Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 6. szám

a MÍSKO-LCI JOGÁSZÉLET {92) igazgatási hatóságok részéről, utóbbiban pedig a kir. bíróságok -útján jut védelemhez. Természetesen a gazdának joga van mindenkor ellenőrizni, hogy a szegődményes földön a rendes gazdálkodásnak megfelelő gazdálkodás folyjon s a vetésforgó figyelembevételével átadott föld gazdasági rendeltetése szerint legyen kihasználva. Ha azonban ennek ellenkezőjét tapasztalná, úgy csupán a szabályos művelésre szoríthatja a cselédet, de nem veheti el tőle a földet, sem pedig saját embereivel nem végeztethet azon munkát, mert ez már birtokháborítás lenne. Újabb kérdés lehet, hogy a gazdasági cseléd haszonvételi joga a szegődményes földhöz kötött, vagyis a dolgot terhelő jog, vagy csupán a gazdát terhelő kötelező jog? Vagyis más szóval mindenkivel szemben hatályosul-e a gazdasági cseléd haszonvételi joga a szegődményes föld felett? Mikor jöhet ez a kérdés szóba? Akkor, ha a gazda elveszti a birtokot a földdel kapcsolatban. Ez pedig előállhat 1. ha tulajdonos a gazda, úgy az esetben, ha. a birtokot eladja s mint bérlő vagy haszonélvező, aki tovább gazdálkodik, nem marad vissza a birtokban; 2. ha a haszonélvező a gazda, úgy az esetben, ha a haszonélvezeti joga megszűnik vagy másnak adja bérbe a földet; 3. ha bérlő a gazda, úgy az esetben, ha a bérlet bármely okból is megszűnik, vagy albérletbe adja a bérletet. Mindezen esetben, ha az új birtokos át nem veszi a cselédet, vagy a gazda és cseléd közös megegyezéssel nem bontják fel a szolgálati szerződést, úgy a gazda és gazdasági cseléd közötti szolgálati viszony továbbra is fennáll, következésképen a szolgálati viszony tartamára a szegődmenyes földön kikötött haszonvételi joga is fennállana a cselédnek; De hogyha a szolgálati, viszony a gazda és a cseléd között tovább fennáll, ezen szolgálati viszonyból folyó kötelemért miként feleljen az új birtokos? És mégis, ha felelne s a cselédeknek a szegődíményes földön való haszonélvezeti jogát biztosítani tartoznék, úgy nem lenne-e arra kényszerítve az új birtokos, hogy a cseléddel szolgálati szerződést kössön, nehogy idegent kelljen tűrni birtokán, vagy nehogy szándéka ellenére olyan föld kerüljön ki a kezéből, amelyért még ellenértéket sem kapna? • Teljesen fejetetejére állított dolog lenne, ha mindenképen azt akarnánk kimutatni, hogy az új birtokos is tartozik respektálni a cseléd haszonvételi jogát a szegődményes földön akkor is, ha -őt mint cselédet nem vette át. Szolgálati szerződésből- vállalt kötelezettségért csakis a szerződő fél felelhet. A cseléd is meg fogja kapni a magáét, ha a haszonvételi jogát el is veszr tette, a szegődményes földön, mert ezen joga átalakul pénzkövetelési joggá, melyről alább még lesz szó. A szegődményes földön való haszonvételi joga a cselédnek tehát nem a dolgot, hanem személyt terhelő jog. És bár ezen kötelem dologjogi védelemben részesül, azonban az új jogszerű birtokossal szemben az még nem hatályosul. A .gazda és a gazdasági cseléd között a szegődményes földdel kapcsolatos jogviszony és annak tartalma meghat árazására - vonatkozó fejtegetéseink során idáig jutván, az eddig megállapítottak után figyelmünket különösen ezen jogviszony tartalmára irányítva, fel kell vetnünk a kérdést, hogy miféle jogviszonnyal állunk itt szemben. Magánjogi jogrendszerünkben kutatva a már kialakult s szabályozott jogviszonyok között három hasonló tartalommal bíró jogintézményt találunk. Ezek a haszonélvezet, a használat és a haszonbérlet. Hogy megállapíthassuk azt, hogy a szegődményes földdel kapcsolatos jogviszony melyik kategóriába tartozik, vagy talán egyikbe sem, külön-külön kell ezen intézményeket az .összehasonlítás módszerével bonekés alá vennünk. Szladits Károly meghatározása szerint7) a haszonélvezet az a jog, amelynél fogva valaki másnak a dolgát ingyen használhatja és gyümölcsöztetheti, de el nem használhatja, vagyis a jog megszűntével a dolgot állagának sérelme nélkül visszaadni köteles. A gazdasági cseléd is, mint láttuk, idegen dolgon nyer használati jogot, midőn a szegődményes földet megkapja. Az is bizonyos, hogy a cseléd a szegődményes földet el nem használhatja, vagyis a jog megszűntével a dolgot állagának sérelme nélkül visszaadni köteles. Kérdés azonban, hogy a cseléd a haszonvételi jogát a szegődményes földön ingyen gyakorolja-e s hogy a gvümölcsöztetési jog teljes mértékben illeti-e meg. Mit értünk a haszonélvezetnél az alatt, hogy ezen jog ingyenes? Azt, hogy a haszonélvező nem fizet bért s így nem bérfizetés ellenében gyakorolja a dolog felett gyümölcsöztetési jogát. Mégis nem minden ellenérték nélkül jut a haszonélvező a haszonélvezethez, hanem részbeni viszontszolgáltatása képen azon személyes szolgálatoknak, melyeket annak teljesített, akitől éppen ezen személyes viszonynál fogva a haszonélvezetet nyeri. Mert miért illeti meg például az özvegyet az özvegyi haszonélvezet? JNem annál a bizalmas viszonynál fogva, azért a hűséges gondoskodásért és személyes természetű szolgálatokért, amelyet férjével szemben juttatott kifejezésre? Legjobban mutatkozik az özvegyi haszonélvezet viszonzásszerű természete abban, hogy elveszti az özvegyi haszonélvezetet az özvegy, ha arra érdemtelenné vált. Más indító oka is van az özvegyi haszonélvezet intézményesítésének, de feltétlenül egyike azoknak a viszonzás, a, jutalmazás. A gazdasági cseléd sem fizet a szegődményes földért bért, ő is személyes szolgálatokat teljesít s mint fentebb kifejtettük, a gazda és a gazdasági cseléd között is részben személyes bizalom jellegével bíró. viszony áll. fenn. Ezért mondhatnánk, hogy a gazdasági cseléd által a szegődményes földön gyakorolt haszonvételi jog is ingyenes abból a szempontból, amely szempontból a haszonélvezetnél azt, mint annak jellegzetességét szoktuk kiemelni. Bár, tagadhatatlan, hogy a viszonzásszerüség itt sokkal erősebb formában jelentkezik, amennyiben a szegődményes föld juttatása a cseléd részére bizonyos mértékig bérszerü jelleggel bír, míg a haszonélvezet viszonzásszerüsége nem mutatkozik ilyen éles formában, inkább csak finoman kiérezni engedi azt. Dacára ezen minőségbeli különbségnek, az előbb kifejtettek szerint az ingyenesség tekintetében még mindig közel tudjuk hozni a szegődményes földdel kapcsolatos gazda és cseléd közötti jogviszonyt a haszonélvezethez. Élénken szemléltethetjük ezt azzal a gyakorlatban sokszor előforduló esettel, midőn valaki vállalkozik egy idősebb egyénnel személyes szolgálatok elvégzésére-azzal a kikötéssel, hogy ennek ellenértékeképeni csekélyebb mennyiség pénzt, ellátást kap s a szolgálatot adó halála után, házának, vagy földjének meghatározott időre szóló haszonélvezetét. Itt is "épp úgy domborodik ki a bérszerűség, mint a szegődményesnél. Mégsem "mondja senki, hogy emiatt a bérszerüség miatt a Szolgálatadó halála után az alkalmazott által gyakorolt jog a ház vagy föld felett nem haszonélvezet; • - - - • . - - • A haszonélvezőt szinte korlátlan gyümölcsöztetési jog illeti meg a dolgon. Csupán a gyümölesöztetési jogot magát nem ruházhatja át, de annak- gyakorlását átengedheti, vagyis a-dolgot haszonbérletbe adhatja. A gazdasági cseléd — mint láttuk, szintén bizonyos haszonvételi gyümölcsöztetési jogot élvez a szegődményes földön s ezen jogot ugyancsak nem ruházhatja át. A cseléd azonban ezen túlmenőleg gyümölcsöztetési jogának még a gyakorlását sem engedheti át másnak, csakis sa ját" szeT) -Dr. Szladits- Károly: Magyar Magánjog tankönyve. Dologi jog. Budapest, 1930, 250. lap.