Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 6. szám

JO MISKOLCI JOGÁSZÉLET (94) nyos mértékben jogi uralmat biztosít idegen dolgon s ezért erős dologjogi védelemben részesül. S éppen ennek érzékeltetése, már a- megjelölésben való szemléltetés végett, ezen intézményt elnevezhetnénk szegődményes haszonélvezetnek s azt a. jogot, amelyet, a; szegődményes földön a gazdasági cseléd élvez s amely jognak birtokosa szegődményes haszonélvezeti jognak. A .szegődményes haszonélvezet tulajdonságáról ezen tanulmány első felében előadottakhoz itt még annyit óhajtunk hozzáfűzni, hogy .a, szegődményes föld folyó terhei természetszerűleg a. gazdát terhelik, az át nem hárítható a cselédekre s végül, hogy a szeg3dményes haiszonélvezet nem lévén dologi jog, nem is telekkönyvezhető jog, arra zálogjog sem alapítható. A szegődményes haszonélvezet fennállása idején érvényesülő szabályait most már ismertettük. Érintettük azt. & kérdést is, hogy a szegődményes haszonélvezet hogyan keletkezik és szűnik meg, azonban még sem foglalkoztunk vele elég részletességgel, úgy, hogy nem térhetünk ki ezen körülmények pozitív meghatározása elől. A szegődményes haszonélvezet munkabérszerződéssel kapcsolatosan keletkezik, amennyiben a gazdasági cseléd kiköti a szerződésben a szolgálati viszony fennállásának idejére egy bizonyos meghatározott nagyságú föld- szegődményes haszonélvezetét. Maga a terület azonban közelebbről nincsen megjelölve, csupán annak nagysága. A szegődményes föld kijelölése már' a szolgálati viszony fennállása idején történik, figyelemmel a vetésforgóra. A gazdaságii cseléd tehát magából a szolgálati szerződésből származtatja, ugyan a szegődményes haszonélvezetre való jogát, mégis, hogy a szegődményes haszonélvezettel járó jogát gyakorolhassa is, szükséges hozzá a szegődményes föld kijelölése, illetve átadása, A szegődményes haszonélvezet megszűnik lemondás, halál esetén a szolgálati szerződés lejártával és általában a szolgálati viszony bármely okból történt idő előtti megszűntével, sőt annak meg nem szünte esetén is, ha a gazda és a gazdasági cseléd között bizonyos kötelmi viszony létesül. Erről a. kötelmi viszonyról is kell még szólnunk •— beváltva. ígéretünket — s hogy a szegődményes földdel kapcsolatos jogviszonvról teljes képet nyerjünk. Rátérve tehát arra a kötelmi viszonyra, amely a szegődményes haszonélvezet időelőtti megszűnése esetén keletkezik, a gazda és gazdasági eseléd között, két esetet kell megkülönböztetnünk. Az egyik az, amidőn a. gazdasági cseléd már hasznát is vette a szegődményes földnek, a másik pedig, amidőn ahhoz még egyáltalán nem jutott. Mindkét eset elbírálásánál egy szempontból kell kiindulnunk, ez a szempont pedig, a már fentebb hivatkozott miniszteri döntésben van lefektetve magával az elvi megoldással együtt, mely szerint a szegődményes föld termése — most már gondolhatjuk, hogy csupán a szolgálati szerződés idő előtti felbontása, vagy a gazda birtokából való kiesése esetén, mert azelőtt annak szegődményes haszonélvezete — a cseléd járandóságának alkotó és kiegészítő része lévén, az, ha a cseléd a szolgálati időt bármi okból ki nem tölti, rendszerint a tényleges szolgálatban eltöltött idő arányában illeti meg a cselédet12) és ezért helyesen mondja Parneezky Béla.,13) hogy a szerződésnek a kikötött idő előtt való megszűnése esetén a szegődményes föld hozadékának aránylagos része a cselédnek megszolgált bére. „Most már csak alkalmazni kell ezt a szabálvt a két esetre s akkor látni fogjuk, hogy ha a gazdasági cseléd a szegődményes fölld hasznát már élvezte, úgy a hozadéknak a meg nem szolgált időre eső aránylagos része ere") Lásd 3. jegyzet alatt. • ' 1a) Parneezky Béla: A gazdasági cselédek szolgálati viszonya. Köztelek, gazdasági könyvtára. 1928, XVI. sz. 29. lap. jéig visszaadási kötelezettsége származik a gazdájával szemben. Viszont, ha a szegődményes földnek még nem vette hasznát, úgy a hozadéknak a megszolgált időre járó aránylagos része illeti meg a gazdája részéről. Természetesen, ha a birtokból esett ki a gazda, a szolgálati szerződés meg nem szűnvén, a föld teljes hozadéka lesz a cseléd megszolgált bére, mely negyedéves részekben válik esedékessé, ugyanilyen elbírálás alá kell vennünk azt az esetet szolgálati szerződésben, de a szolgálati viszony olyan idiólben keletkezik, midőn a szegődményes föld hasznosítása gazdaságilag lehetetlen lenne az évszakra való tekintettel, úgy, hogy a. szegődményes föld átadása meg sem történik. Ilyenkor is a fiktív hozadék aránylagos része illeti meg a gazdasági cselédet s nem szegődményes haszonélvezet, mivel a szegőidményes föld át sem lévén adva, így az nem is létesülhetett. Zelenka István dr. A büntető igazságszolgáltatás ujabb egyszerűsítése*) A magyar ügyvédi kamarák 1930 április hó 27-én tartott Országos Értekezlete állást foglalt a „törvénykezés egyszerűsítéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában. A büntető igazságszolgáltatás újabb egyszerűsítése tárgyában készült tervezet egyik fejezete e javaslatnak s mert ez a 24. §-ból álló tervezet sok újítást tartalmaz és a bűnvádi perrendtartás klassikus épületének nem egy áhítattal őrzött pilléréhez nyúl, csak természetes, hogy a szakérdekeltségek s köztük elsősorban az ügyvédi érdekképviseletek nem állhatnak meg a tervezet- előtt hangtalanul. Ha e törvényjavaslatnak pusztán az volna a célja, hogy a büntető jogszolgáltatásnak gyorsabb ütemet kívánjon szabni, hogy ezáltal a szerkezet egyszerűségét és a permenet aránylagos rövidségét mozdítsa elő, — kell, hogy még akkor is felemelje a szavát ily prominens kérdésben a magyar ügyvédi kar, — a bűnügyi perjogi reformoknak örök ó'rtállója és ellenőrzője. Ez a kritika és ellenőrzés még fokozottabb éberségre int, ha mint hírlik, a reformnak egyik mozgató rugója, az államháztartás financiális szempontja: a takarékosság. Vannak az igazságszolgáltatásban ugyanis oly eszményi jogpolitikai szempontok, amiket nem lehet áldozatul dobni a napi financiális sikerek kedvéért, ezek közt az ethikává finomult szempontok közt mindig az első helyet foglalták el a szabadságjogok, a közszabadságok, amiknek a megóvása végül is fundamentumát képezi Szilágyi Dezső egykori nagyszerű törvényalkotásának, az 1896: XXXIII. t. C-nek s éppen ezért mindazok a reformok, mik a szóbeliség, ügyfélegyenlőség és közvetlenség azon perjogi attribútumait érintik, amik a magyar „Habeas Corpus"-ban foglalvák, az őrtálló védői kar kritikájával természetszerűleg szemben találják magukat. A magyar ügyvédi'kar már az 1921. évi XXIX. t. c. életbeléDtetésekor aggályosnak találta az egyesbírói hatáskör kiterjesztését s most, amidőn a javaslat még inkább kibővíti az egyesbíró hatáskörét, — ezek az aggályok csak fokozódnak. A vagyon elleni bűncselekményeknél az új javaslat 1-ső §-ában rapszodisztikus is a kibővítés, mert ha e téren hatáskör kibővítéséről lehet egyáltalán szó, úgv a javaslat 1-ső §-ában felsorolt bűntetteken és vétségeken kivül az egyeslnrói hatáskör éppen ügy megbírná a Btkv. *) A miskolci Ügyvédi Kamara megbízásából szerkesztett észrevételek. Különlenyomatban felterjesztve az igazságügyi s a felsőház törvénykezési bizottságához.