Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 5. szám - Néhány kérdés a házassági perek köréből

MISKOLCI JOGÁSZÍLEl 15 ség okozta 'bizonyára azt, hogy egy ilyen intencióju törekvés egy bent 'nem lévő jogszabályt magyarázott bele a törvényibe, anélkül, hogy ott azon a helyen a szerves kapcsolattal; rendelkeznék. E szabály helyes célja ugyanis az, hogy az előzetes békéltetési kísérlet a házasság felbontását kérő fél elmaradása miatti meghiúsulás ellen biztosíttassék. Vagyis .nagy súly vam azon, hogy az a házastárs, iaki a. (kereset beadása által a házassági vkzonyt felbontom akarja, aki részéről fenyegeti közvetlen veszély a házasság íenállását, akinek részéről a megbocsátás, a megbtkülés szüksége merül fel, ia, per megindulása előtt részt vegyen a bizalmas jellegű, tárgyilagos, jogi formák nélküli előzetes békéltetésen, ahol a bíró közvetlenül képes hozzáíérközni a házastársak közötti ütközőpontokhoz ás hathatós módon rajta lehet azok (kiküszöbölésén. Az eljárás későbbi folyamán t. i. így már nem lehetséges. Ámde ha ezt a helyes elvet keresztül akarja vinni a törvény, ükkor mondja is ki kategorikusan, hogy semmi kétség ez irányban fenn ne álljon és a jogszabályszerű sanctiók ne csak magukhoz, a jogban járatlan házastársakhoz intézett idézővégzésekben (1. a. 657. számú iratmintát) és a törvény miniszteri indokolásában álljanak, különösen amikor magában a törvényben egy könnyen félrevezető rendelkezés vain, az, hogy a békéltetés meg nem történte az eljárás folytatását nem akadályozzál. Ez a kategorikus kijelentés annál is inkább jó volna, mert ámbár az csakugyan kiviláglik a Pp. rendelkezéseiből, hogy az előzetes békéltetés elrendelése kötelező;, azonban miként a békéltetési határnapon alperesinek meg nem jelenése esetén a békéltetés nem sikerültnek tekintendő, ép oly erővel felperes meg nem jelenése esetén is tekinthetné a törvény a békéltetést megtörténtinek, még pedig sikertelenül megtörtént előzetes békéltetésnek. A törvényben tehát jelenleg kétségtelenül vitatható szabályozás van. És mindaddig, amíg a törvény expressis verbis ki nem mondja, hogy a felperes előzetes békéltetés-mulasztásának eredménye az, hogy a kereset be nem adottnak tekintetik és hogy: már folyamatban lévő házassági per esetén az, hogu a békéltetés nem történt, az eljárás folytatását nem akadályozza, minaddig jogos és logikus kétely állhat fenn arra vonatkozólag, hogy: mi hát a törvény tételes rendelkezése abban az esetben, ha felperes a keresetre kitűzött békéltetési határnapon nem jelenik meg és 15 nap alatt újabb határnap kitűzését non kéri. II. A békéltetés kérdésével kapcsolatban nem szükségtelen röviden faitérni a — nem vitás — következőkre. 1. A békéltetés nagyobb jelentőségű fázis a házassági eljárás során, mint azt általában gondotját:. Nagyon sok minden a komolyságnak attól a fokától függ, amellyel kezelik. A jó és esetleg eredményt ígérő békéltetésnél nélkülözhetetlen a bíró részéről: a legnagyobb türelem, higgadtság, bölcsesség, odaadás. Ezek váratlan hatást idézhetnek elő a legelmérgesedettebb házassági viszálynál is. De még ha nem is jár azzal az eredménnyel, ami a tulajdonképpeni cél: a házasság felbontásának okául tekintett ütközőpontok kiküszöbölésével, akkor is egy olyan fázós, amely alatt sokszor a bíró mélyen bepillanthat a per szövevényeibe és Achilles-sarkaira.. 2. Az 1929 január 28-án megjelent 73.048/928. I. M. VIII. sz. rendeletet nagyjelentőségűnek kell tekinteni. Először azért, mert komolyabb útra akarja vezetni az idők folyamán irányelvekben kissé lealacsonyodott, a kivitelben degenerálódott gyakorlatot, másfelől kilátásba helyezett újabb törvényhozási szabályozást, amely valóban nagyon kívánatos is, mert igen sok tekintetben viszont elavultak a Pp.-nek a házassági eljárásra vonatkozó rendelkezései. ; Ez a miniszteri rendelet nagy súlyt helyez a békéltetésre és elrendeli, hogy csak akkor szabad mellőzni, ha arra, törvényes ok van. Tehát a H. T. 77. %-ángk a.) pontja alapján indított pereknél sem mellőzhető, hanem az előzetes békéltetésre vonatkozó általános szabályok alkalmazandók ezeknél is. 3. Nincs jogaiapja a békéltetéssel egy határnapra i lőkészítő vagy szóbeli tárgyalás tűzésének. Kitűnik ez a Pp. miniszterii indokolásából. „A Pp. szerint a békéltetési kísérletnek mindig külön erre kitűzött határnapon kell történnie s ezen a határnapon az ügyben a békéltetésen kívül egyéb nem történhetik. Ezt főkép az indokolja, hogyha a békéltetés nyomban a bíró előtit nem is jár eredménnyel, utóbb, amikor a telek jobban meggondolják a dolgot, annak egyes esetekben mégis sikere lehet; erre tehát időt keLl a feleknek hagyni s nem szabad a békéltetés határnapján a tárgyalást megkezdeni."6) Kitűnik továbbá abból, hogy az 1925 VIII. t. c. 19. §-a csak az előkészítő és szóbeli tárgyalásnak egy határnapra tűzhetéséröl rendelkezik. III. Megszimtethetö-e a házassági perbeli ideiglenes nőtartás a nő vétkessége címén, a vétkesség jogerős ítélettel történt megállapítása előtt? Tudjuk, hogy a nőtortás magánjogi szabályaink szerint többféle. Házassági életközösség alatti, házassági életközösségen kívüli. Ez utóbbi ideiglenes és végleges 'lehet. Az ideiglenes nőtartás ismét házassági per nélküli iés házassági perbeli, azzal kapcsolatos, lehet. Ez utóbbiról van most szó. Ennek magáinjogi szabályai közé /tartozik, hogy a vétkesség kérdése itt közömbös. Eninek Oka az, hogy a házassági viszonnyal együtt az is a bírói döntés alá van bocsátva, hogy melyik házasfélnek a hibája, vétkessége forog fenn. Már pedig ez mindaddig kétséges, amíg a perben jogerős bírói ítélet nem keletkezik. Alighanem tévedés eredménye lehetett az a kezembe került ítélőtáblai végzés,7) amely alperes-férjnek a felilehbezési ellenkérelemben foglalt kérelmére a fellebbviteli tárgyaláson a másodbírósági ítélet, faihirdetése után hozatott s amely rendelkező részében az elsőbíróság által a nőitartás tekintetében hozott végzést hatályon kívül helyezte és a férjet, a. tartási kötelezettség alól felmentette, azzal az indokolással, hogy felperes (t. i. a, nő) az első bíróságunk a fellebbezési bíróság által is helyben hagyott ítéletében vétkesnek nyilváníttatott, nőtartásdíjat pedig csak a nem vétkes nő igényelhet. Az ideiglenes nőtartás a per jogerős befejezéséig tart. Ekkor, ha a házasság felbontatott és a nőnek vétkessége jogerőkben megállapíttatott, tartásra többé igényt nem tarthat. Ha a férfi vétkessége állapíttatott meg, a nő kérelmére végleges tartás foghat helyet. Hia pedig a házasság nem bontatott fel, akkor nincs szó többé az általunk vizsgált tartásról. A szóbamforgó esettől eltérő az az eset, amikor a férj a nőnek olyan cselekedete, magatartása miatt kémé az ideiglenes nőtartás megszüntetését, amelyet nem házassági bontó okul, hanem csak érdemet!ensé.aji okul kívánna érvényesíteni a házassági bontóper folyama alatt. Azonban azt hiszem, ez az eset házassági perben elő nem fordul, illetőleg nem vár megoldást, mert a há«) Tévfy i. >m. 261. 1. ') Szegedi kir. ítélőtábla. P. I. 137/1927.