Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 9-10. szám

Hatodik évfolyam. 9—10. szám. Miskolc, 1930 november—december. MISKOLCI JOGASZELET JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER július és augusztus kivételével. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadémia, Miskolc, Városháztér FELELŐS SZERKESZTŐ : DR* PUTNOKI BÉLA ügyvéd, jogakadémiai m. tanár ELŐFIZETÉSI Dl J: Egész évre 7 pengő, félévre 3'50 pengő. Egyes szám ára í' — pengő. TARTALOM: Tornán Kálmán dr., miskolci ügyvéd: Súlyosító és enyhítő körülmények az új katonai büntető törvénykönyvben. — Mátyus Viktor dr.: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet. — Tengerics Ernő: Az u. D. alkalmatlan kísérlet kérdéséhez. — JOGAKADÉMIA HÍREI. — HÍREK. Súlyosító és enyhítő körülmények az új katonai büntető törvénykönyvben (1930: II. t. c. 50., 51. §.) Az 1855. évi január 15-én kelt császári nyilt paranccsal kihirdetett s máig is hatályban lévő katonai büntetőtörvény helyébe 1931 február 1-én az 1930. évi II. törvénycikk „a katonai büntetőtörvénykönyvről" (Ktbtk.) lép életbe. A törvény megkülönböztet közönséges bűncselekményeket és katonai bűntetteket, illetve vétségeket. Általános szabály az, hogy ezentúl a katonai büntetőbíráskodás alá tartozó egyénekre is a közönséges büntetőtörvényeket (Btk.,Kbtk. és melléktörvényei) kell alkalmazni a közönséges és katonai bűncselekményekre egyaránt, amennyiben a Ktbtk. mást nem rendel. A törvény első része a Btk. általános részét egészíti ki, illetve módosítja egyes rendelkezéseit a katonai szempontoknak megfelelően, a második része pedig, mint különös rész az egyes katonai büntettek és vétségek tényálladékait s büntetési tételeit tartalmazza. Nem érdemi, de törvényszerkesztési szempontból egyik érdekes eltérése a Ktbtk.-nek a Btk. általános részétől az a körülmény, hogy a Ktbtk.-ben a büntetés kiszabásánál figyelembe veendő súlyosító és enyhítő körülmények exemplificative fel vannak sorolva,holott a Btk. - a 89.§-nak azon rendelkezésével, hogy „a büntetések kiszabásánál figyelembe veendők a bűnösség fokára befolyással bíró súlyosító és enyhítő körülmények" — hallgatólag teljesen a bírói gyakorlatra bízza azoknak értékelését. A Btk. 89. §-a, — mint általános rendelkezés — természetesen a katonai büntetőbíráskodásban is érvényes, csupán kibővíti ezt a §-t a Ktbtk. a súlyosító és enyhítő körülményeknek példázó felsorolásával, mely az első rész VII. fejezetében a beszámítást kizáró, súlyosító vagy enyhítő okok cím alatt az 50. és 51. §-ban található. A törvény tehát a „beszámítással" kapcsolatban rendelkezik a súlyosító és enyhítő körülményekről s ez-, zél lényegében Ugyanazt fejezi ki, amit a Btk. 89. §-a, hogy t. i. a Ktbtk. is csupán a bűnösség fokára befogással bíró súlyosító és enyhítő körülményeket kívánja figyelembe venni. A súlyosító körülmények fenforgása ugyanis a cselekmény súlyosabb, az enyhítő körülmények fenforgása pedig a cselekmény enyhébb „beszámítását" eredményezi, illetve — amint a törvényfejezet címe mondja — a beszámítást súlyosítja vagy enyhíti. Az 50. §. értelmében súlyosító körülmények különösen: 1. az ismétlés és a visszaesés, 2. az erkölcsileg és társadalmilag elítélendő indító ok, 3. másnak, főleg fiatal egyénnek elcsábítása a bűneikövetésre vagy a följebbvalónak részvétele az alattosnak bűncselekményében, 4. az érett megfontolás és tervszerű előkészítés vagy az elkövetésben megnyilvánult konokság vagy különös durvaság, 5. a jogsértésnek vagy veszélyeztetésnek szándékosan előidézett nagysága, 6. a véghezvitel után tanúsított közönyös és embertelen magatartás. 51. §. Enyhítő körülmények különösen: 1. a húsz éven aluli vagy a hetven évet meghaladó életkor, 2. az alacsony- értelmi és erkölcsi fejlettség, 3. a feddhetetlen előélet, 4. az erkölcsileg és társadalmilag menthető indító ok, 5. az a körülmény, hogy a cselekmény mások csábítására vagy oly egyén utasításái-a követtetett el, akinek a tettes engedelmességgel tartozik, vagy akitől függ, 6. az öntudatnak vagy elmetehetségnek a beszámíthatóságot ki nem záró zavara, feltéve, hogy ezt a cselekmény elkövetője nem a véghezvitelre irányuló célzattal idézte elő, továbbá az erős felindulás, 7. a különösen kedvező alkalom, 8. a nyomasztó anyagi viszonyok, 9. a jogsértésnek vagy veszélyeztetésnek tudatosan okozott csekély volta, habár nagyobbnak előidézésére az alkalom megvolt, 10. a súlyos kényszerhelyzet, 11. az őszinte megbánás, valamint a tett következményeinek elhárítására és jóvátételére törekvés, 12. katonai bűntett vagy katonai vétség esetében az, hogy elkövetője az állásának vagy szolgálatának megszegett kötelességei tekintetében még kellően kioktatva nem volt. Vizsgáljuk most ezen példaszerű felsorolás elméleti alapját és azt, hogy az egyes súlyosító és enyhítő