Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)
1930 / 7-8. szám - Sztehlo János dr. jogakadémiai magántanár halála
20 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (120) sültság megjelölését tartalmazó lepecsételt levélen ugyanaz a jelige álljon, mint a pályamű címlapján. 6. A felsorolt teltételeknek meg nem felelő, vagy a kitűzött határidő után beadott pályamüvek pályázatra nem bocsáttatnak, illetőleg nem jutalmaztatnak. 7. A kar a pályadíjat az aránylag legjobb pályaműnek csak az esetben adja ki, ha az magábanvéve is méltó a jutalomra. Ha két olyan pálymü találtatnék, melynek mindegyike magábanvéve is méltó a jutalomra, a kar közöttük megosztja a pályadíjat. 8. A pályadíjat rendszerint csak egy dolgozó nyerheti el; társszerzők nem nyerhetnek jutalmat. 9. A benyújtott pályamüvek nem adatnak vissza, hanem a kar levéltárában helyeztetnek el. 10. A pályamű a szerző tulajdona marad, aki azt szabadon kiadhatja. Ha azonban pályamű kiadása alkalmával a pályázatra, illetőleg jutalmazásra hivatkozik, köteles a bírálatokat egész terjedelmükben a dolgozat mellett kinyomatni. A pályatételek kidolgozásában az egyes szaktanárok szívcsen szolgálnak felvilágosítással. Egy-egy pályanyertes munka jutalomdíja 80 pengő. Bruchru r Győző dr., a jog- és államtudományi kar dékánja. HÍREK Sztehlo János dr. jogakadémiai magántanár halála Súlyos csapás érte a felvidéki magyarságot és az ősi eperjesi Kollégiumot dr. Sztehlo Jánosnak, az eperjesi Ügyvédi Kamara utolsó elnökének és a hontalanná lett eperjesi ev. jogakadémia volt magántanárának Miskolezon. folyó évi augusztus 'hó 16-án történt elhunytával. A megboldogult nagy tudásával, puritán jellemével, önzetlen fáradozásával, hazájához és egyházához való törhetetlen ragaszkodásával megbecsülhetetlen szolgálatokat tett az ősi Kollégiumnak, a felvidéki magyarságnak és hazájának egyaránt. 18914Ő1 több évtizeden keresztül, mint a kollégiumi számvizsgáló bizottság tagja, később mint a kollégium igazgató-választmányának tagja és a kollégiumi pénzügyi bizottság elnöke, 1915—16-tól kezdve pedig mint helyettes, illetve másod kollégiumi felügyelő és 1891-től kezdve mint a tételes jogi speciálkollégiumok magántanára, de úgy is mint a jogtudományi államvizsgáiéi bizottság kültagja,,példaadó buzgalommal és önzetlenséggel látta el ezen önként vállalt, nehéz és felelősségteljes feladatokat. D? kiváló szerepet töltött be Eperjes város és az egész Felvidék társadalmában is. Mint az eperjesi Ügyvédi Kamarának 30 éven át buzgó titkára, majd utóbb utolsó elnöke volt, ki közmegelégedéssel töltötte be igazán nehéz fel; datát. A miskolci ev. jogakadémia a megboldogultnak az ősi egységes eperjesi Kollégium és a jogakadémia érdekében kifejtett mjnes és odaadó, évtizedes munkássága és érdemeire való tekintettel rendkívüli kari ülésben emlékezett meg az elhunytról és hálás kegyelete jeléül érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg és tolmácsolta őszinte részvétét az elhunyt özvegyének és fiának, dr. Sztehlo Zoltán jogakadémiai ny. r. tanárnak. A kar tagjai pedig testületileg vettek részt a végtisztességen és koszorút helyeztek a jogakadémia nevében az elhunyt ravatalára. A megüresedett tanszékek betöltése a jogakadémián A Surányi-Unger Tivadar dr. szegedi egyetemi tanárrá történt meghívásával, illetve kinevezésével megüresedett magyar kereskedelmi- és váltójogi, polgári törvénykezési jogi tanszék betöltésére folyó évi szeptember hó 6-án ült össze a választóbizottság Cíeduly Henrik püspök elnöklete alatt. A választóbizottság, mely egyrészről a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület és a jogakadémia, másrészről pedig Miskolc thjf. város képviselőiből állott, a magyar kereskedelmi- és váltójog-, polgári törvénykezési jogi tanszékre ifj. dr. Haendel Vihnos-t választotta meg nyilvános rendkívüli tanárrá. Ifj. Haendel Vilmos dr. megválasztott professzor egyetemi tanulmányait a m. kir. debreceni Tisza István tudományegyetemen végezte, majd a bécsi, utóbb pedig a berlini egyetemen folytatott 1—1 éven át jogi tanulmányokat és ismételten pályadíjat nyert. így a bécsi Kollégium Hungaricumban egy alapítványos hellyel, majd egy belföldi és egy külföldi tanulmányi ösztöndíjjal is kitüntette a vallás- és közoktatásügyi minisztérium. Tudományos cikkei közül különösen kiemelendő a ,,Modern magánjogi elméletek, különös tekintettel a szovjet polgári törvénykönyvre" című nagyobb tanulmánya. Irt azonkívül még több cikket és tanulmányt is. Mint kiváló végzettségű és képesítésű jogászt a debreceni m. kir. ítélőtáblához egyenesen jegyzőként nevezték ki és kiváló nyelvtudása, szakismeretei és elméleti képzettsége bírósági szolgálatában is a legnagyobb elismerést szerezték meg számára. Az ugyancsak üresedésben lévő magyar magánjog-, osztrák jog-, bányajogi tanszékre pedig a tiszai ág. hitv.. ev. egyházkerület elnöksége, a pártfogóság 1919 február 14-én 12. sz. a. kelt határozata alapján, dr. Zelenlta István salgótarjáni szolgabírót nevezte ki nyilvános rendkívüli tanárrá. A kinevezett professzor tanulmányait a budapesti kir. m. Pázmány Péter tudományegyetemen végezte kitűnő sikerrel, majd közigazgatási szolgálatba lépve Salgótarjánban lett szolgabíró. Élénk tevékenységet fejtett ki az egyházi életben is, mint a nógrádi ev. egyházmegyei törvényszék jegyzője. Már az egyetemen kivált kitűnő magánjogi készültségével és érzékével, különösen a Szladits professzor szemináriumában mutatott be jeles dolgozatokat. Irodalmilag is működött már és igen értékes a „Szegődményes földek jogi természete" című tanulmánya. Mindkét professzor még e félévben elfoglalja állását és megkezdi előadásait. Tulajdonos a miskolci ev. jogakadémia. A lap kiadását intézi Bortnyik Lajos. Telefon: 10—64. Postatakarékpénztári csekkszámla száma 38.256. Nyomatott Ifj. Ludvig és Janovits könyvnyomdájában, Miskolcon