Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 6. szám

6 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (90) Olyan eset elbírálásával kapcsolatban történt ugyanis azon megállapítás, midőn, a szolgálati viszony a gazda és a gazdasági cseléd között idő előtt szűnt meg s a szegődményes föld haszonvételének .elmaradása folytán kérdésessé vált, hogy 'ahelyett, jár-e valami a gazdasági cselédnek, illetve az ily címen fennálló követelésnek mi legyen a kiszámítási alapja? Nem volt tehát a döntés alkotójának félja az, hogy az abban foglalt megállapításból a szegődményes told jogi természetét illetően a szerződés fennállásának idejére ATonatkozó biztos következtetést is tegyünk. Tegyük vizsgálat tárgyává, hogv voltaképen mi az a cél, amely a szegődményes földeket helyezi előtérbe a terménybeli vagy pénzbeli bérfizetéssel szemben? Hátha innen kiindulva megnyugtató megoldást kaphatunk'a felvetett kérdésre vonatkozóan? A szegődményes földet nyilván nemcsak azzal ia céllal kapja a cseléd, hogy a megélhetéséhez szükséges élelmicikkeket természetben, vagyis nehezebben elkölthető alakban kapja meg vagy, hogy a gazda ránézve kedvezőbb módon fizesse ki a cselédet, tekintve, hogy a pénzt a gazdának venni 'kell. mert hiszen akkor még mindig legtermészetesebb volna, hogy ha meghatározott mennyfiségű természetbeni járandóság lenne megállapítva: részére, hanem azzal a céllal is kapja a cseléd, hogy az állrandő gazdasági -munkáján keresztül kifejlődött, szaktudását minél jobban gyümölcsöztethesse s a fejlettebb gazdasági tudással járó gazdálkodásnak előnyeit magamagán is tapasztalhassa s ezáltal beléoltódjon a cselédbe is a föld szeretete. Ha a szegődményes földnek ezen utóbbi rendeltetését elfogadjuk, akkor nyomban világossá válik, hogy a gazdának a fentebb említett beavatkozási jogn nem állhat meg, mert ha a cseléd szaktudását alkalmazza, akkor ebben az alkalmazásban nyilván benne fekszik bizonyos irányú rendelkezési joga is a szegődményes föld felett, sőt ez fis megállapítható, hogy ez a rendelkezési jog bizonyos irányú haszonvételi jog gyakorolhatása érdekében illeti meg a gazdiasági cselédet. Megállapíthatjuk tehát, hogy a gazdasági cselédet a szegődményes föld felett megilleti "bizonyos rendelkezési jrvr, cvakorol felette bizonyos hatalmat. Ezért is használja í' cselédtörvény (26. § a) pontja) Fszegcldménves földre vonatkozóan az „átadás", ..visszaadás" megjelöléseket. Az átadással azonban 'a szegődményes föld nemcsak tényleges hatalmába kerül a gazdasági cselédnek, hianem tannak rendeltetését tartva szem előtt, azt a tényleges hatalmat a miát erdekében gyakorolja, s e hatalom gyakorlása fennálló, bizonyos haszonvételi jogot tartalmazó jogviszonyból származik. \Tehát nem puszta bírta lő a gazdasági escléd a szegődményes földdel kapcsolatban, mert Ina nincs is meg <az animusa. hogy azt a isaját nevében birtokolja, mégis a. saját érdekében gyakorolja a tényleges hatalmat és pedig jogviszonyból kifolyólag s ezért használati birtokos:5) — jógbirtokos. Az már nem vitás tehát, hogy a szegődményes föld rendeltetésénél fogva a gazdasági cselédet a szegődményes földön bizonyos haszonvételi gvümölesöztetési jog megilleti. /Kérdés lazonb'an, hogy teljesen korlátlan-e ez n haszonvételi joga. s ha nem. meddig terjed az: va.gyis más szóval a szegődményes föld haszonvételi jogának avakorlása személyhez kötött jög-!e, avagy annak awkorMsa átengedhető, vagy talán maga a jog is átruházható? A magánjogi törvénykönyvjavaslat indokolása6) a haszonélvezeti jognak átruházhatatlanságát azzal magya*) Szladies Károly: „Magyar magánjog tankönyve." Dologi jog. Budapest, 1930. 28. lap. ") Indokolás Magyarország magánjogi törvénykönyvének törvényjavaslatához I. kötet, 276. lap. „A tulajdonos és a haszonélvező közötti viszony családiasság és az e körön kívül előforduló rázza, hogy iái haszonélvezet családi viszonyon vagy legalább is bizonyos bizalmasabb személyes jelleggel bíró viszonyon alapul s ezzel ellenkeznék, ha a haszonélvező ezen jogát másra áruházhatná. A gazda és a gazdasági cseléd, között ás ilyen személyes bizalom jellegével bíró viszony áll fenn, részben még ma is s ezért jár el a gazdasági cseléddel szemben messzebbmenő gondoskodással a gazda, midőn a fentebb 'kifejtett s a cseléd javát szolgáló célból részére szegődményes földet ad. A gazda személyileg reánézve teljesen idegen munkásnak rendszerint pénzben, vagy7 meghatározott mennyiségű terményben fizeti ki a bérét. Feltétlenül mutatkozik már valamelyes bizalmasabb személyes kapcsolat, ahol a gazda a, cselédjével bizonyos mértékben megosztja a tulajdonnal járó jogokat. Ezért a fenti indokolással teljes határozottsággal megállapíthatjuk, hogy'a gazdasági leselédet nem illeti meg az átruházási jog a szegődményes föld felett fennálló haszonvételi jogát illetően,. Lássuk azonban, hogy ezen haszonvételi jognak gyakorlását átengedheti-e másnak? Az olyan jogviszonyoknál, amelyek haszonvételi gyümölcsöztetési jogot tartalmaznak, mint például ia haszonélvezeti, ia bérleti, haszonbérleti jogviszonynál, a haszonélvező, bérlő, haszonbérlői azon ingó vagy ingatlan dolgot, amelyre haszonvételi joga kiterjed, rendszerint bérbe, haszonbérbe, illetve >allhaszonbérbe továbbadhatja. Az új magánjogi törvényköriyvjavasliat azonban (1537. §) már a haszonbérletre például kimondja, hogy az alhaszonbérletre nem adható. Nem volna helyes tehát, ha egyszerűen uzt az elvi álláspontot foglalnánk el, hogy minden haszonvételi gyümöicsöztetési jognak velejárója az, hogy annak gyakorlását átengedheti a jog birtokosa s ebből következtetve állapítanánk meg, hogy a gazdasági cselédet is megilleti joga gyakorlásának átengedése, a szegődményes földre vonatkozóan. ,,_ , . . Magáit 'az adott helyzetet kell tehát vizsgálni és elsősorban azt kell néznünk, hog.y miféle következményekkel járnak, ha a gazdasági cseléd a szegődményes földet haszonbérbe adná, másrészt pedig, hogy megfelel-e a haszonbérbeadás 'annak a rendeltetésnek, amellyel^a gazdasági cseléd, a szegődményes földet kapja? Itt közbevetőleg meg kell jegyeznünk, hogy miután még nem ismerjük magát azt a jogviszonyt, melyből a, gazdasági cseléd a haszonvételi jogát származtatja s így az ezen jog gyakorlásának átengedése folytán keletkező jogviszonynál sem tudjuk 'még, hogy >az haszonbérleti vagy alhaszonbérleti jogviszony gyanánt minősül-e, ami a most kifejtendő szempontjából közömbös, ezért iaz egyszerűség kedvéért s hogy jobban érzékeltessük a dolgot, egyelőre a haszonbérbeadás meghatározást használjuk. A szegődményes föld haszonbérbeadásának egyik következménye az volna,, hogy iái föld: tulajdonosa egészen idegen személyeket tartoznék tűrni az ingatlanán, akikkel semilyen személyes nexusban nincsen s akkor, amidőn szándékában sincsen idegen személyeknek ályen jogokat engedményezni ingatlanán. Másik következmény pedig az lenne, hogy a ;szeg"dményesnek esetleges bérlője, a, bérleti viszonjmál fogva a gazdasági év végéig akkor is birtokban maradna, ha a gazda és <a gazdaságii cseléd között a szolgálati viszony esetleges időelőtti megszűntével a gazdasági cseléd a birtokból már kiesett. Ha pedig ezen szolgálati viszony megszűnése például tavasszal történnék, úgv nemcsak a bérlő maradna mintegy hagya fékként a gazdasági "cseléd után, de az új cseléd részére ezenkívül új földet is kellene adnia a gazdának, úgy hogy most már nemcsak az eredeti, de ritka kivételek esetében is legalább a személyes bizalom jellegével bír, amellyel ellenkeznék, ha a haszonélvező jogát másra átruházná."