Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 7-8. szám - Kisebbségi panaszjog reformja

(UJ) MISKOLCI JOGÁSZÉLEI IJ az Á. N. Bíróság elé, akár egy vitás pont ügyében való jogi szakvéleményének kikérése, akár pedig egy esetleges végső döntés meghozatala formájában.117) Union Internationale des AssocU ations pour la Société des Nations A Nemzetek Szövetsége nagy gondolatának propagálására és népszerűsítésére még 1913 őszén megalakult a Népszövetségi Ligák Uniója, mely első évi közgyűlésétől kezdve,"") immár több mint tíz éven át, állandóan elsőrangú tribünje volt a kisebbségek fokozottabb védelméért harcoló társadalmi szervezeteknek. Az Unió Főtanácsa (Conseil Général) 1921 októberében Bécsben tartott ülésén Kisebbségi Állandó Bizottságot is választott, mely azután az 1922 június 3—7-én Prágában ülésező VI. közgyűlés elé bizonyos elég általánosságban mozgó javaslatokkallu>) állott. Ezek közül a II. a szerződésszegések eseteit a hágai Bíróság elé javasolta utalni, sőt szankciókat is sürgetett, amennyiben valamelyik állam nem veszi figyelembe a bíróság rendelkezését; a IV. pedig egy állandó Állandó Kisebbségi Bizottság kiküldését kéri, mely helyszíni kiszállások alpján tegyen jelentést a Tanácsnak a kisebbségi panaszok meritumáról. Sokkal konkrétebben formulázta meg javaslatát a kisebbségi panaszok mikénti elintézésére vonatkozóan Wlassics Gyula báró, a közigazgatási bíróság elnöke, aki nagyértékű tanulmány keretében12") kívánta az aktorátus megadását a Sövetség összes tagállamai, valamint a területi autonómiával rendelkező kisebbségek önkormányzati szervei, esetleg nagy gazdasági, kulturális vagy egyházi közösségei számára; az eljárásánál pedig azt a reformot tartotta szükségesnek, hogy a petíciók ügyében a hágai Bíróság, illetőleg annak egy külön, szakértőkből álló „kisebbségi tanácsa" (chambre spéciale) döntsön. E javaslatokat az 1922. október 21-iki budapesti főtanácsi ülésen terjesztette elő Wlassics báró, a Magyar Külügyi Társaság1") nevében, amelyik kiváló szervezetünk azóta is állandóan napirenden tartja az Unióban e problémát s egész sor javaslatával, az első sorokban halad állandóan a kisebbségek jogvédelmének kiterjesztése terén. Miután az osztrák dr. Kunz, a balti orosz báró Heyking s maga az elnöklő Sir W. Dickinson is pártolólag szólaltak fel, un all(. Fragen, . . . die sich iiuf die Deutung und die AnwCTdung der Minderheitsvertráge beziehen, durch dán Rat an den Internationalen Gerichtshof übenviesen Wérden, ebensowohl um ien beratendes Gutachten Bber die strittigen Punkte, wie om eine endgültige Lösung zo erhalten. (I. m. 10. o.) "») Brüsszel, 1919 december 1-3. (V. ö. Th. Euyssen: L'Union des Associations pour la S. D. N. et les Minorités Nationales „Les Minorités Nationales", Bulletin de 1'Union, 1928. No. 1.) 1M) „ . . . de déférer tout cas de non-observation á la barre de la Cour perraanente de Justiee Internationale, de recueillir 1' avis de la Cour sur le cas proposé, et, au cas oü un Etat négligerait de tenir compte de cet avis, lo Conseil piopose a la S. D. N. les mesures qu'il estimé susceptibles d' assurer 1'observation des traités." (II. határozat, közzétéve Bulletin No. 4., 1922.) Wlassics: Indítványom a Népszövetségi Ligák Nemzetközi Szövetsége főtanácsának Budapesten tartott ülésén. (Magyar Jogi Szemle, 1922.) U. a. franciául: Kelet Népe (1922. évf.). 12>) A Magyar Külügyi Társaság elnöke Apponyi Albert gróf, Ügyvezető-alelnöke Eöttevényi Olivér, helyettese Horváth Jenő. Az Unió magyar csoportja nemzeti kisebbségi bizottságának elnöke Lukács György, alelnöke Zichy Ernő gróf, előadója vitéz Nagy Iván. a javaslatot az Unió kisebbségi bizottsága elé utalták.122) E bizottság Baselben 1923 februárjában és Zürichben ugyanezen év áprilisában tartott előkészítő tanácskozásai alapján a június 23—27-i VII. bécsi közgyűlés elé több határozati javaslatot terjesztett. Ezek szerint íelkérik a Nemzetek Szövetségét, hogy: az a tény, hogy egy kisebbség, vagy annak egy tagja panasszal fordul a Tanácshoz, ne tekintessék az illető állammal szemben való illoyalitásnak, (ne poura jamais, en soi, étre considéré comme une acte de déloyanté) [II.] ; egy véleményező kisebbségi Commission permanente szerveztessék a Tanács mellé [III.] ; ha a felek közötti e'lentétet a Tanács ki nem egyenlítheti, utalja az ügyet az Á. N. Bíróság elé, melynek véleményét egyébként is minden vonatkozó jogi kérdésben kérje ki [IV.J ; a Wlassics-féle tervezet értelmében állapíttassék meg az aktorátus és a tárgyalás legyen kontradiktorius [V.]."') Az Unió jogi bizottsága elé rövidesen újabb magyar javaslat érkezett. Az 1924 április 5—6-iki bécsi ülésen terjesztette elő Magyary Géza, a néhai kiváló perjogász, procedúra-tervezetét124) Kunz dr., melynek tárgyalására egy albizottságot küldtek ki. Az Unió VIII. közgyűlésére (1924. június 27—július 2. Lyonban) ez az albizottság ki is dolgozott ennek alapján egy tervezetet, melyet azonban nem tárgyaltak le, hanem egy a jogi s a kisebbségi bizottság tagjaiból alakított yegyes albizottság elé utaltak; s itt mindössze megsürgették12"') a hágai bíróság igénybevételét a petíciók elintézésénél. Ez a vegyes albizottság még ugyanezen év október 15-én Londonban tartott ülést, melyen egy egészen új terve°») Bulletin No. 6. de l'Union. (Bruxelles, 1922, 26—28. 1.) la) V. 1. Le Conseil de la Société des Nations devra se considérer comme valablement saisi des plaintes ou pétitions au sujet d' infractions aux stipulatious relatives á la protection des minorités, émanant: a) de tout État membre de la Société des Nations; 6) des organes représentatifs des territoires autonomes, existant couformémeut aur lois de l'État; c) des organes représentatifs supérieurs des confessions religieuses, des intéréts économiques ou de la vie intellectuelle des minorités reeomius par 1 'État. Dans les deux derniers cas, la partié n'est autorisée á s'adresser aux organes internationaux qu'aprés avoir épuisé tous les remédes que lui assuro lo droit de 1 'État auquel elle ressortit. Le Conseil sera compétent pour apprécier, á la majorité des voix, si le plaignant rentre effectivement dans une des catégories ci-dessus. Les Conseil devra égalemcnt se eonsidére-r comme valablement saisi de toute plainte d'autre provenance, quand elle aura été lecunmiandée par la Commission de trois membres désignée par le Président du Conseil ou par la Commission permanente de Minorités. 2. — Des la réception d'une plainte, le Conseil devra statuer sur sa recevabilité. Dans un délai de six mois, il devra, dans l'affirmative, statuer sur le fond. 3. — Toutes les phases de la procédure sont contradictoires. 4. — Le Conseil sera tenu de preserire des 1 'introduction d 'uuo plainte, des mesures eonservatoires de nature á éviter qu'aucun préjudice irréparable ne sóit causé. Béglement de procédure relatíve á la protection des minorités. Projet présenté á l'Union . . . par la Magyar Külügyi Társaság. Élaboré par Géza de Magyary. (Budapest, 1923, Hellasnyomda, 12. 1. lí5) I. határozat: „ . . . recourir a la Cour Permanente pour obteuir son avis consultatif dans toutes les plaintes importautes concernaut les infraetions aux traités de Minorités qui sont présentées sous une forme précise concréte et documentée. (Hiutiéme Assemblée et Scssion du Conseil Général. Bruxelles, 1924; 96. 1.)