Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 5. szám - Néhány kérdés a házassági perek köréből

(73) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 13 a peticiós eljárást is csak egy tanácstagnak van módja megindítani, (ezt persze Politis, aki meglehetősen elfogult a kisebbségekkel szemben, egyáltalában nem difficultálja, mert ez kedvező paragrafus az „érdekelt államok számára) ; másrészt, mert a nemtanácstag „érdekelt" állam, épen úgy, mint valamely más (peticionáló) hatalom is, hasonló jellegű véleménykülönbség esetén az Egyezségokmány 12. cikke94) alapján, a felmerült vitás kérdést igenis bírósági eljárás alá bocsáthatja. A bíróság előtti eljárás05) a következő: Mindenekelőtt megállapdnak a felek, hogy a bíróság melyik hivatalos nyelvét választják: a franciát vagy az angolt-e; választhatnak azonban más nyelvet is, amikor azonban hiteles francia (vagy angol) fordításról gondoskodniok kell. Az eljárás az írásbeli résszel (procédure écsite) indul meg: mindegyik fél emlékiratot (mémoire) nyújt be a kérdésről, erre ellenirattal (contre-némoire) válaszolnak, amire megint választ (réplique) adhatnak. Ezután az elnök határidőt tüz ki a szóbeli eljárás (procédure orale) felvételére, melynek befejeztével a bíróság ítéletet (arrét) hoz; az esetleges bírói ellenvéleményeket az indokoláshoz csatolják. A teljes ülésben hozott ítélet hatályossá válik a nyilvános ülésben való felolvasás által; a döntést rögtön (immédiatement) közlik az érdekeltekkel és a Nemzetek Szövetsége főtitkárával. Az ítéleteket ezután egy kiadványsorozatban közzéteszik. Az ítéletnek a felek magukat alávetni kötelesek; ennek kikényszerítésére, sajnos, mint már említettük, a Szövetségenk nem igen állanak rendelkezésére kényszerítő eszközök; jelenleg meg kell elégedni a Balfour által említett, mind hatásosabbá váló erővel: a nemzetközi közvélemény nyomásával, ő mondta a III. küzgyűlésen: „II faut se souvenir que la Société ne dispose d' aucune force á elle. Sa grandé arme est l'opinion publique." Különben pedig, megemlíthetjük, ezideig még egyetlen esetben sem hozott egy kisebbségi ügyet sem a Tanács valamelyik tagja e szakasz alapján a hágai Cour permanente elé. vitéz Nagy Ivén dr. (Folytatása következik.) Néhány kérdés a házassági perek köréből i. Mi történik akkor, ha a keresetre kitűzött békéltt téri határnapon a felérés nem jelenik meg és 15 nap alatt a békéltetésrt újabb határnap kitűzését non kérit A kérdés nem tisztán elméleti jelentőségű, mert többször kínálkozik alkalom a kérdés megoldásaként jelentkező bírói határozatok hozatalára. Másfelöl nem annyira kétségen felüli, amint azt sokan gondolják, vagy amint első pillanatra látszik. Idevonatkozóan felhívjuk a Pp.-nak a békéltetésre vonatkozó 645., 646. és 654. y-ait. *•) Paktum 12. cikk, első bekezedés: „A Szövetség összes tagjai megállapodnak abban, hogy a közöttük esetleg felmerülő vit&fl kérdéseket, amelyek szakadáshoz vezethetnek, vagy választott bíróság, vagy bírósági eljárás avagy a Tanács vizsgálata alá bocséjtják." *) Ezt ÍO. eljárást (procédure eontentieuse) a Réglement 32—65. $$-ai szabályozzák. A vizsgált esetnél elöállható vitát és ellentétet egy konkrét ügy kapcsán ismerjük meg.1) A kár. törvényszéknél folyamatba tett és a H. T. 80. §-ának a) pontjára alapított házassági bontóperben a békéltetésre kitűzött határnapon a békéltetésre személyesen idézett felperes nem jelent meg. A kir. törvényszék az ügyet 15 napig nyilvántartásba, helyezte. Ennek elteltével végzést hozott, mely szerint a pert a Pp. 646. í-a alapján megszüntette, mert a békéltetési határnapon a békéltetést kérő fél szabályszerű idézés' ellenére nem jelent meg és 15 nap alatt a békéltetésre újabb határnap kitűzését sem kérte. A felperesi 'képviselő a végzés ellen fel folyamodással élt. a kir. ítélőtáblához, melyben azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a Tábla a sérelmes végzés megváltoztatásával a kir. törvényszéket az eljárás folytatására és a keresetlevél kikézbesítésére utasítsü. Indokolásában eloadtai, hogy „a Pp. 646. í-ának 3. bekezdése szerint ha, a békéltetést kérő fél a határnapon meg nem jelenik és 15 nap alatt, új határnap kitűzését nem kéri: a békéltetés kérése meg nem történtnek tekintendő. Ez a rendelkezés azonban még nem involválja azt, hogy a békéltetési határnap elmulasztásai miatt a per megszüntetése is kimondható lenne, a jelen esetben annál kevéshbé, mert hiszen a, kereset II. példánya még kézbesítve nincs, — így lényegileg még per sincs, ez tehát meg nem szüntethető. A Pp. 654. v-ának utolsó bekezdé-se ugyanis imperatív rendelkezést tartalmaz a tekintetben, hogy a békéltetés meg nem történte esetén az eljárás tovább folytatható... a sérelmezett végzés törvényes alapon nem nyugodván, az hatályon kívül helyezendő. A kir. ítélőtábla felperes felfolyamodását elutasította. A végzés indokolása szerint ,,a Pp. XI. fejezetének rendelkezései szerint a bontó és válóperben az előzetes békéltetés kötelező5. Történhet ez a kereset benyújtása előtt a Pp. 645. í-ában szabályozott külön kérelem útján vagy a perben benyújtott keresetlevél elintézése előtt a Pp. 654. í-a értelmében. Felperes a keresetlevélben kérte a békéltetést és az iratokból megállapítható tényállás az, hogy a kitűzött határidőben nem jelent meg és az elmulasztott határnaptól számított 15 nap alatt új határidő kitűzését sem kérte. A Pp. 654. í-ának 3. bekezdése szerint a békéltetésre a 645. és 646. S-ok megfelelően alkalmazandók. A felmerült esetben tehát a Pp. 646. §-ának az a rendelkezése, amely szerint ha a kérelmező mulaszt és a békéltetés kérése mes" nem történtnek tekintendő, Úgy nyerhet megfelelő alkalmazást, hogy a kereset be nem adottnak tekintetik és a per végzéssel megszüntettetik." Ebből világosan láthatjuk, hogy a kir. törvényszéknek és a kir ítélőtáblának az volt az álláspontja,1 hogy: ha a felperes a békéltetésre kitűzött határnapon nem jelenlik meg és 15 nap alatt újabb határnap kitűzését nem kéri, akkor a per megszüntetendő, illetőleg a kereset he nem adottnak tekintendő. Támogatja ezt a álláspontot a Pp. felhívott y-ainak miniszteri indokolása. Eszerint: „A keresetlevélre kitűzött békéltetési határnapon való eljárásra. . . a 645. és iá 646. y. alkalmazandó. Áll ez nevezetesen 'akkor is, ha a felperes a békéltetésre kitűzött határnapot elmulasztja; ebben az esetben tizenöt nap alatt újabb határnap kitűzését kérheti, amelynek elmulasztása esetében a kereset be nem 'adottnak tekintendő."2) Támogatják továbbá dr. Cíyulai Ernő budapesti kir. ') Szegedi kir. törvényszék. P. 3(i(i9—1929. sz. 2) L. Térfy Gyula: A Polgári Perrendtartás Törvénye és Joggyakorlata. Bp. 1927. II. kötet, 261. 1.