Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 7-8. szám - Beszámoló az Augustana Confessio négyszázados ünnepéről

ík ("évfolyam. szam. Miskolc, 1930 szeptember—október. MISKOLCI JOGASZELET JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER iuliui és augusztus kivételével Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadémia. Miskolc, Városháztér FELELŐS SZERKESZTŐ : DR- PUTNOKI BÉLA ügyvéd, jogakadémiai m. tanír ELŐFIZETÉSI Dl [: Egész évre 7 pengő, félévre 3"50 pengő. Egyes szám ára í' — pengő. TARTALOM: Zsedényi Béla <lr.. jogakadémiai ny. r. tanár, egyetemi m. tanár: Beszámoló az Augustana Confessio négyszázados ünnepéről. — vitéz Nagy Iván dr.: A kisebbségi panaszjog reformja (VT.) J HÍREI. — HLREK. JOGAKADÉMIA 'M3. Beszámoló az Augusfana Confessio négyszázados ünnepéről Azok közül az események közül, amelyekről iz evangélikus egyház évszázadról-évszázadra kegyelettel s ünnepi keretek között emlékezik meg, jelentőség tekintetében különösen három emelkedik ki. Az első Luther 95 tételének kiszegezése a wittenbergi vár.-nvplom kapujára 1517-ben, a második Luther híres hitvallása a császár és a wormsi birodalmi gyüiés előtt 1521-ben, a harmadik pedig az evangélikus fejedelmek és városok hitvallása Augsburgban 1530 július hó 25-én a birodalmi gyűlés előtt. Amíg azonban az első két esemény emléke tagadhatatlanul sokkal nagyobb népszerűségnek örvend, mint a harmadiké, jelentőségben ez utóbbi mégis felülmúlja azokat, mert hiszen ez az augsburgi nap s az Augustana Confessio mutatta meg, hogy most már a hit dolgában nemcsak egy vagy egyes többé-kevésbbé jelentékeny különvéleményről van szó, hanem immár egy közös evangélikus összakarat alakult ki s az igazság küzdelmes keresése egy közös hit egységét teremtette meg, amely az emberi lelkiismeretet Isten szavához köti s amelynek az a becsületes törekvése, hogy Istenhez, testvéreihez és a világhoz való viszonya a jövendőre megállapítást nyerjen. Nagyjában ez a gondolatmenet vonul végig a bajorországi ev. egyház felügyelő-elnökének (Kirchenprásident), Dr. Vez'í-nak azon soraiban, amelyekkel az Augustana Confessio négyszázados ünnepét üdvözölte.1) Az ágostai hitvallás e négyszázados ünnepének azonban nemcsak hitelvi, azaz theologiai szempontból van kiemelkedő jelentősége, hanem ama aktualitásánál fogva is, amelyet az egyetemes keresztyénség e megpróbáltatásokkal és veszélyekkel terhes időszakában a jelen minden energiákat gyűjtő, se') L. 400 Jahre Augsburger Konfession. Zum Geleit. Von Kirchenprüsident D, Veit. Münchner Neueste Nachrichten. Nr. 167. 1930. regszemlét tartó és a törhetetlen hit mellett újra vallást tevő keresztyén megmozdulásnak kölcsönöz. Talán nem is utolsó sorban ez volt egyik fő indító oka a speyeri birodalmi gyűlés négyszázados évfordulója alkalmából az elmúlt évben lefolyt demonstratív ünnepségnek is, mely e három, évszázadról-évszázadra visszatérő ünnepség közé egy negyediket is iktatott, hitelvi, de az egyetemes szellemi élet történelme szempontjából is a lelkiismeretnek a kényszer alól való felszabadulását és az új vallásos mozgalom keresztelő szertartását2) kívánván a speyeri birodalmi gyűlés dátumával megünnepelni. S miként a speyeri birodalmi gyűlés négyszázados évfordulójának az ünnepein is felhangzott mindenütt szinte vészharangként a vallásellenes irányzatok komoly és veszedelmes előretöréséről szóló beszámoló, hirdetve e vész elleni íemediumként az egész keresztyén front össze fogásának legsürgősebb szükségét, úgy az Augustana Confessio négyszázados évfordulójának az ünnepén is ez a rém kísértett s ez a hatalmas eszme bontogatta újra a szárnyait. Érdekes, hogy a német protestáns sajtó szinte aggódva őrködik azon, hogy az ünnepségek e sorozatából a másik keresztyén vallásfelekezet valahogy, — ha csak félreértésképen is, — maga ellen irányuló ált ki ne olvashasson. „Ha a protestantizmus öntudata a nyilvánosság előtt is megerősítést nyer, — írja az egyik legelterjedtebb bajor protestáns napilap, — úgy ez a mai időben, amely a könyörtelen harc ideje a hit összes javai ellen, csak nyereséget jelent. Az a tény önmagában, hogy a német nép nem egységes a hitben, még korántsem átok, sőt inkább a szellemi élet gazdagodását szolgálja; hiszen mind a két hitnek versengenie kell a hit és a szeretet ápolásában."3) Csakis ezeknek a körülményeknek az összejátszása és e valóban komoly aktuálitás vethet kellő fényt az augsburgi évforduló kiemelkedő jelentőségére s nyújthat megfelelő magyarázatot arra is, miért igyekezett nemcsak a bajor ev. egyház, hanem az egész német ev. egyházszövetség, kincses Augsburg városa s általában a német protestáns élet min:) L. Dókus Ernő ref. egyházkerületi fügondnok megnyitó beszédét a speyeri birodalmi gyűlés é\fovdu'óján tartott ünnepélyen. Emlékkönyv a magyarországi református és magyaror>zági ág. hitv. evangélikus keresztyén egyetemes egyházak által a speyeri birodalmi gyűlés négyszázados évfordulója alkalmából Budapesten, 1929. évi ápr. hó 21 én tartott országos jubileumi emlékünnepélyről. 29. 1. •) L. Zum 2ö. .Tuni. (Trb.) München-Augshurgér Abendzeitung. Nr. 167. ÁilSg. A. 1930.