Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 7-8. szám - Beszámoló az Augustana Confessio négyszázados ünnepéről

b MISKOLCI JOGÁSZÉLET 20. A salzburgi evangélikus emigránsok bevonulása Augsburgba, miután hitük miatt 1731-ben otthonukból a salzburgi püspök kiüldözte őket. — 21. Az evangélikus egyházi zene. Adam Gumpelzhaimer, St. Anna híres kántora. — 22. Az evangélikus Missió. •— 23. Az evangélikus tudomány. — 24. Az evangélikus szeretetmunka. ,— 25. Az Augustana Coníessio hitvallói. Miután e történeti felvonulás ünnepi menete a késő esti órákban újra az Ulrich-templomhoz ért, kezdetét vette a meghirdetett nagy ünnepi hitvallástétel. Az Ulrich-templom lépcsőinél emelt szónoki emelvényt Dr. Bachmann titkos tanácsos foglalta el s szavai, amelyek a hangszórók erősítésén keresztül jutottak el a százezerre menő tömeghez, azt a gondolatot fejtették ki, hogy e nagy demonstratív ünnepi menetet egy gondolat, a hitért való küzdelem tartotta össze. E mellett a hit mellett kell, — folytatta a szónok, — tántoríthatatlanul kitartanunk. A mai életben az első látszatra úgy tűnik fel e hit, mintha el akarná terelni, el akarná fordítani az embereket a mindennapi élet feladatairól. A krisztusi hit, az igazi hit azonban összeköti az emberi lélekben az eget és a földet, mert teljes erővel a mindennapi feladatok lelkiismeretes elvégzésére utal s e mellett mégis fel tud emelni a földi élet fölé. Utána Dr. Wurm, egyházi felügyelő-elnök, majd Anthes, augsburgi lelkipásztor beszélt s határvonalat vonva a kényelmes, lanyha keresztyénség és a valódi krisztusi hit között, amely küzdeni és harcolni is tud, — mint ahogy elődeink, a hitvallás megalkotói és védelmezői is harcolni s küzdeni tudtak 1530-ban, — arra intett, hogy e nehéz napokban a legszívósabb kitartásra van szükség. Anthes beszéde után újra felharsantak a kürtök s ötszáz kürtös fújta és százezer ember énekelte levett kalappal Luther énekét. A nagy népünnepély, amelynek ünnepi jellegét a példás rend, komolyság s méltóság is kiemelte, ezzel ért véget. A Confessio Augustana négyszázados évfordulójának hivatalos ünnepségeit, a hitvallás felolvasásásának évfordulóján, tehát június 25-én és annak előestéjén a német egyházszövetség, mint hivatalos és illetékes szerv, rendezte s ennek megfelelőleg erre a napra nyert meghirdetést a német egyházszövetség egyházi nagygyűlése, a Kirehentag is. Az egyházszövetségi tanács üléseit azonban már a népünnepélyt követő napon, június hó 23-án megnyitotta. Az egyházszövetségi tanács ( Kirchenbundesrath) ugyanis az egyházkormányzat szerve a német egyházszövetségben, amely minden fontos, közös kérdésben határozni hivatott, az egyházi nagygyűlés (Kirehentag) pedig az egyház legfőbb képviselete. Az egyházszövetségtanács és a nagygyűlés együtt a német egyházszövetség törvényhozó szervei. Az egyházszövetség tanácsa a 28 német egyetemes egyház (Landeskirche) legfőbb egyházkormányzati és végrehajtó szerveinek elnökeiből és alelnökeiből alakul s összesen 56 tagja van, míg a nagygyűlésbe az egyes egyetemes egyházak nagyrészt választott képviselőket küldenek s e gyűlés 210 tagot számlál.10) Az egyházszövetségi tanács első ülését az augsu) A ném«t ev. Kirehentag, vagyis a német ev. egyházszövetség nagygyűlése háromévenként, végrehajtóbizottsága pedig évente háromszor ülésezik. Az ideit megelőző II. Kirehentag J027. június 17-én ülésezett Königsbergben. burgi városházán Dr. Veit, a bajorországi ev. egyház felügyelő-elnöke nyitotta meg s e gyűlésen a tagok csaknem teljes számmal, mintegy 50-en voltak jelen. — A szövetségi tanács napirendjén a Németországon kívüli evangélikus egyházak gondozása és a kitérések kérdése szerepelt. A tanács a kitérések azonnali szabályozása mellett foglalt állást az összes német egyházakra vonatkozólag s letárgyalta az egyházszövetség háromévi költségvetését. Másnap, azaz június hó 24-én, az ev. egyházi segélyakcióra szervezett európai központi végrehajtóbizotiság ült össze Dr. Joergensen, kopenhágai egyetemi tanár elnöklete alatt. E gyűlésen Dr. Bibelius, berlini Generalsuperintendens, világított reá igen megkapó szavakban és gondolatokban a protestantizmus jelenlegi németországi helyzetére. Rámutatott a gazdasági helyzet nyomasztó súlyára, amely az evangélikus egyházak cselekvési szabadságát Németországban ma már mindenütt igen szűk kereteK közé szorítja s beszélt a jelen politikai zűrzavaráról, amely mellett igen nehéz az egyháznak a pártokkal és csoportokkal szemben semlegességét megőriznie. Az egyház legfőbb célja, szerinte, az kell legyen, hogy a nép életével szoros kapcsolatban a keresztyén kultúra előfeltételeinek a megteremtésére s az evangéliumra alapított erkölcsre törekedjék. Végül a vallásellenes kulturális mozgalom előnyomulására mutatott reá, amely a német protestantizmust határozott védelmi állásba kényszeríti s mind jobban és inkább a harcos egyház szerepére szorítja. — Dr. Keller, genfi professzor ugyancsak osztotta felszólalásában Dibelius aggodalmait és a világprotestántizmus mai legfőbb feladatát abban a célban domborította ki, hogy a világias felfogás egyszersmind egy általános és erős keresztyén front szembeállítására is törekedjék. A német protestáns egyházi élet vezérei tehát, amint e példák is mutatják, igen súlyosnak ítélik a mai helyzetet s ma már minden alkalmat megragadnak, hogy szóval, tervvel és tettel építsék ki az egyház védelmi állásait. E súlyos helyzet átérzése csendült ki Dr. Veit szavaiból is, amidőn a Barfüsserkirchében tartott ünnepi beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: „Wach auf evangelische Christenheit, schame Dich nicht des Evangeliums, gib unerschrocken Zeugnis im Dienste Gottes. Im Leiden reift und reinigt er seine Diener, offenbart er die Kraft und Herrlichkeit des Glaubens, der die Welt überwindet." Érdekes és érdemes még a felemlítésre, hogy az Augustana-ünnepségek keretében folyt le a gyermekistentiszteletek és a vasárnapi iskolák tárgyában tartott országos ülés is. E gyűlésen Dr. Piersig brémai lelkész, a gyűlés elnöke, jelentésében kiemelte, hogy a gyermekistentiszteletek száma 1922-ig folytonosan emelkedőben volt, azóta azonban esik s ez az esés részint a sport, részint a születések csökkenésének, de nem kis mértékben a keresztyénellenes szervezetek azon eredményes törekvéseinek terhére írható, amellyel újabban a gyermekeket is megnyerni igyekeznek. Lélekemelő látványt nyujtottaK a gyermekistentiszteletek s ezek közt is elsősorban a Barfüsserkirchében lefolyt gyermekistentisztelet, amelyen kétezer felvirágozott gyermek vett részt. Az egyházszövetség Augustana-ünnepének hivatalos része a Barfüsserkirchében tartott megnyitó istentisztelet után a német egyházszövetség fogadó estélyével vette kezdetét, amely a Drei Mohren-