Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 7-8. szám - Beszámoló az Augustana Confessio négyszázados ünnepéről

(105) MISKOLCI JOGÁSZ1LET 5 ris dátumot megelőző vasárnapon, június hó 22-én zajlott le. De Augsburg városa már szombaton este is zászlódíszben s fényárban úszott. A városházát, az Ulrichtemplomot, a dómot s a város sok más szép régi épületét reflektorok világították meg s az emberek sűrű tömegben tolongtak a város hatalmas főütőerén, a Maximilianstrasse-n keresztül az Ulrichtemplom elé, ahol 500 kürt mélyéből csendültek s zúgtak bele az ünnepi estbe a reformáció korabeli régi protestáns egyházi énekek, a szerenád. A népünnepély napjának reggelén toronyzene és zenés ébresztő ébresztette a várost. Tornyai és patinás tetői a júniusi nap csillogó és forró sugaraiban fürödnek. Lobogó díszít minden házat, szőnyeg és virág erkélyt, ablakot. A Maximilianstrasse-n valóságos zászlótenger hullámzik a város s Bajorország színeiből. A vonatok szinte ötpercenkint ontják a tömeget a pályaudvar felől a város szíve felé s a nemzeti viseletek tarkasága színesre festi az utcákat és tereket. Csapatok, egyesületek, iskolák vonulnak fel Németország minden részéből, de leginkább Salzburg, Tirol, Hessen és Westfália van képviselve és sok svéd, amerikai és angol vegyül el közöttük. Az evangélikus templomokban, de a rendelkezésre álló nagyobb termekben, sőt itt-ott a szabadban is, egymást érik az egész délelőtt folyamán az ünnepi istentiszteletek s a Barfüsserkirchében, Augsburg legszebb régi evangélikus templomában, Németország legnevesebb ev. püspökei tartják a szentbeszédeket.°) Az 500 kürtös serege délfelé a városi színház elé vonul s ott ad az óriásivá nőtt tömegnek harsogó s impozáns térzenét. A történeti felvonulás, amely a külvárosban sorakozik fel, délután három órára ér a Maximillianstrasse-hoz. Utvonala ezen keresztül az Ulrichtemplomhoz, az ez előtt felállított dísztribün körül és a tágas Maximilianstrasse másik oldalán visszafelé, majd bejárva a város főútvonalait, végül ismét az Ulrichtemplomhoz vezet. Az útvonalon mindenütt tribünök s mögöttük több mint százezer ember. A Maximilianstrasse-n a tribünök hosszú sora áll, 40.000 férőhellyel és megtelve zsúfolásig. A dísztribünön a német evangélikus egyház összes püspökei, a német kormány képviselői és a külföldi ev. egyházak képviselői foglalnak helyet. A magyar ev. egyházat itt a miskolci ev. jogakadémia küldöttsége képviseli, Bruckner Győző dr. dékán, Szontagh Vilmos dr. és Zsedényi Béla dr. professzorok személyében. A tömeg feszült és izgatott várakozása percrőlpercre nő, amíg végre is, nem csekély késéssel, felharsannak a kürtök és a Maximilianstrasse tágas mélyéből kibontakozik a menet élén lovagló heroldcsapat. Utánuk színpompás, tarka, korhű és csillogó képek sorai követik egymást. 2000 ember, sok száz ló, kocsi és szekér, Augsburg múltjának ragyogó, pompás köntösében, gondos tudással, művészi ízléssel, jelenetekbe, képekbe s festői allegóriákba csoportosítva. A tömeg tetsző moraja fogadja Luthert, amint egyszerű paraszt szekerén s egy néhány híve által kísérve, Cajetán elé Augsburgba érkezik s utána mindjárt Cajetán pápai legátus bíborbaöltözött alakja tűnik fel, fényes papi kíséret közepén. Kalaplengetés és kitörő öröm fogadja /. Miksa császárt, *) E nap reggelén az egyik templomban a rendező bizottság felkérésére a magyar lelkipásztorok közül Seholtz Ödön főesperes tartott ünnepi istentiszteletet. Augsburg kedvencét, aki udvara által kísérve s középkori lovas pompába öltözött udvarhölgyei között díszes vadászmenet élén tartja bevonulását. Impozánsak a Fuggerek megrakott társzekerei, V. Károly császár bevonulása a választófejedelmek és birodalmi hercegek között, Gusztáv Adolf s kísérete és Tilly csapata, melyben kacagányos magyar daliák 13 felvonulnak. Megkapó és művészi képet nyújtanak a vallásbékék allegóriái és a salzburgi menekültek tarka csapata, díszes fogataikban az előkelő dámák, utánuk dunyhákkal, házifelszereléssel megrakott parasztszekerek, majd a rongyos mezítlábasok serege, maga előtt terelve teheneiket és aprómarháikat. A menetet a hitvallás hívőinek allegorizált serege zárja be. Fehérruhás leányok haladnak bibliával a kezükben két-két zászlótartó csatlós között s ruházatukban az egyes nemzetek öltözködésének jellegzetes ismérvei, a zászlókon az egyes nemzetek színei díszlenek. A magyar lobogók a csillagos amerikai lobogót követik s közöttük pártás magyar leányka lépked. Azt a 100 millió keresztyént allegorizálja a menet, akik hitükben ma szerte a világon az Augustana Confessio alapján állanak. A felvonulás késő estig tart. Kürtszó, csengő s csilingelő középkori tábori zene és a harsonák hangja csendül fel újra és újra, amint egyik jelenet a másikat követi. A Maximilianstrasse és az Ulrichtér a rég letűnt századok alakjaival sokasodik meg újra s megelevenedik Augsburg egész történelme. A nagy mult kilépett a sírból s üdvözli a jelent, amely felidézte, erőforrásként új életre hívta. A felvonulás nemcsak hatalmas méreteivel, hanem művészi tervezésében és kivitelében is megkapó volt. A rendezés nagy feladata Anthes, augsburgi lelkész kezében futott össze s a tervezés művészi munkáját Hillebrand építész végezte. A korhű öltözékek, felszerelések, fogatok s egyéb múzeális anyagok legnagyobb részben az augsburgi Maximilián-, a müncheni National- és a nürnbergi Germanische-Múzeum gyűjteményeiből kerültek ki. A nagy történelmi felvonulás a következő 25 csoportra, illetőleg képre volt tagolva : 1. Luther 1518 október 7-én kihallgatásra érkezik Cajetán bíboros elé. — 2. Cajetán bíboros, pápai legátus, megérkezése 1518-ban Augsburgba a birodalmi gyűlésre. 1— 3. I. Miksa császár és vadászkísérete. — 4. A kincses Augsburg. Az augsburgi kereskedelem és a Fuggerek szekerei. — 5. Augsburg művészi és humanistái. — 6. Az evangélium terjesztése. Az evangélikus röpiratok és könyvek nyomdája. — 7. Luther iratainak népszerűsége a nép között. — 8. V. Károly császár bevonulása Augsburgba a birodalmi gyűlésre 1530 június 15-én, a választófejedelmek és birodalmi hercegek között. — 9. A Confessio Augustana átadása az 1530 június 25-én tartott birodalmi gyűlésen. — 10. A Confessio Augustana megalkotói: Luther, Melanchton, Jonas, Spalatin. — 11. A St. Anna-gimnázium, a reformáció behatása alatt felállított magasabb iskola. — 12. A schmalkaldeni szövetség csapatai. — 13. Az 1548-i augsburgi Interim, amely alatt az evangélikus prédikáturok menekülésre kényszerültek. — 14. Az 1555. évi augsburgi vallásbéke allegóriája. — 15. Az 1629. évi Edictum Restitucionis. — 16. Gustav Adolf svéd király bevonulása Augsburgba 1632 április 24-én. — 17. Istentisztelet az Annahof-ban. — 18. Elias Holl, Augsburg nagy építőmestere. — 19. A westfáliai béke Augsburgban. (Allegória.) —