Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 5. szám - A kisebbségi panaszjog reformja

MISKOLCI JOGÁSZÉLET (72) vázta meg a Tanács.88) A bíróság által nyilvánított89) jogi véleménynek a Tanács mikénti határozathozatalára nézve k ö t e le z ő ereje nincs ugyan, de természetes, hogy e magas testület súlya és a világközvélemény előtt való tekintélye mégis befolyásolják a Tanácsot végleges álláspontjának megfogalmazásában. A második esetben az állandó Nemzetközi Bíróság már valóságos igazságszolgáltatási fórumként szerepel, mint bíróság tölti be feladatát és az eléje terjesztett kérdést megfelebbezhetetlenül dönti el ítéletszerű határozatával. Az ú. n. kisebbségi- és a békeszerződésekben ugyanis a kötelezett államok valamennyien hozzájárultak ahhoz, hogy: „abban az esetben, ha azokra a (kisebbségeket védő) cikkekre vonatkozó jogi vagy ténykérdésről a (illető érdekelt) kormány és valamely Szövetséges és Társult Főhatalom, vagy bármely más oly Hatalom között merülne fel véleménykülönbség,, amely Hatalom a Nemzetek Szövetsége Tanácsának tagja, ez a véleménykülönbség a Nemzetek Szövetségéről szóló Egyezségokmány 14. cikke értelmében nemzetközi jellegű vitának t e k i n t e n d ő. S az illető állam beleegyezik, hogy minden ilyen nemű vitás kérdés, ha a másik fél k é r i, az Állandó Nemzetközi Bíróság elé terjesztessék. Az Állandó Bíróság döntése ellen felébbezésnek helye nincs, és a határozat ugyanolyan erejű és érvényű, mint az Egyezségokmány 18. cikke értelmében hozott határozat".'"1) A szerződések e rendelkezése tipikus példája a nemzetközi bíróság kötelező igénybevételének. Komolyságát pedig még növeli az az intézkedés, hogy ha csak egy tanácstagnak van is különbsége, a szerzőss) Apponyi a Nemzetek Szövetsége VI. közgyűlésén azt kérte, hagy az avis consultatif kérése kötelező legyen már akkor is, ha a felek valamelyike kívánja. *•) A jogi szakvélemény meghozatalának mikéntjőrül az Á. N. Bíróság által 1922 március 24-én .elfogadott belső szabályzata (réglement) intézkedik (Titre 2 — Procédure consultative). Eszerint a bíróság ezt teljes ülésében hozza; a szótöbbséggel hozott véleménnyel szemben kisebbségben maradt felfogást pedig az illető bírák kívánságára mellékelik, (71. cikk). A véleményt írásban kell kérni, a Tanács elnökének vagy megbízottjának, a főtitkárunk aláírásával, pontosan ím termes précis) megfogalmazva a kérdéseket és csatolván az összes szükséges okmányokat, (72. cikk). A megkeresést haladéktalanul (immédiatement) közlik az összes bírákkal és a Nemzetek Szövetsége összes tagjaival, sőt az olyan nemzetközi szervezeteknek is megküldik, melyek esetleg adatokat nyújthatnak az illető kérdésre nézve. (Les organisations internationales susceptibles de fournir des renseignements sur la question en reeeirent communieation.) (73. cikk.) A Bírósághoz intézett ilyen irányú megkereséseket (requéte) és a rájuk adott választ, egy gyűjteményijén rendszeresen közzéteszik. (74. cikk.) Itt említjük meg, hogy a Tanács fent előírt módon való véleménykéréséin a Bíróság feleim tartozik; mint ahogy eddig mindkét előterjesztett megkeresésre válaszolt is. (Közzétéve: Publications de la Cour permanente de Justice Internationale, Série B. No. 6. és 7.) "°) „. .. en cas de divergence d'opinion sur des questions de droit ou de fait eoncemant ces articles, entre le Gouvernement.. . et 1 'une quelconque des Principales Puissances alliées associées ou toute autie Puissance, Membre du Conseil de la Société de Nations, cette divergence sera considerée comme un différend ayant un oaractere international selon les termes de l'article 14 du Pacte de la Société des Nations. Le Gouvernement. . . agré? que tout différend de ce génre sera. si l'autre partié le demande, déféré á la Cour parmenente de Justice. La décision de la Cour permanente sera sans appel etj aura le mérne force ét valeur qu'une décision rendue en vertu de l'article 13 du Pacte." Az egyezményokmány idézett szakaszainak idevonatkozó része a következőleg hangzik: [Az Állandó Nemzetközi Bíróságnak] „hatásköre ki fog terjedni a felek részéről elébe terjesztett minden dések rendelkezéseinek magyarázatára, vagy azok alkalmazására, vagy valamely ténykérdésre vonatkozóan, egyedül is joga és módja91) van a problémát egy független bírói testület elé vinni. Ez a lehetőség mindenesetre még jobban súlyosbítja a Nemzetek Szövetsége protekciójának benső jelentőségét, mert hisz a nagyhatalmak egykori beavatkozási rendszere helyett, hatalmas lépést jelent előre a politikum helyett a jog uralma felé. A szerződéseknek ezt a valóban jelentős és hatásos szakaszát azonban az érdekelt államok részéről kát irányból is érte támadás. A lengyelországi német telepesek ügyénelv tárgyalásánál ugyanis a lengyelek támadták a Tanács avis consultatif-ot kérő határozatát, azzal az indokolással, hogy később egy tanácstag, valamely jogi- vagy ténykérdésre vonatkozó véleményeltérés esetén, végleges döntés kieszközlése céljából közvetlenül is a Bíróság elé hozhatja a panaszt, így, szerintük, a bíróság szakvéleményének kinyilvánításával praejudikál a később általa meghozandó ítéletnek, ami felfogásuk szerint, megengedhetetlen. A Cour 6. számú avis consultatif-jában kitért erre a kifogásra is és állást foglalt abba az irányba, hogy egy ugyanazon ügyben a jogi szakvé leményének kikérése és később, valmely nemzetközi jellegű véleménykülönbségnek felmerülése esetén, a döntése alá való bocsátás nem zárják ki egymást.92) A másik kifogást a görög Politis emeli,03) a nemzetközi jog tiszteletbeli tanára a párizsi egyetemen; szerinte ugyanis igazságtalan állapot az, mely szerint, ha a határozathozatalra hivatott Tanács valamelyik tagja a tanácsi határozat egy jogi vagy ténykérdésre vonatkozó megállapításával nem ért egyet, a saját maga álláspontjának tisztázhatása végett módja nyílik a kérdést eldöntés végett közvetlenül a Cour elé vinni, míg az érdekelt állam, ha az ellene hozott döntést igazságtalannak (injuste) tartja is, a Tanács határozata ellen nem fellebbezhet. A jelenlegi állapot védelmére azt hozzák fel, mondja, hogy a Tanács tekintélyét nem lehet felebbezésekkel csökkenteni, míg szerinte: ellenkezőleg, a Tanács csak még komolyabban fogná fel hivatása teljesítését, ha attól kellene tartania, hogy döntését esetleg az állandó Nemzetközi Bírósághoz megfellebbezhetik . Politis álláspontját egyáltalában nem oszthatjuk, mert egyrészt itt egy ugyanolyan fenntartott jogról van szó a Tanács tagjai részére, mint ahogy magát nemzetközi jellegű vitás esetre." (14. cikk.) „Bírósági döntésre alkalmas vitás esetek közé tartozóknak mondatnak ki általában: valamely szerződés értelmezése, a nemzetközi jog bármely kérdése, bármely ténynek 'megállapítása, amely ha, bebizonyul, valamely nemzetközi kötelezettség megszegését jelentené, vagy ra jóvátétel terjedelme és módja, amely ilyen megszegés esetében teljesítendő volna." (13. cikk, 2. bekezdés.) „A Szövetség tagjai kötelezik magukat, hogy h'wen végrehajtják a hozott határozatot .. . Abban az esetben, ha a hozott határozatot nem hajtják végre, a Tanács az ítélet érvényesítésére megfelelő intézkedéseket indítványoz." (13. cikk, utolsó bekezdés.) ") A Nemzetek Szövetsége 1922. évi közgyűlésén elfogadott határozat ugyanis, külön is ajánlja a tanácstagoknak, hogy „minden szükségtelen halogatás mellőzésével" forduljanak az Á. N. Bírósághoz a vitás ügyek tisztázása végett. (L. 32. jegyzetet!) ") S magyarázatul még hozzáteszi: „Si la Cour réfusait de se saisír d'une question á elle soumise en vertu de l'un de ces alinéas, en se baaant pour ce fair sur ee que cetté question eűt puy ou pourra plus tard, lui étre soumise d'une facon différente conformémente á 1 'autre alinea, le résultat pourrait étre, en pratique, de les rendre tous deux inefficaces." (23. o.) ra) Id. mű: 242—243. o.