azoktól megkülönböztetve rendel figyelembe venni bizonyos körülményeket, amelyek pedig nem egyebek, mint a súlyosító és enyhítő körülmények alapjai, útmutatások arra nézve, hogy hol keresse a bíró a súlyosbító és enyhítő körülményeket, miket vegyen figyelembe azok értékelésénél, — s a felsorolás itt is csak hiányos lehet. Finkey szerint (Tankönyv 363. 1.) súlyosító körülménynek tekintendő általában minden oly körülmény, mely a felmerült esetben vagy alanyilag vagy tárgyilag nagyobbnak tünteti fel a tettes bűnösségét, súlyosabbnak a jogsérelmet, közvetlenebbnek s nagyobbnak a veszélyt, mely a cselekményből egyesekre, a társadalomra vagy az államra hárulhatott. Enyhítő körülmény pedig minden olyan jelenség vagy mozzanat, mely a tettes alanyi bűnösségét enyhébb színben tünteti fel, vagy a cselekményt tárgyi szempontból kisebbíti. Finkey Angyal felfogásával szemben azt a nézetet vallja, hogy a felsorolás ellen felhozott indokokat a tapasztalat megcáfolja. Szerinte éppen az hozza zavarba a bírót s az eredményezi az állandó ingadozásokat a bírói gyakorlatban, ha a törvény példaszerűleg sem tájékoztatja a bíróságot az ő (a törvényhozó) felfogásáról. E felfogás kitűnik Finkey professzornak előadói tervezetéből is, melynek 108. §-a értelmében enyhítő körülménynek tekintendő különösen: a kifogástalan előélet; az erkölcsileg és társadalmilag menthető indító ok, így a jogos felháborodás, a cselekmény megengedett volta felőli jóhiszemű tévedés; a súlyos kényszerhelyzet; a más által való kényszerítés vagy csábítás; a kisebb károkozás, holott könnyen nagyobb is lett volna előidézhető; az őszinte megbánás és az okozott kár jóvátétele vagy erre való komoly törekvés. A 107. §. szerint súlyosító körülmények különösen: a munkakerülő életmód; az erkölcsileg és társadalmilag elítélendő indító ok, így a gyűlölködés, kegyetlenség, rombolási vágy, nyerészkedési vágy; a különös erkölcsi és jogi kötelességek durva megsértése ; a hosszab ideig tartó előre megfontolás és a tervszerű előkészítés; a mások, különösen fiatalok elcsábítása a bűnelkövetésre ; a szükség nélkül nagyobb károkozás, embertelen (cinikus) magaviselet a bűnelkövetés után, a bűnismétléssel vagy folytatással fenyegetőzés vagy kérkedés. Az enyhítő körülmények közül az erkölcsileg és társadalmilag menthető indító okot tartja a rendkívüli enyhítés alapfeltételnek, ami csak akkor foghat helyt, ha azon kívül más enyhítő körülmények is forognak fenn. (115. §.) Bernolák szintén a példaszerű felsorolás híve. Az ő tervezetének 71. §-a szerint súlyosító körülmények különösen: a csavargó és munkakerülő életmód, az aljas indító ok, az erkölcsi és jogi kötelességek durva megsértése, a gyermekek és fiatalkorúak elcsábítása, a cselekmény tervszerű előkészítése és hosszabb időn át történt megfontolása, a jogsértés vagy veszélyeztetés szándékosan előidézett nagysága, a cselekmény véghezvitelének durva módja, a tettesnek a cselekmény elkövetése után tanúsított közönyös és embertelen magatartása. A 72. §. értelmében enyhítő körülmények különösen : a kifogástalan életmód, az alacsony értelmi és erkölcsi fejlettség, a cselekmény elkövetésének erkölcsileg és társadalmilag menthető indoka, a tettesnek az a meggyőződése, hogy a cselekmény elkövetésére jogosítva volt, a kényszer-helyzet, az erős izgalom és felindulás, az a körülmény, hogy a cselekmény elkövetésére mások csábították, a jogsértés vagy veszélyeztetés tudatosan csekély mértéke, az őszinte megbánás, az okozott kár jóvátétele vagy az arra irányuló komoly igyekvés. A 74. §. teret enged a minima non curat praetor elv alkalmazására, amennyiben kivételesen enyhe esetekben — aminő a, tettes gyengeemejűsége, a cselekményre rábírás eredménytelensége, a cselekmény erkölcsileg és társadalmilag menthető indító oka, vagy elenyészően csekély súlya stb. a kir. ügyészség a vádemelést mellőzheti s a bíróság a büntetés alkalmazásától eltekinthet. Az Edvi-Illés-féle tervezet 109. §-a szerint súlyosító körülmények különösen: csavargó és munkakerülő életmód, büntetett előélet; a tett érett megfontolása és előkészítése, a tett elkövetése másokkal szövetségben, nyereségvágy és más aljas indítóokok, a tettben megnyilatkozó szemérmetlenség és különös durvaság; gyermek és fiatalkorú felbujtása és felhasználása ; a jogsértés vagy veszélyeztetés nagysága, amennyiben e körülmény egyszersmind a tettes nagyobb bűnösségére mutat; az okozott kárnak a sértett viszonyaihoz mért nagysága, amennyiben a tettes ezt tudatosan idézte elő. A 110. §. szerint enyhítő körülmények különösen : a feddhetetlen életmód; a belátóképesség és az akarat gyengesége, a tizennyolc—huszonegy évek közötti életkor és az aggkor; szorult vagyoni helyzet, izgatottság, a kínálkozó alkalom és az a körülmény, hogy a tettest a cselekményre valaki rávette;