Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 7-8. szám - Beszámoló az Augustana Confessio négyszázados ünnepéről

(103) MISKOLCI JOGASZÉLET 3 hó 24-én folyt le a birodalmi ülés második tanácskozása. A hitvallás a protestáns választófejedelmek, Nürnberg és Reutlingen városai által aláírva már készen állott, az eznapi gyűlés azonban Campegio pápai legátus megbízólevelének a bemutatásával, ünnepélyes fogadásával és beszédével telt el s így a hitvallás bemutatására csak másnap, június hó 25-én, a birodalmi gyűlés harmadik napján kerülhetett sor. Ezt a gyűlést azonban a pápai követ s a katholikus vezetők befolyására már nem a városháza tanácstermében tartották meg, ahová mintegy 1000 ember fért be, hanem a püspöki palota (Frohnhof) kápolnájában, ahol csak mintegy 200 ember részére volt férőhely, hogy lehetőleg minél kevesebben hallhassák a hitvallás veszedelmes tételeit. Ezen a gyűlésen mutatta be a szász választófejedelem az Augustana Confessio kétnyelvű, német és latin szövegét a császárnak s olvasta fel kancellárja, Georg Brück a német szöveget oly érces hangon, hogy a nyitott ablakokon keresztül az udvaron tolongó tömeg is hallhassa.5) Az Augustana Confessionak a birodalmi gyűlésen történt felolvasásával az események a csúcspontra értek. Az ev. rendek, az új vallás híve nyilvános s fenséges hitvallást tettek általa a nagy világ, a történelem és a jövendő színe előtt. A császáf a hitvallást meghallgatta, átvette s kijelentette, hogy fölötte határozni fog. A birodalmi gyűlésen természetesen még ezek után is a hitvallás kérdése dominált. Tárgyalások s alkudozások folynak, melyeket a protestánsok részéről Melanchton vezet. Eközben pedig elkészül Dr. Eck János és Faber János cáfolata a hitvallásra, a Catholica Responsio vagy u. n. Confutatio, Melanchton pedig viszonválaszként szerkeszti meg hitvédelmét, a nagy Apológiát. A birodalmi gyűlésnek tehát még igen sok érdekes és nagyjelentőségű eseménye volt egészen a november hó 19-i záróülésig, melyen a császár sajnálkozva jelentette be, hogy a vallásügyek egyelőre még nem nyerhettek rendezést s hogy a hit egységének megóvása érdekében 1931 április hó 15-éig ad további meggondolási időt. Maga a nagy elvi jelentőségű esemény azonban, amely úgy a protestantizmus történetében, mint az egyetemes emberi szellemi élet történetében örök becsű értékkel bír és az új hit épülésének fundamentumává vált, mégis a hitvallásnak a birodalmi gyűlés színe előtt 1530 június 25-én történt felolvasása volt. Ez a magyarázata annak, hogy bárha e négyévszázados jubiláris év a maga teljes egészében ünnepe is úgy az ev. egyháznak, mint Augsburg városának s híven a történelem eseményeihez, a kisebb-nagyobb ünnepségek, előadássorozatok, a történelem eseményeinek korhű reprodukciói az év egész folyamán tartanak, a főünnepségek s a kegyeletes emlékezés nagy demonstrációi e nagy történeti dátum köré csoportosultak s két legkiemelkedőbb pontjuk a június hó 22-én rendezett népünnepély, az ezzel kapcsolatos történeti felvonulás s június hó 24-én, illetve 25-én lefolyt hivatalos négyévszázados ünnepély volt. A négyszázados jubiláris ünnepség természetesen egyszersmind Augsburg városának ünnepe is. Az ősi birodalmi város díszbe öltözött s alkalmat ta•) L. részletesen Bruekner i<3. m.-t. 11—20. 1. Iáit arra, hogy hajdani jelentőségét, csillogását-újra megvillogtassa s ma is sajátos s különös szépségeit az emlékezés ihletett s a szépségek iránt fogékonyabb légkörében mutassa be a világ előtt. Augsburg már a XV. század közepén DélNémetország szellemi, politikai és gazdasági életének forrpont ja s a szó szoros értelmében is valóságos nagyváros volt. Kereskedőinek gazdagsága és ügyessége a várost az európai pénzpiac egyik legjelentékenyebb középpontjává emelte s már is virágzó kereskedelmének Amerika felfedezése és Keletindiának a kereskedelembe való bekapcsolása világjelentőséget adott. A leggazdagabb augsburgi kereskedőcsalád, a Fuggerek pénze és hatalma országok sorsát irányította s e réven Augsburggal még hazánk is történeti kapcsolatokba került. Természetes tehát, hogy benne az új idők szelleme, a humanizmus és a renaissance is termékeny talajra talált s jelentősége a császárok figyelmét s kegyét is magára vonta. Különösen /. Miksa császár, a „lebensfrohe Fürst" időzött szívesen a város falai között. Kortársai emiatt gúnyolódva „Augsburg polgármesterének" nevezték el a császárt. Augsburg iránti rajongó szeretetéből azonban örökségként még unokájára, V. Károly császárra is hárult valami s nagyrészben ennek köszönhető talán, hogy a híres birodalmi gyűlést Augsburgba hirdette meg.6) Maga a reformáció tehát Augsburgban már valósággal kialakult közéletet s a kor szelleméhez mérten előrehaladott felvilágosítást talált. A város demokratikus érzelmű polgársága örömmel üdvözölte Luther tanait, sőt magát Luthert is táii: karokkal várta, amidőn röviddél fellépése után, 1518-ban, Cajetan bíboros előtt Augsburgban megjelent, bátran húzott újat a régi hit védelmére kelt pénz arisztokráciával, melynek a Fuggerek álltak az élén. buzdító s erős hátvédet nyújtott Melanchtonnak és társainak a neves birodalmi gyűlés alatt és a protestánsok táborában küzdött a megindult harcokban is A mai Augsburg, ha falai és tornyai között a rég letűnt korok történeti levegője szállja is meg a város palotái s templomai körül, régi bolthajtásai alatt, szép mesterművű kútjai előtt és a hatalmas Maximilianstrassen bolyongó idegent, mégsem a reformáció korának, hanem egy valamivel későbbi kornak az alkotása. A mai Augsburg a XVI. és XVII. század fordulópontjának a szülötte, amely a haldokló gótikának csak alig egy-két emlékét tudta megőrizni, szélesen elömlő kiterjedésében, széles és hatalmas méretű utcáival, tei'eivel azonban már az újkor nagyvárosának jellemző jeleit viseli magán. A mai Augsburg tehát a XVII. századbeli Augsburg köveit, emlékét, stílusát és szellemét őrzi tulajdonképpen, de hogy ennek őre és gondozója tudott maradni s már ekkor is lerázhatta magáról a kispolgári kereteket, már ekkor a nagyváros pompájában bontakozhatott ki, azt az előbbi korszakokban, a felfedezések, a humanizmus és a reformáció korszakában kivívott jelentőségének s nagyságának köszönheti. A mai Augsburg a német renaissance nagy építőmesterének, Elias Holl-nak a városa. Az ő művészi kezének simítása formálta ki Augsburgnak az összes többi ekorbeli német városoktól eltérő jellegzetességét és az ő művészi zsenialitása teremtette ") L. 400 Jahro Augsburger Konfession. Vom Goldenen Augsburg. Von Dr. Pius Dirr. Münchner Neueste Nachrichten. Nr. 167. 1930.