Miskolci jogászélet, 1929 (5. évfolyam 2, 5, 6, 9, 10. szám)

1929 / 10. szám - Irk Albert: A magyar anyagi büntetőjog. Pécs, 1928. IV. és 348 oldal [Könyvismertetés] - Dr. Ludwig Adamovich: Grundriss des tschechoslowakischen Staatsrechtes. Wien. 1929. Druck und Verlag der Österr. Staatsdruckerei. 517. l.

(Hl) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 7 hitelező egy neki teljesítés céljából felajánlott szolgáltatást, teljesítésképen elfogadott (mely szolgáltatás elfogadására, a teljesítés perfektuációja céljából szükség van), — teljesítési szerződésről beszélünk. Az adós teljesítési ajánlatának elfogadása a hitelező részéről, azaz a consensus szünteti meg az obligatiot. Az adós ajánlatának, a hitelező részéről bekövetkező elfogadása, egy akaratnyilvánítást tartalmaz ugyan, de ez egymaga nem idézi elő a teljesítés jogi hatásának a bekövetkeztét, mert a teljesítés attól függetlenül áll be. Egy vállalkozási szerződés teljesítése bekövetkezik a mű előállítása által. Az opusnak a hitelező részéről való elfogadása, azon további jogi hatást fűzi az obligatióhoz, hogy az utóbbi elveszti adósával szembeni követelési jogát. Tagadhatatlan, hogy a teljesítés jogügylete sokszor szerződés alakjában jelenik meg, de azért magát a solutiot nem kell szerződésnek tekintenünk, összetett szolgáltatások esetében a teljesítés gyakran szerződési jellegű. így például egy „obligatio ad . dandum" solutiojánál, a hitelezőnek, a közvetítő ügyletben való részvétele, mely részvétel azonban nem teszi a teljesítést szerződéssé, mert csupán az adós tevékenységében van meg a kötelem megszüntető erő. A teljesítés egyoldalú jogügyleti jellegéből folyik, hogy a hitelező sohasem causa accipiendiből működik közre, hanem a legkülönfélébb okokból.'1!) A hitelező gazdasági előnyszerzés okából veszi át dare-ra irányuló obligatio esetében, az adós kötelezettségének a teljesítését és nem pedig azon okból, hogy ezáltal az adós obligationalis kötelezettsége alól szabaduljon. Nem változtat azonban a teljesítés egyoldalú jogügyleti jellegén az a körülmény, hogy az állam jogszabályai, vagy a felek erre irányuló ügyleti akarata folytán, a solutio olykor szerződés alakjában jelentkezik . Sztehlo Zoltán KÖNYVSZEMLE Irk Albert: .1 magyar anyagi büntetőjogi Pécs, 192S, IV; és 348 oldal. Szerzőnk elsősorban a magyar pozitív büntetőjog általános részének dogmatikai Feldolgozását óhajtja adni, azonban ezeken a. határokon tiflmegy, amennyiben a bűnbe! ö jogtudománynak lep-fontosabb elméleti problémáit is megtárgyalja és pedig a ma uralkodónak mondható u. n. reformer-irányza tot k ö vet ve. A Bevezetésben Irk a büntetőjog-tudomány jellegével és tudományos felosztásával foglalkozik; itt foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy a büntetőjog milyen (normatív vagy explikativ) módszerű tudomány. Azután a büntetőjog történet ének, főként a magyar büntetőjog történetének vázlatát adja, majd áttér a magyar büntetőjog forrásainak és hatályuknak ismertetésére. Az általános rész problémáit három fogalom, nevezetesen a 'bűntettes, a bűncselekmény és a büntető szankciók (ezeket Ikét részre osztja: büntetések és biztonsági intézkedések) fogalma köré csoportosítja. *') L. Személyi Kálmán: op. eit. 40. lapját. A b fin lettes fogalmával összefüggésben foglalkozik a beszámílás, a bűnösség, a szándék, tévedés és gondatlanság fogalmaival. A bűncselekmény című részijén megtárgyalja szerzőnk a bűncselekmények osztályait, a jogellenességet, a tényállladékot, az okozati összefüggést, a bűncselekmény elkövetésének helyét és idejét, és a bűncselekményeid alakjait: a kísérletet és befejezett cselekményt, a részesség alakzatait, és az egység ós többség problémáit. A harmadik rész anyagát a büntető szankciók: a büntetések és biztonsági rendszabályok fogalmai köré csoportosítja. Ennek a résznek a felépítése kissé, bizonytalan. Szerző logikusabban járt volna el és rendszere áttekinthetőbb lett volna, ha a büntetés kiszabásának szabályaival, a visszaeséssel, a. büntetést kizáró okokkal, a magánindítvánnyal és a kapcsolatos kérdésekkel külön fejezetben foglalkozott volna. A büntetéseknek és a biztonsági rendszabályoknak a huniét és kiszabása szabályaitól és a büntetést kizáró okoktól való elkülönítése a rendszer átítekinthtöségét lényegesen emelte volna. Szerzőnk a részletekben többnyire a ma uralkodó reformer-irányzat eredményeit teszi magáévá. A részleteikben elfoglalt nézeteinek megtárgyalása helyszűke miatt itt alig lehetséges. Ha egyik-másik részletkérdésben elfoglalt álláspontját nem is osztjuk, mégis véleményünk az. hogy szerzőnk a problémákat rendkívül magas udemányes szemszögből tárgyalja meg-és az ellentét, tudományos nézeteket nagy alapossággal ismerteti és bírálja ; úgy véljük, hogy Irk Büntetőjoga nemet vagy francia nyelvre lefordítva ezen ma iránytjelölő jogterületeken is megállná helyét. Még csak azt akarnók itt kiemelni, hogy szerzőnk mindenüti nagy súlyt helyez a módszertani kérdéseik tisztázására. Mégis kétrendbeli kritikai megjegyzésünk volna. Először, hogy az Irk-féle büntetőjog, amely elsősorban tankönyvnek készült, ennek a célnak nem felel imcg teljesen, mert az olvasótól már olyan fokú felkészültséget tételez fel, amilyen felelt a kezdő termé<-zetvzerüon nem rendelkezik. Másodszor az írók és a tudományos állásfoglalások idézése nem eléggé pontos. így például a 117. oldalon hivatkozik a tévedés tanával összefüggésben Buri, Frank, Fingéi-, Beling stb. .nézeteire, azonban sem itt. sem pedig ennek a 21. §-nalk az élén a kérdéses munkákat nem jelöli meg tüzetesebben. A szakember ezekben a kérdésekben könnyen tud tájékozódni, azonban a kezdő itt is kényleien lesz nehézségekkel megküzdeni. Hach&r Ervin'dr. Dr. Ludwig Adamovich: Griindriá des tsctieóÜoslowdl isvhi n Stáatsrechtes: Wien. 1929. Druck und Verlag der österr. Staatsdruckerei. 517. I. A trianoni békeparancs által Magyarországtól elszakított területeikkel megnövelkedet t vagy nagy részben ezeken kialakult utódállamok közjogi berendezkedése a magyar jogtudományban, sajnos, mindeddig nagyon kevés figyelemben részesült. A magyar közvélemény a csehszlovák, a román és a jugoszláv államok közjogi berendezkedéséről legtöbbuyire csak hallomás útján, ellenőrízhe-