Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 6. szám

(95) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 9 mélyében gyakorolhatja jogit. Itt már lényeges ellentéttel állunk szemben. A (haszonélvezet és használat között a különbséget a haszonvétel mértéke adja meg.8) Lássuk, nem használta-e a gazda és a cseléd közötti szegődményes földdel kapcsolatos jogviszony? A használatnál a jogosított a dolgot saját személyében használhatja, gyümölcsét saját szükségletére fordíthatja. A gazdasági cseléd szintén csak sar ját személyében gyakorolhatja jogát, de ez a jog tovább terjed, mint a használat joga, mert a dolognak gyümölcsét nem csak saját céljaira használhatja fel, hanem a dolgot magát sajátmaga gyümölcsöztetheti is. Ha itt megállapodnánk és az összehasonlítás terén tovább nem haladihatnánk, úgy arra a megállapításra kellene jutnunk, hogy a szegődményes földdel kapcsolatos gazda és cseléd közötti jogviszonynál egy új jogi alakzattal találkoztunk, melyet mint intézményt, magxnjogi jogrendszerünkben elhelyezve a haszonélvezet és a használat közé ékelhetnénk. Nem. állapodhatunk meg azonban itten. Szándéko san nem vettünk figyelembe eddig egy kritériumot, amely nélkül, haszonélvezetről, használatról nem is beszélhetünk. Tettük pedig azért, hogy rámutathassunk arra a körülményre, hogy a szegődmé^es földdel kapcsolatos intézmény mennyire rokon a haszonélvezettel és használattal s tulajdonképen az a kettő között fekvő rokonintézmény. A haszonélvezetnek és használatnak előfeltétele, hogy a jogosult joga magát a dolgot terhelje és ne csupán a dologgal valamelyes vonatkozásban lévő személyt kötelezzen. Már pedig amint fentebb kifejtettük, a gazdasági cseléd haszonvételi joga a dolgot magát nem terheli, csupán a gazdát kötelezi a maga személyében. Vagyis, ha új bérlő, albérlő haszonélvező vagy tulajdonos kerül birokba s az utóbbiak maguk gazdálkodnak s & cselédet át nem veszik, úgy a cseléd haszonvételi joga megszűnik a dolog felett és átalakul a. gazdájával szemben pénzbeli követelési joggá, amellyel — mint már jeleztük — lentebb fogunk foglalkozni. Nem. így a haszonélvezetnél és a használatnál, hol a haszonélvezeti, illetve használati jog mindenkivel szemben hatályosul. Bármennyire is hasonlít az általunk elemzett jogviszony a haszonélvezethez s használathoz, a belőle folyó jog bármennyire is jogi uralmat bizosít idegen dolgon, nem hatályosulván az mindenkivel szemben, el kell hagynunk ezt a területet, mert a, szegődményes haszonvételi jogánál így egyáltalában nem beszélhetünk dologi jogról. Zsögöd Benői91) szavaival élve, itt is azt mondhatjuk, hogy olyan jogviszonnyal van dolgunk, ahol egyáltalán nincs dologi jogviszony, amelyet „csupán az életcél rokonit az illető rendes viszonyhoz." Ezek után át kell térnünk a kötelmi jog területére s a még hátra maradt haszonbérleti jogviszonyt kell vizsgálat tárgyává tennünk abból a szempontból, hogy nem haszonbérleti jogviszony-e az, amely a gazda és a cseléd között létesült a szegődményes földdel kapcsolatban? Ennek a feltevésnek ellene szól az a körülmény, liogy a gazdasági cseléd nem fizet haszonbért a gazdájának a föld használatáért, sőt inkább maga, a föld használata a cseléd bére, bérének egy része. De a bérlő, mint ilyen, a bérbeadónak sohasem kötelezi le magát személyes szolgáltatásokra, bér fizetése helyett. Sőt, ha alaposabban figyelembe vesszük, úgy tulaj donképen a szegődményes * 8) Dr. Szladits Károly: Magyar Magánjog tankönyve. Dologi jog. Budapest, 1930, 255. lap. - •), Zsögöd Benő:. Fejezetek a kötelmi jog köréből. Bpest, 1900, II. kötet, 1084. lap. „Másrészt ahol egyáltalán nincs valódi dologi viszony, minő a rendhagyó dologi viszonyok. Akár a fajhaszonélvezetet, akár a fajzálogjogot nézve, ezek tiszta kötelmi viszonyok, amelyeket csupán az életcél rokonit az illető rendes viszonyokhoz." földre vonatkozóan nem is létesül a, gazda és a gazdasági cseléd között önálló ügylet, önálló kötelem s a cselédnek a szegődményes föld feletti haszonvételi joga csupán egy kapcsolatos jogosítvány, amelynek fennállása teljesen a gazda és a gazdasági cseléd közötti szolgálati szerződés sorsának függvénye. Ha tehát a szegődményes földdel kapcsolatos jogviszony keletkezését és annak a szolgálati szerződéssel való viszonyát, vagyis a megjelenési formáját nézzük, akkor meg kell állapítanunk, hogy egy vegyes szerződéssel van dolgunk, amely, egy talán bérleti és egy minden bizonnyal szolgálati szerződés találkozásából k-eletkezik. Azonban úgy a vegyes szerződés keletkezésére, mint megszűnésére vonatkozóan, teljesen a szolgálati szerződés szabályai nyernek alkalmazást, úgy, hogy itt azon problémák, melyek a vegyesszerződéseknél10) állandóan előtérbe kerülnek, hogy tudniillik mikor melyik szerződésfajta szabályai alkalmazandók, itt egyáltalán szóba sem jöhetnek, annyira szekundér természetű ezen vegyes szerződésben az a bérleti szerződés. Ha azonban megnyilvánulásában, kihatásában, önállóságában nézzük a szegődményes földdel kapcsolatos jogviszonyt, akkor megint csak a haszonélvezettel, használattal való rokonsága tűnik erősen szembe. Mert bármely fél szegi meg a kötelezettségét a szegődményes földdel kapcsolatban, az ezen kötelmi viszonyt nem szünteti meg, egyoldalú megszüntetésére jogot nem ad egyik félnek sem. De nincs is befolyással a szolgálati szerződésre sem, mert a gazdasági cselédtörvény (1907. évi XLV. t.-c. 42., 43., 45., 46. §§-ai) taxatíve sorolja fel, hogy mily esetben szüntethető meg a szolgálati szerződés ennek lejárta, előtt egyoldalúan s ezen okok között a szegődményes földre vonatkozó jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek megszegése nem fordul elő. A szegődményes földdel kapcsolatos gazda és cseléd közötti jogviszony a szolgálati viszony tartama alatt áll fenn, függetlenül a kötelem betartásától. Épp úgy, mint a hozománynál a haszonélvezet megilleti a férjet, a házasság tartama alatt. Attól pedig nem térhetünk el, hogy önállóságában is ne vizsgáljuk ezt a jogviszonyt, mert más a felek ügyleti akaratának indítéka a bérleti szerződés megkötésénél, mint a szegődményes föld kikötésénél, illetve juttatásánál, ahol a már fentebb kifejtett szociálpolitikai szempont az indíték, úgy, hogy a szegődményes föld juttatása s az azzal kapcsolatos jogviszony valóban, mint önálló intézmény létesült. Önállóságában tekintve ezt. a;z intézményt, fel kell, hogy vetődjön az a gondolat, nem állunk-e itt is a dologi ós kötelmi jog közötti azon alakzattal szemben, melyről Beek Salamon írt11) s amely szerinte olyan kötelmi alapú jogosultság, amely dolosjogi oltalmat igényel. Nagyon csábító ez a talaj, azonban annyira újszerű s a jogi irodalomban sem tárgyaltattak még az ide csoportosítható intézmények, hogy ezen tanulmány keretében ezzel a kérdéssel foglalkozni túlságosan messzemenő dolog lenne. Mai kialakult magánjogi jogrendszerünk mellett eredményképpen állapíthatjuk meg ezek után, hogy ha a szegődményes földdel kapcsolatos jogviszonyt megjelenési formájában tekintjük, akkor nem egy önálló szerződéssel, hanem vegyes szerződéssel találkozunk. Ha pedig ezen jogviszonyt megnyilvánulásában, kihatásában, mint önálló intézményt tekintjük, úgy egy egészen speciális kötelmi viszonnyal találkozunk, mely bizo10) Dr. Almási Antal: Vegyes szerződések. Jogtudományi Közlöny, 20. az. 185. lap. ") Dr. Beek Salamon: Rendeltetéses javak. Magyar jogászegyleti értekezések, új folyam. XIII. kötet. 80. füzet. 29. lap. „Meg kellett volna látni világosan, hogy a dologi és kötelmi jog közötti átmeneti alakzattal állunk szemben oly kötelmi alapú jogosultsággal, amely dologjogi oltalmat igényel."